„Szabályaink célirányos módosításai támogatni fogják Európa zöld és digitális átállását azáltal, hogy elősegítik az áttörést jelentő innovációba és kutatásba, valamint a tesztelési és kísérleti infrastruktúrákba irányuló köz- és magánberuházásokat.”
Az Európai Bizottság elfogadta a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások szabályairól szóló felülvizsgált közleményt (a továbbiakban: a 2022. évi K+F+I keretrendszer), amely meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a tagállamok az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett állami támogatást nyújthatnak a vállalkozásoknak K+F+I tevékenységekhez. A 2022. évi K+F+I keretrendszer, amely hozzájárul a zöld és digitális átállással kapcsolatos uniós stratégiai célkitűzésekhez, október 19-én lépett hatályba.
Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A ma elfogadott felülvizsgált állami támogatási keretrendszer megkönnyíti a tagállamok számára a többek között a kis- és középvállalkozások által végzett kutatás, fejlesztés és innováció támogatását, miközben biztosítja a verseny lehetséges torzulásainak minimális szinten tartását. Szabályaink célirányos módosításai támogatni fogják Európa zöld és digitális átállását azáltal, hogy elősegítik az áttörést jelentő innovációba és kutatásba, valamint a tesztelési és kísérleti infrastruktúrákba irányuló köz- és magánberuházásokat.”
A 2022. évi K+F+I keretrendszer mai elfogadására a meglévő szabályoknak az állami támogatásokra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat részeként 2019-ben indított értékelését követően került sor. A Bizottság emellett széles körű konzultációt folytatott valamennyi érdekelt féllel a közlemény javasolt felülvizsgált szövegéről. Ennek keretében tagállamok, vállalkozói és kutatói szövetségek, érdekcsoportok és vállalkozások, nem kormányzati szervezetek és polgárok nyújtották be észrevételeiket.
A felülvizsgált K+F+I keretrendszer számos kiigazítást tartalmaz, melyek a következőkre irányulnak: i. a 2014. évi K+F+I keretrendszer egyszerűsítése és az alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembe vétele; ii. a szabályozási, gazdasági és technológiai fejlemények tükrözése; és iii. a releváns szabályok hozzáigazítása a jelenlegi uniós szakpolitikai prioritásokhoz, például az európai zöld megállapodáshoz, továbbá az iparstratégiához és a digitális stratégiához. A módosítások konkrétan az alábbiakat célozzák:
– A K+F+I keretrendszer alapján támogatásra jogosult kutatási és innovációs tevékenységek jelenlegi fogalommeghatározásának aktualizálása: a módosítások konkrétan a digitális technológiák és a digitalizációhoz kapcsolódó tevékenységek (pl. szuper-számítástechnika, kvantumtechnológiák, blokklánc, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, nagy adathalmazok és felhőalapú vagy pereminformatika) tekintetében tisztázzák az alkalmazhatóságukat. Ennek célja egyfelől jogbiztonság teremtése a tagállamok és az érdekelt felek számára, másfelől az EU digitális átalakulását lehetővé tevő K+F+I beruházások megkönnyítése.
– A technológiák fejlesztéséhez, teszteléséhez és magasabb szintre emeléséhez szükséges tesztelési és kísérleti infrastruktúrák állami támogatásának lehetővé tétele: ennek célja az élvonalbeli és áttörést jelentő technológiák – elsősorban kis- és középvállalkozások általi – gyors fejlesztésének és esetleges bevezetésének lehetővé tétele, és ezzel egyidejűleg az uniós gazdaság zöld és digitális átállásának előmozdítása, valamint az új európai innovációs menetrendhez való hozzájárulás.
– Bizonyos szabályok egyszerűsítése a K+F+I keretrendszer gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése, valamint a vállalatokra és a hatóságokra nehezedő esetleges túlzott adminisztratív terhek enyhítése érdekében: az új szabályok például egyszerűsített mechanizmust vezetnek be az állami támogatási szabályok alapján támogatható kutatási és fejlesztési projektek közvetett költségeinek meghatározására.
Ugyanakkor a 2022. évi K+F+I keretrendszer fenntartja a biztosítékokat annak szavatolására, hogy a támogatás a szükséges mértékre korlátozódjon, és ne vezessen a verseny indokolatlan torzulásához.
A K+F+I keretrendszer célja azon kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek megkönnyítése, amelyek piaci hiányosságok miatt állami támogatás hiányában nem valósulnának meg. A keretrendszer lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett biztosíthassák a szükséges ösztönzőket a vállalatok és a kutatói közösség számára e fontos tevékenységek és beruházások végrehajtásához ezen a területen. A K+F+I keretrendszer a technológiasemlegesség elvét alkalmazza, és így valamennyi technológiára, iparágra és ágazatra vonatkozik annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok ne írják elő előre, hogy mely kutatási pályák vezetnek új megoldásokhoz az innovatív termékekre, eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkozóan.
A K+F+I keretrendszer rendelkezéseit az általános csoportmentességi rendelet egészíti ki, amely megállapítja azokat az előzetes összeegyeztethetőségi feltételeket, amelyek alapján a tagállamok a Bizottságnak történő előzetes bejelentés nélkül hajthatnak végre állami támogatási intézkedéseket.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.