Elfogadta az Európai Bizottság a 2022. évi K+F+I keretrendszert

2022. 10. 19., 13:12

„Szabályaink célirányos módosításai támogatni fogják Európa zöld és digitális átállását azáltal, hogy elősegítik az áttörést jelentő innovációba és kutatásba, valamint a tesztelési és kísérleti infrastruktúrákba irányuló köz- és magánberuházásokat.”

Az Európai Bizottság elfogadta a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások szabályairól szóló felülvizsgált közleményt (a továbbiakban: a 2022. évi K+F+I keretrendszer), amely meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a tagállamok az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett állami támogatást nyújthatnak a vállalkozásoknak K+F+I tevékenységekhez. A 2022. évi K+F+I keretrendszer, amely hozzájárul a zöld és digitális átállással kapcsolatos uniós stratégiai célkitűzésekhez, október 19-én lépett hatályba.

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A ma elfogadott felülvizsgált állami támogatási keretrendszer megkönnyíti a tagállamok számára a többek között a kis- és középvállalkozások által végzett kutatás, fejlesztés és innováció támogatását, miközben biztosítja a verseny lehetséges torzulásainak minimális szinten tartását. Szabályaink célirányos módosításai támogatni fogják Európa zöld és digitális átállását azáltal, hogy elősegítik az áttörést jelentő innovációba és kutatásba, valamint a tesztelési és kísérleti infrastruktúrákba irányuló köz- és magánberuházásokat.”

A felülvizsgált K+F+I keretrendszer

A 2022. évi K+F+I keretrendszer mai elfogadására a meglévő szabályoknak az állami támogatásokra vonatkozó célravezetőségi vizsgálat részeként 2019-ben indított értékelését követően került sor. A Bizottság emellett széles körű konzultációt folytatott valamennyi érdekelt féllel a közlemény javasolt felülvizsgált szövegéről. Ennek keretében tagállamok, vállalkozói és kutatói szövetségek, érdekcsoportok és vállalkozások, nem kormányzati szervezetek és polgárok nyújtották be észrevételeiket.

A felülvizsgált K+F+I keretrendszer számos kiigazítást tartalmaz, melyek a következőkre irányulnak: i. a 2014. évi K+F+I keretrendszer egyszerűsítése és az alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembe vétele; ii. a szabályozási, gazdasági és technológiai fejlemények tükrözése; és iii. a releváns szabályok hozzáigazítása a jelenlegi uniós szakpolitikai prioritásokhoz, például az európai zöld megállapodáshoz, továbbá az iparstratégiához és a digitális stratégiához. A módosítások konkrétan az alábbiakat célozzák:

– A K+F+I keretrendszer alapján támogatásra jogosult kutatási és innovációs tevékenységek jelenlegi fogalommeghatározásának aktualizálása: a módosítások konkrétan a digitális technológiák és a digitalizációhoz kapcsolódó tevékenységek (pl. szuper-számítástechnika, kvantumtechnológiák, blokklánc, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, nagy adathalmazok és felhőalapú vagy pereminformatika) tekintetében tisztázzák az alkalmazhatóságukat. Ennek célja egyfelől jogbiztonság teremtése a tagállamok és az érdekelt felek számára, másfelől az EU digitális átalakulását lehetővé tevő K+F+I beruházások megkönnyítése.

– A technológiák fejlesztéséhez, teszteléséhez és magasabb szintre emeléséhez szükséges tesztelési és kísérleti infrastruktúrák állami támogatásának lehetővé tétele: ennek célja az élvonalbeli és áttörést jelentő technológiák – elsősorban kis- és középvállalkozások általi – gyors fejlesztésének és esetleges bevezetésének lehetővé tétele, és ezzel egyidejűleg az uniós gazdaság zöld és digitális átállásának előmozdítása, valamint az új európai innovációs menetrendhez való hozzájárulás.

– Bizonyos szabályok egyszerűsítése a K+F+I keretrendszer gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése, valamint a vállalatokra és a hatóságokra nehezedő esetleges túlzott adminisztratív terhek enyhítése érdekében: az új szabályok például egyszerűsített mechanizmust vezetnek be az állami támogatási szabályok alapján támogatható kutatási és fejlesztési projektek közvetett költségeinek meghatározására.

Ugyanakkor a 2022. évi K+F+I keretrendszer fenntartja a biztosítékokat annak szavatolására, hogy a támogatás a szükséges mértékre korlátozódjon, és ne vezessen a verseny indokolatlan torzulásához.

Célok és elvek

A K+F+I keretrendszer célja azon kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek megkönnyítése, amelyek piaci hiányosságok miatt állami támogatás hiányában nem valósulnának meg. A keretrendszer lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett biztosíthassák a szükséges ösztönzőket a vállalatok és a kutatói közösség számára e fontos tevékenységek és beruházások végrehajtásához ezen a területen. A K+F+I keretrendszer a technológiasemlegesség elvét alkalmazza, és így valamennyi technológiára, iparágra és ágazatra vonatkozik annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok ne írják elő előre, hogy mely kutatási pályák vezetnek új megoldásokhoz az innovatív termékekre, eljárásokra és szolgáltatásokra vonatkozóan.

A K+F+I keretrendszer rendelkezéseit az általános csoportmentességi rendelet egészíti ki, amely megállapítja azokat az előzetes összeegyeztethetőségi feltételeket, amelyek alapján a tagállamok a Bizottságnak történő előzetes bejelentés nélkül hajthatnak végre állami támogatási intézkedéseket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS