Egészségügyi helyzet az EU-ban: egyre nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés és az alapellátás

Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos így nyilatkozott: „Számos, egész Európára kiterjedő felmérés és fórum mutatott rá arra, hogy az európai polgárok a legfőbb prioritások közé sorolják az egészségügy kérdését. Nagy örömömre szolgál, hogy az egészségfejlesztés és a megelőzés végre kellő figyelmet kap. Ezért büszkeséggel tölt el, hogy részt vehettem az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban elnevezésű, a 28 uniós tagállamra, valamint Norvégiára és Izlandra kiterjedő kezdeményezés elindításában, melynek két értékelési ciklusát már le is zártuk a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjával közösen. Biztos vagyok benne, hogy a kezdeményezés keretében összegyűjtött, megalapozott, országspecifikus és egyben az egész EU-ra kiterjedő információk jó alapot szolgáltatnak mind a nemzeti szakpolitikák kialakításához, mind az uniós szintű együttműködéshez. Remélem, hogy utódom is folytatni fogja ezt a munkát, és egyre több tagállam fog csatlakozni az elemzések eredményein alapuló eszmecseréhez és tudásmegosztáshoz.”

Főbb megállapítások

A jelentés rávilágít az egészségügyi rendszerekben jelenleg zajló átalakulás jellemző tendenciáira:

• a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság egész Európában komoly közegészségügyi fenyegetést jelent, amelyet egészségügyi ismeretterjesztéssel, a félretájékoztatás elleni fellépéssel és az egészségügyi dolgozók aktív bevonásával lehet leküzdeni;
• az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés digitalizációjából nem mindenki kerül ki nyertesen. A mobiltelefonos és digitális egészségügyi alkalmazások éppen azok számára kevéssé hozzáférhetőek, akik a legtöbbet profitálhatnának e szolgáltatásokból;
• az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén még mindig jelentős hiányosságok tapasztalhatók az EU-ban. A hozzáférési lehetőségek és akadályok vizsgálata során egyaránt figyelembe kell venni a betegek klinikai szükségleteit és társadalmi-gazdasági helyzetét is;
• az egészségügyi munkaerő készségszerkezetére irányuló innovációk nagyban javíthatják az egészségügyi rendszerek ellenálló képességét. Európa-szerte ígéretes példákat találunk az egészségügyi dolgozók feladatainak újraelosztására, különösen az ápolók és gyógyszerészek szerepének növelése révén;
• a gyógyszerek életciklusa számos lehetőséget biztosít a tagállami együttműködésre a biztonságos, hatásos és megfizethető terápiák biztosítása terén, a gyógyszerkiadások észszerűsítését és a megfontolt gyógyszerfelírást is beleértve.