Elfogadta az Európai Bizottság a 2022. évi K+F+I keretrendszert

2022. 10. 19., 13:12

„Szabályaink célirányos módosításai támogatni fogják Európa zöld és digitális átállását azáltal, hogy elősegítik az áttörést jelentő innovációba és kutatásba, valamint a tesztelési és kísérleti infrastruktúrákba irányuló köz- és magánberuházásokat.”

Az Európai Bizottság elfogadta a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások szabályairól szóló felülvizsgált közleményt (a továbbiakban: a 2022. évi K+F+I keretrendszer), amely meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a tagállamok az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett állami támogatást nyújthatnak a vállalkozásoknak K+F+I tevékenységekhez. A 2022. évi K+F+I keretrendszer, amely hozzájárul a zöld és digitális átállással kapcsolatos uniós stratégiai célkitűzésekhez, október 19-én lépett hatályba.

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A ma elfogadott felülvizsgált állami támogatási keretrendszer megkönnyíti a tagállamok számára a többek között a kis- és középvállalkozások által végzett kutatás, fejlesztés és innováció támogatását, miközben biztosítja a verseny lehetséges torzulásainak minimális szinten tartását. Szabályaink célirányos módosításai támogatni fogják Európa zöld és digitális átállását azáltal, hogy elősegítik az áttörést jelentő innovációba és kutatásba, valamint a tesztelési és kísérleti infrastruktúrákba irányuló köz- és magánberuházásokat.”

A felülvizsgált K+F+I keretrendszer

A 2022. évi K+F+I keretrendszer mai elfogadására a meglévő szabályoknak az állami támogatásokra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat részeként 2019-ben indított értékelését követően került sor. A Bizottság emellett széles körű konzultációt folytatott valamennyi érdekelt féllel a közlemény javasolt felülvizsgált szövegéről. Ennek keretében tagállamok, vállalkozói és kutatói szövetségek, érdekcsoportok és vállalkozások, nem kormányzati szervezetek és polgárok nyújtották be észrevételeiket.

A felülvizsgált K+F+I keretrendszer számos kiigazítást tartalmaz, melyek a következőkre irányulnak: i. a 2014. évi K+F+I keretrendszer egyszerűsítése és az alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembe vétele; ii. a szabályozási, gazdasági és technológiai fejlemények tükrözése; és iii. a releváns szabályok hozzáigazítása a jelenlegi uniós szakpolitikai prioritásokhoz, például az európai zöld megállapodáshoz, továbbá az iparstratégiához és a digitális stratégiához. A módosítások konkrétan az alábbiakat célozzák:

– A K+F+I keretrendszer alapján támogatásra jogosult kutatási és innovációs tevékenységek jelenlegi fogalommeghatározásának aktualizálása: a módosítások konkrétan a digitális technológiák és a digitalizációhoz kapcsolódó tevékenységek (pl. szuper-számítástechnika, kvantumtechnológiák, blokklánc, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, nagy adathalmazok és felhőalapú vagy pereminformatika) tekintetében tisztázzák az alkalmazhatóságukat. Ennek célja egyfelől jogbiztonság teremtése a tagállamok és az érdekelt felek számára, másfelől az EU digitális átalakulását lehetővé tevő K+F+I beruházások megkönnyítése.

– A technológiák fejlesztéséhez, teszteléséhez és magasabb szintre emeléséhez szükséges tesztelési és kísérleti infrastruktúrák állami támogatásának lehetővé tétele: ennek célja az élvonalbeli és áttörést jelentő technológiák – elsősorban kis- és középvállalkozások általi – gyors fejlesztésének és esetleges bevezetésének lehetővé tétele, és ezzel egyidejűleg az uniós gazdaság zöld és digitális átállásának előmozdítása, valamint az új európai innovációs menetrendhez való hozzájárulás.

– Bizonyos szabályok egyszerűsítése a K+F+I keretrendszer gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése, valamint a vállalatokra és a hatóságokra nehezedő esetleges túlzott adminisztratív terhek enyhítése érdekében: az új szabályok például egyszerűsített mechanizmust vezetnek be az állami támogatási szabályok alapján támogatható kutatási és fejlesztési projektek közvetett költségeinek meghatározására.

Ugyanakkor a 2022. évi K+F+I keretrendszer fenntartja a biztosítékokat annak szavatolására, hogy a támogatás a szükséges mértékre korlátozódjon, és ne vezessen a verseny indokolatlan torzulásához.

Célok és elvek

A K+F+I keretrendszer célja azon kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek megkönnyítése, amelyek piaci hiányosságok miatt állami támogatás hiányában nem valósulnának meg. A keretrendszer lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett biztosíthassák a szükséges ösztönzőket a vállalatok és a kutatói közösség számára e fontos tevékenységek és beruházások végrehajtásához ezen a területen. A K+F+I keretrendszer a technológiasemlegesség elvét alkalmazza, és így valamennyi technológiára, iparágra és ágazatra vonatkozik annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok ne írják elő előre, hogy mely kutatási pályák vezetnek új megoldásokhoz az innovatív termékekre, eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkozóan.

A K+F+I keretrendszer rendelkezéseit az általános csoportmentességi rendelet egészíti ki, amely megállapítja azokat az előzetes összeegyeztethetőségi feltételeket, amelyek alapján a tagállamok a Bizottságnak történő előzetes bejelentés nélkül hajthatnak végre állami támogatási intézkedéseket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-13 14:10:00
A gazdálkodók 81 százaléka számolt be arról, hogy a tartósan alacsony terményárak miatt kieső bevételek miatt az elmúlt egy év során volt olyan tervezett gépvásárlása, amit végül el kellett halasztania. Ebben a helyzetben tovább nőtt a gépi bérmunka jelentősége – derül ki az Agroinform.hu felméréséből.
2024-06-12 21:10:35
Csak a személyre szabott és élményalapú munkahelyek képesek hosszú távon megtartani az értékes munkaerőt – hangzott el a FIVOSZ hétfői HR-konferenciáján, ahol panelbeszélgetésen keresték a választ arra, hogy milyen az ideális munkahely 2024-ben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS