Elkészült az új uniós kereskedelmi stratégia

Miért dolgoz ki az Európai Bizottság új kereskedelmi stratégiát?

Az EU-nak új kereskedelmi stratégiára van szüksége az előttünk álló kihívások – a gazdasági helyreállítás, az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás, a növekvő nemzetközi feszültségek, az unilateralizmus egyre nagyobb mértékű alkalmazása és annak a multilaterális intézményekre gyakorolt következményei – kezeléséhez.

Az új stratégia ezért jobban beleépíti az uniós kereskedelempolitikát a blokk gazdasági prioritásaiba, ahogyan ezeket a zöld megállapodás és az európai digitális stratégia kifejti, meghatározza a kereskedelempolitikának a Covid19-világjárvány utáni gazdasági helyreállításban játszott szerepét, és támogatja az EU geopolitikai törekvéseinek megvalósítását. Ily módon megmutatja, hogy a kereskedelempolitika hogyan támogatja az EU nyitott stratégiai autonómiáját.

Az új stratégia célja a nyitottságon, fenntarthatóságon és határozottságon alapuló új kereskedelempolitikai konszenzus kialakítása. Megerősíti, hogy az EU globális szinten síkra száll a nyitott, szabályokon alapuló, méltányos és fenntartható kereskedelem mellett.

Melyek a kereskedelempolitika legfontosabb középtávú célkitűzései?

Az EU kereskedelempolitikájának három alapvető célkitűzésre kell összpontosítania:

1. az uniós gazdaság helyreállításának és alapjaiban történő átalakulásának támogatása a zöld és a digitális átállásra vonatkozó célkitűzésekkel összhangban;
2. a globális szabályok alakítása a fenntarthatóbb és méltányosabb globalizáció érdekében;
3. az EU (szükség esetén önálló) érdek- és jogérvényesítési képességének javítása.

E három célkitűzés elérése érdekében a Bizottság a következőkre összpontosít:

1. a WTO megreformálása;
2. a zöld gazdaságra való átállás támogatása, valamint a felelős és fenntartható értékláncok előmozdítása;
3. a digitális átállás és a szolgáltatások kereskedelmének támogatása;
4. az EU szabályozási hatásának erősítése;
5. a szomszédos és bővítési országokkal, valamint Afrikával fennálló uniós partnerségek elmélyítése;
6. az EU által a kereskedelmi megállapodások végrehajtására és érvényesítésére helyezett nagyobb hangsúly és egyenlő versenyfeltételek biztosítása az uniós vállalkozások számára.

A stratégia e területek mindegyikére vonatkozóan számos kiemelt intézkedést határoz meg, amelyeket a jelenlegi Bizottság megbízatása alatt kell megvalósítani (a teljes listát lásd a szöveg végén).

Mi a „nyitott stratégiai autonómia”, és mit jelent a kereskedelempolitika számára?

A nyitott stratégiai autonómia koncepciója tükrözi az EU azon törekvését, hogy vezető szerepe és szerepvállalása révén kezébe vegye saját pályájának megtervezését és a körülötte lévő világ alakítását, ugyanakkor megőrizze érdekeinket és értékeinket. A koncepció lényege, hogy az EU a lehető legjobban kihasználja a nyitottságunkban és globális szerepvállalásunkban rejlő lehetőségeket, miközben határozottan kiáll érdekeink mellett mind belső, mind külső viszonylatban.

Az EU lényegében továbbra is együttműködik partnereivel e pozitív program előmozdítása érdekében, de önállóan működik, amikor arra szükség van.

Az EU továbbra is nyitott marad a kereskedelem és a beruházások szempontjából?

Igen. Az EU kereskedelmi megállapodások kiterjedt hálózatát alakította ki: 78 partnerrel 46 megállapodást kötött, és jelentős kereskedelmi többlettel rendelkezik. Unió-szerte 35 millió munkahely függ a kereskedelemtől. Ezek között jelentős a magas színvonalú munkahelyek száma: a globális kereskedelemből származó versenyelőnyök 12%-kal növelték a béreket. Erre az erős alapra lehet építeni, de ehhez a határainkon túl kell tekintenünk, mivel a globális növekedés 85%-a a következő évtizedben Európán kívül fog végbemenni.

Az EU jóléte úgy biztosítható a legmegfelelőbb módon, ha a befelé fordulás helyett folytatjuk a kereskedelmet globális partnereinkkel. A nyitott kereskedelemre valóban minden eddiginél nagyobb szükség van a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás támogatásához.

A nyitott stratégiai autonómia koncepció első szava a „nyitott”. Az EU globális gazdasági hatalomként mindig a nyitottságot és a globális együttműködést fogja képviselni, és élen fog járni a fenntartható növekedésben.

A nyitottság azonban nem jelent védtelenséget. Biztosítani fogjuk, hogy ki tudjuk aknázni nemzetközi kötelezettségvállalásaink előnyeit, és vezető szerepet töltünk be a globális változásokban azáltal, hogy készen állunk megvédeni magunkat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.

Az EU a reziliencia megerősítésére és iparaink versenyképességének fenntartására, az egységes piac vonzóbbá tételére, valamint az éghajlatváltozás és más környezeti kihívások kezelésére irányuló nyitottságra épül, és erre a nyitottságra szüksége is van. A nyitottság és a szerepvállalás stratégiai döntés, amely nagyobb jóléthez, versenyképességhez és dinamizmushoz vezet.

Hogyan fogja támogatni a kereskedelempolitika az EU geopolitikai céljait?

Az EU mindig is szilárdan támogatta a multilateralizmust és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és ez nem fog változni. Korszerűsíteni szeretnénk a globális szabályokat, hogy azok figyelembe vegyék az elmúlt évtizedek mélyreható gazdasági fejlődését. Erre a reformra a kereskedelem virágzásához szükséges stabilitás és kiszámíthatóság biztosítása érdekében van szükség. Ezért kiemelt feladatunk a WTO reformja.

Az EU fokozni kívánja kapcsolatait Afrikával és a szomszédos országokkal, beleértve a bővítési országokat is, és meg kívánja szilárdítani partnerségeit a kulcsfontosságú növekedési régiókkal, különösen Latin-Amerikával és az ázsiai és csendes-óceáni térséggel. Célunk továbbá, hogy szorosan együttműködjünk az Egyesült Államok új kormányával közös érdekeink érvényesítése érdekében, ideértve a WTO reformját is.

Hogyan kívánja az EU megreformálni a WTO-t?

Az EU új stratégiája a WTO reformjára vonatkozó menetrendet határoz meg a következők révén:

• a WTO-val kapcsolatos reformintézkedések első csomagjának elfogadása, amelynek középpontjában a fenntartható fejlődés és a fenntarthatóságnak a szervezet munkájában való általános érvényesítésére való törekvés áll,
• a WTO szabályainak megerősítése a tagok gazdaságába történő állami beavatkozás negatív továbbgyűrűző hatásaival szemben,
• a WTO-tagok nagy alcsoportjai számára fontos kérdésekről szóló új megállapodások tárgyalásának megkönnyítése,
• tartós megoldás keresése a WTO kötelező vitarendezési rendszerét övező jelenlegi patthelyzetre,
• a tagok kereskedelmi politikáinak WTO általi nyomon követésének hatékonyabbá tétele: a tagok kereskedelmi gyakorlatai átláthatóságának növelése, valamint a W O-bizottságok működésének javítása.

Hogyan járul hozzá ez a stratégia az EU és az USA közötti kapcsolatok javításához?

A transzatlanti kapcsolat a világ legnagyobb és gazdaságilag legjelentősebb partnersége; e kapcsolat a közös érdekekben és értékekben gyökerezik. Az új amerikai kormányzat lehetőséget kínál a WTO reformjára irányuló közös munkára, többek között a versenytorzulások leküzdésére és a szervezet fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásra való képességének megerősítése révén. Új lehetőségeket kínál a gazdaságaink zöld és digitális átállásával kapcsolatos szoros együttműködésre is.

A transzatlanti kapcsolatok szempontjából kulcsfontosságú pillanatban vagyunk, és várakozással tekintünk az új Biden-kormányzattal való együttműködés elé, hogy megoldást találjunk az előttünk álló számos problémára. Az EU egyértelművé tette, hogy készen állunk egy új fejezetre. A WTO reformjával kapcsolatos együttműködés prioritást fog élvezni. A zöldebb gazdaság támogatása érdekében például transzatlanti vezetést javasoltunk a WTO-n belüli kereskedelmi és éghajlat-politikai kezdeményezésben. Továbbra is együtt fogunk működni az Egyesült Államokkal és másokkal annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelmi szabályok megfelelő eszközökkel rendelkezzenek a versenytorzulások kezeléséhez és az egyenlő versenyfeltételek előmozdításához.

Mi a helyzet az EU és Kína közötti kapcsolatokkal?

Az EU és Kína között kialakult kereskedelmi és beruházási kapcsolat fontos, ugyanakkor kihívásokkal teli. A Kínával való tisztességesebb és szabályokon alapuló gazdasági kapcsolat kiépítése kiemelt feladat. A közlemény felvázolja, hogy miként lehet kezelni a Kínával való együttműködés összetettségét, és biztosítani azt, hogy az EU hatékony politikai eszközökkel rendelkezzen jogainak érvényesítésére.

A közelmúltban megkötött átfogó beruházási megállapodás elvben fontos előrelépést jelent az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokban. Részét képezi az EU Kínára vonatkozó, szélesebb körű és többrétű stratégiájának. A megállapodás ratifikálásához szükséges munka a megállapodás hatékony végrehajtása iránti egyértelmű elkötelezettséget igényel a piacra jutás, az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások és a fenntartható fejlődés terén.

Milyen tervei vannak a Bizottságnak további érdekelt felek bevonásával kapcsolatban?

A Bizottság üdvözli a nyilvános konzultációra válaszul benyújtott több mint 400 beadványt, amelyek lényeges szerepet játszottak e közlemény előkészítésében. A Bizottság nagyra értékeli az érdekelt felek ilyen mértékű szerepvállalását, és továbbra is elkötelezett az átlátható és inkluzív kereskedelempolitika biztosítása mellett. Tekintettel az érdekelt felek közötti párbeszéd és a kulcsfontosságú kérdésekben folytatott konkrét együttműködés ösztönzésének fontosságára, a Bizottság elmélyíti a civil társadalommal folytatott együttműködését a tavaly elindított, Civil Társadalmi Párbeszéd elnevezésű felülvizsgálati tanulmány alapján.

Az érdekelt felektől kapott elemzések alapján a Bizottság a következőket is elvégzi:

• az uniós megállapodások utólagos értékelése a legfontosabb környezeti tényezők vonatkozásában,
• a kereskedelempolitika nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásainak feltárása, valamint
• a kereskedelempolitika foglalkoztatásra és társadalmi fejlődésre gyakorolt hatásainak elemzése.

Hogyan kapcsolódnak a stratégiában meghatározott intézkedések a nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitikához?

A stratégia számos kiemelt intézkedést tartalmaz a gazdasági helyreállítás, valamint a zöld és digitális transzformáció támogatása, a fenntarthatóság valamennyi dimenziójának megerősítése, valamint a jogaink és értékeink védelme tekintetében határozottabb megközelítés alkalmazása érdekében. A kiemelt intézkedések olyan konkrét új intézkedéseket határoznak meg, amelyeket e Bizottság megbízatása során kell megvalósítani, ezeken kívül azonban számos más intézkedés is folytatódni fog vagy megerősítésre kerül e célok további támogatása érdekében.

1. Nyitottság: a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás és gazdasági átmenet

Az EU jóléte az egységes piac nyitottságára és vonzerejére, valamint a partnerekkel világszerte folytatott aktív kereskedelemre épül. Mivel a jövőbeli növekedés legnagyobb része az EU-n kívül zajlik, a kereskedelempolitika döntő szerepet játszik az EU gazdasági helyreállításában, mert szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a globális növekedés szempontjából kulcsfontosságú régiókkal. A kereskedelempolitikának fontos szerepe van abban is, hogy támogassa az uniós gazdaság klímasemlegessé és versenyképesebbé válását a jól szabályozott digitális piacon. Mindezek a prioritások naprakész, a célnak megfelelő globális szabályokat tesznek szükségessé.

Intézkedések:

• a WTO reformjára vonatkozó részletes uniós stratégia,
• nagyobb hangsúly helyezése a meglévő kereskedelmi megállapodásokból származó előnyöknek a munkavállalók és a vállalkozások, különösen a kkv-k számára történő biztosítására,
• a szabályozási együttműködés stratégiaibb jellegű megközelítése,
• több környezetbarát kereskedelmi lehetőség,
• a kereskedelem és a beruházások fokozása a Közép- és Latin-Amerikában, valamint az ázsiai és csendes-óceáni térségben még függőben lévő megállapodások megkötéséhez és megerősítéséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése révén,
• a szomszédainkkal, a bővítési országokkal és Afrikával fennálló kereskedelmi és beruházási kapcsolatok megerősítése az ellátási láncainkba való jobb integrálásuk és a fenntartható beruházások előmozdítása révén,
• az exporthitelekre vonatkozó uniós stratégia lehetőségeinek feltárása az uniós vállalkozások támogatása érdekében.

2. Fenntarthatóság: a zöld törekvéseknek a kereskedelempolitika középpontjába helyezése:

A fenntarthatóság most először válik a kereskedelempolitika kifejezett és központi pillérévé. Az EU elkötelezett amellett, hogy globális erejét és erős kereskedelmi kapcsolatait kihasználja a fenntarthatóbb és méltányosabb kereskedelem támogatása érdekében, valamint hogy fokozza kereskedelmi partnereinek a globális kihívások – például az éghajlatváltozás – kezelésére irányuló törekvéseit.

Intézkedések:

• a WTO-n belüli fenntarthatósági intézkedések előmozdítása, ideértve egy kereskedelemről és éghajlatváltozásról szóló kezdeményezést is,
• törekvés arra, hogy a G20-országok kötelezettséget vállaljanak arra, hogy a kereskedelmi megállapodások megkötésének alapjaként gazdaságukat klímasemlegessé teszik,
• az uniós kereskedelmi és beruházási megállapodásokban rejlő lehetőségek teljes mértékű kihasználása oly módon, hogy azok a partnerekkel való együttműködés platformjaként szolgáljanak az európai zöld megállapodás valamennyi vonatkozásának tekintetében, ideértve a biológiai sokféleséget, a fenntartható élelmezéspolitikát, a szennyezést és a körforgásos gazdaságot,
• javaslat arra, hogy a Párizsi Megállapodás betartását tegyék minden jövőbeli megállapodás alapvető elemévé,
• a kereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteinek átfogó korai felülvizsgálatának megkezdése a végrehajtás és az érvényesítés leghatékonyabb eszközeinek biztosítása érdekében, és e felülvizsgálat eredményeinek beépítése a folyamatban lévő és a jövőbeli tárgyalásokba,
• a vállalatok által követendő kötelező kellő gondosságról szóló uniós szabályok megállapítása, ideértve az annak biztosítását célzó hatékony intézkedéseket és végrehajtási mechanizmusokat is, hogy a kényszermunka ne jelenhessen meg az uniós vállalatok értékláncaiban. Ezen kötelező érvényű rendelkezések hatálybalépéséig a Bizottság útmutatást nyújt az uniós vállalkozások számára, amellyel segíti azokat, hogy már most hozzák meg a megfelelő intézkedéseket a kellő gondosságra vonatkozó nemzetközi iránymutatásokkal és elvekkel összhangban.

3. Határozottabb megközelítés az uniós jogok és értékek védelmében

Amellett, hogy lehetőség szerint előnyben részesíti az együttműködést, az EU nem fog visszariadni jogainak érvényesítésétől és értékeinek határozottabb és – szükség esetén – autonóm módon történő védelmétől. Az EU eszközöket fejleszt ki ahhoz, hogy szembe tudjon nézni az új kihívásokkal, és megvédelmezze az európai vállalatokat és polgárokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben úgy az EU-n belül, mint azon kívül.

Intézkedések:

• a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő szerepének teljes mértékű felhasználása annak érdekében, hogy maximalizálja a tárgyalások eredményeinek előnyeit a vállalatok, különösen a kkv-k és a mezőgazdasági termelők számára, valamint hogy felszámolja azokat az akadályokat, amelyek gátolják a megállapodásokban rejlő lehetőségek kiaknázását, többek között a fenntartható fejlődést illetően,
• az uniós vállalkozások – különösen a kkv-k – támogatására szolgáló, új online eszközök kialakítása,
• az európai vállalkozások és polgárok tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlattal szembeni védelmére szolgáló uniós eszközök megerősítése, többek között egy kényszerhelyzeti eszköz kidolgozása révén,
• az exporthitelekre vonatkozó uniós stratégia lehetőségeinek feltárása. Egy közös stratégia javítaná a különböző uniós szintű külső finanszírozási eszközök közötti koordinációt annak érdekében, hogy jobban támogassa az olyan uniós szakpolitikai prioritásokat, mint például az éghajlatváltozás kezelése és az uniós vállalkozások globális szintű versenyképességének javítása.