Egészségügyi adatokhoz való hozzáférés: új ajánlásokat terjeszt elő az Európai Bizottság

2019. 02. 07., 14:45

Az Európai Bizottság ajánlásokat terjesztett elő egy olyan biztonságos rendszer létrehozására, amely lehetővé fogja tenni a polgárok számára, hogy más tagállamból is hozzáférjenek elektronikus egészségügyi dokumentációikhoz.

Jelenleg egyik országról a másikra nagymértékben eltér, hogy az európai polgárok az egész EU-ban hozzáférnek-e az elektronikus egészségügyi dokumentációjukhoz. Míg egyes polgárok a tagállamon belül vagy a határokon túlról hozzáférhetnek elektronikus egészségügyi dokumentációjuk egy részéhez, addig sokan mások csak korlátozott mértékű vagy semmilyen digitális hozzáféréssel nem rendelkeznek. A Bizottság ezért ma olyan ajánlásokat terjeszt elő, amelyek megkönnyítik az ilyen adatokhoz való határokon átnyúló, biztonságos és az általános adatvédelmi rendelettel teljes összhangban álló hozzáférést.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „A polgárok – bárhol legyenek is – biztonságos és teljes körű online hozzáférést igényelnek saját egészségügyi adataikhoz. Az egészségügyi szakembereknek megbízható egészségügyi dokumentációkra van szükségük ahhoz, hogy megalapozottabb és gyorsabb kezelést tudjanak nyújtani. Egészségügyi rendszereink a legjobb erőforrásokat igénylik ahhoz, hogy a legjobb, személyre szabott ellátást biztosítsák. Együtt az egész EU-ban fel kell gyorsítanunk és ki kell építenünk az elektronikus egészségügyi dokumentációk biztonságos cseréjét. Ez javulást fog hozni a polgárok életébe, és segítséget fog jelenteni az innovátorok számára ahhoz, hogy kifejlesszék a digitális megoldások és az orvosi kezelések következő generációját.”

Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos hozzátette: „Másik tagállamba történő utazáskor vagy költözéskor hányan kívántuk, bárcsak hozzáférnénk saját orvosi adatainkhoz, és megoszthatnánk azokat egy helyi háziorvossal? Ráadásul ha az orvosi információkat biztonságosan meg tudjuk osztani az orvosokkal külföldön, azzal nemcsak a kapott ellátás minősége javulhat jelentős mértékben, hanem ez az egészségügyi költségvetésekre is pozitív hatást gyakorolhat. Így kevésbé valószínű ugyanis, hogy költséges orvosi vizsgálatokat, például képalkotást vagy laboratóriumi vizsgálatokat meg kell ismételni.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „A mai kezdeményezés, amely az uniós polgárok biztonságos és magas színvonalú digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására irányuló erőfeszítéseink részét képezi, megkönnyíti majd a betegek számára, hogy – akár vészhelyzetben is – az EU-ban bárhol kezeltessék magukat. Az elektronikus egészségügyi dokumentáció cseréjére vonatkozó, javasolt uniós keret azt is lehetővé teszi majd, hogy az orvosok és más egészségügyi szakemberek hatékonyabban és eredményesebben tudjanak segítséget nyújtani a polgároknak.”

A tagállamok már megkezdték megteremteni az elektronikus egészségügyi dokumentációk bizonyos részeinek határokon átnyúló hozzáférhetőségét és cseréjét. 2019. január 21-e óta a finn állampolgárok elektronikus orvosi rendelvényeiket beváltva Észtországban is vásárolhatnak gyógyszereket, a luxemburgi orvosok pedig hamarosan hozzáférnek cseh betegeik betegadat-összefoglalóihoz.

A ma elfogadott ajánlások arra tesznek javaslatot, hogy a tagállamok ezt a munkát terjesszék ki az egészségügyi nyilvántartás három új területére, nevezetesen a laboratóriumi vizsgálatokra, a kórházi zárójelentésekre, valamint az orvosi képalkotásra és képalkotási jelentésekre. Ezzel párhuzamosan a kezdeményezés előkészíti azon műszaki előírások kidolgozását, amelyeket az egyes esetekben alkalmazni kell majd az egészségügyi dokumentációk cseréjére.

A teljes személyes egészségügyi dokumentációkhoz ennek eredményeként az EU egész területén való hozzáférés óriási előnyökkel járhat az európai polgárok számára, például az alábbiak tekintetében:

  • ha valaki egy másik uniós tagállamba tett utazás közben balesetet szenved, az orvosok azonnal hozzáférhetnek a betegre vonatkozó információkhoz (például a krónikus betegségeire vagy bizonyos gyógyszerekkel szemben fennálló allergiájára vagy intoleranciájára vonatkozó részletes adatokhoz). Ez jelentősen növelheti annak lehetőségét, hogy időben nyújtsák neki a leghatékonyabb kezelést,
  • javítja az ellátás minőségét és biztosítja annak folytonosságát az Unión belül mozgó polgárok számára,
  • az adatmegosztást megkönnyítve ösztönzi a jelentős egészségügyi kihívások – például a krónikus és a neurodegeneratív betegségek – tekintetében folyó orvosi kutatásokat. Ez azonban az európai adatvédelmi szabályokkal teljes összhangban a polgárok érdemi hozzájárulását igényli,
  • támogatja az egészségügyi rendszerek hatékonyságát és fenntarthatóságát például a betegek közelmúltban végzett laboratóriumi vagy röntgenvizsgálatának megosztásával. Ilyen módon egy másik tagállambeli kórházban nem szükséges hasonló vizsgálatokat ismételten elvégezni, ami időmegtakarítást eredményez, és csökkenti a kórházi költségeket.

A következő lépések

Az információcsere továbbfejlesztése érdekében közös koordinációs folyamat kialakítására kerül sor a Bizottság és a tagállamok között. Ez lehetővé fogja tenni, hogy az érdekelt felek, például az ágazat képviselői, az egészségügyi szakemberek és a betegek képviselői mind uniós, mind nemzeti szinten hozzájáruljanak hozzászólásaikkal és észrevételeikkel.

A közös koordinációs folyamat biztosítani fogja, hogy valamennyi érintett fél részt vegyen az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátuma kialakításának folyamatában. A tagállamok az e-egészségügyi hálózaton belül gyakorlati iránymutatásokat fognak kidolgozni a végrehajtásra és az előrehaladás nyomon követésére vonatkozóan – zárul az Európai Bizottság közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 02., 09:25
„A legnagyobb kérdés mégis az, hogyan hangolják össze munkájukat a számos ponton átfedő hatáskörű szervek. El kell kerülni, hogy egyes ügyek gazdátlanná váljanak, és azt is, hogy a sok bába között elvesszen a gyerek.”
2026-10-01 10:25:00
A magyar kkv-k versenyképességét is erősítheti, ha a hazai vállalkozói tapasztalatok közvetlenül eljutnak az európai döntés-előkészítés szereplőihez, az uniós tudás és a vállalkozásokat érintő információk pedig gyorsan és érthetően visszakerülnek Magyarországra. Ezt a kétirányú tudás- és tapasztalatmegosztást erősítette a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének szeptember 23–25. közötti brüsszeli szakmai programja.
2026-10-01 09:25:00
A Joint Venture Szövetség elemzése szerint most van az ideális időpont az árrésstop kivezetésére, mivel a jelenlegi alacsony infláció a csökkenő élelmiszerárakkal, az erős forint árfolyam, illetve az MNB hosszú távú inflációs céljának csökkentése megteremtették a kivezetés ideális gazdasági környezetét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS