Egészségügyi adatokhoz való hozzáférés: új ajánlásokat terjeszt elő az Európai Bizottság

2019. 02. 07., 14:45

Az Európai Bizottság ajánlásokat terjesztett elő egy olyan biztonságos rendszer létrehozására, amely lehetővé fogja tenni a polgárok számára, hogy más tagállamból is hozzáférjenek elektronikus egészségügyi dokumentációikhoz.

Jelenleg egyik országról a másikra nagymértékben eltér, hogy az európai polgárok az egész EU-ban hozzáférnek-e az elektronikus egészségügyi dokumentációjukhoz. Míg egyes polgárok a tagállamon belül vagy a határokon túlról hozzáférhetnek elektronikus egészségügyi dokumentációjuk egy részéhez, addig sokan mások csak korlátozott mértékű vagy semmilyen digitális hozzáféréssel nem rendelkeznek. A Bizottság ezért ma olyan ajánlásokat terjeszt elő, amelyek megkönnyítik az ilyen adatokhoz való határokon átnyúló, biztonságos és az általános adatvédelmi rendelettel teljes összhangban álló hozzáférést.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „A polgárok – bárhol legyenek is – biztonságos és teljes körű online hozzáférést igényelnek saját egészségügyi adataikhoz. Az egészségügyi szakembereknek megbízható egészségügyi dokumentációkra van szükségük ahhoz, hogy megalapozottabb és gyorsabb kezelést tudjanak nyújtani. Egészségügyi rendszereink a legjobb erőforrásokat igénylik ahhoz, hogy a legjobb, személyre szabott ellátást biztosítsák. Együtt az egész EU-ban fel kell gyorsítanunk és ki kell építenünk az elektronikus egészségügyi dokumentációk biztonságos cseréjét. Ez javulást fog hozni a polgárok életébe, és segítséget fog jelenteni az innovátorok számára ahhoz, hogy kifejlesszék a digitális megoldások és az orvosi kezelések következő generációját.”

Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos hozzátette: „Másik tagállamba történő utazáskor vagy költözéskor hányan kívántuk, bárcsak hozzáférnénk saját orvosi adatainkhoz, és megoszthatnánk azokat egy helyi háziorvossal? Ráadásul ha az orvosi információkat biztonságosan meg tudjuk osztani az orvosokkal külföldön, azzal nemcsak a kapott ellátás minősége javulhat jelentős mértékben, hanem ez az egészségügyi költségvetésekre is pozitív hatást gyakorolhat. Így kevésbé valószínű ugyanis, hogy költséges orvosi vizsgálatokat, például képalkotást vagy laboratóriumi vizsgálatokat meg kell ismételni.

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „A mai kezdeményezés, amely az uniós polgárok biztonságos és magas színvonalú digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására irányuló erőfeszítéseink részét képezi, megkönnyíti majd a betegek számára, hogy – akár vészhelyzetben is – az EU-ban bárhol kezeltessék magukat. Az elektronikus egészségügyi dokumentáció cseréjére vonatkozó, javasolt uniós keret azt is lehetővé teszi majd, hogy az orvosok és más egészségügyi szakemberek hatékonyabban és eredményesebben tudjanak segítséget nyújtani a polgároknak.”

A tagállamok már megkezdték megteremteni az elektronikus egészségügyi dokumentációk bizonyos részeinek határokon átnyúló hozzáférhetőségét és cseréjét. 2019. január 21-e óta a finn állampolgárok elektronikus orvosi rendelvényeiket beváltva Észtországban is vásárolhatnak gyógyszereket, a luxemburgi orvosok pedig hamarosan hozzáférnek cseh betegeik betegadat-összefoglalóihoz.

A ma elfogadott ajánlások arra tesznek javaslatot, hogy a tagállamok ezt a munkát terjesszék ki az egészségügyi nyilvántartás három új területére, nevezetesen a laboratóriumi vizsgálatokra, a kórházi zárójelentésekre, valamint az orvosi képalkotásra és képalkotási jelentésekre. Ezzel párhuzamosan a kezdeményezés előkészíti azon műszaki előírások kidolgozását, amelyeket az egyes esetekben alkalmazni kell majd az egészségügyi dokumentációk cseréjére.

A teljes személyes egészségügyi dokumentációkhoz ennek eredményeként az EU egész területén való hozzáférés óriási előnyökkel járhat az európai polgárok számára, például az alábbiak tekintetében:

  • ha valaki egy másik uniós tagállamba tett utazás közben balesetet szenved, az orvosok azonnal hozzáférhetnek a betegre vonatkozó információkhoz (például a krónikus betegségeire vagy bizonyos gyógyszerekkel szemben fennálló allergiájára vagy intoleranciájára vonatkozó részletes adatokhoz). Ez jelentősen növelheti annak lehetőségét, hogy időben nyújtsák neki a leghatékonyabb kezelést,
  • javítja az ellátás minőségét és biztosítja annak folytonosságát az Unión belül mozgó polgárok számára,
  • az adatmegosztást megkönnyítve ösztönzi a jelentős egészségügyi kihívások – például a krónikus és a neurodegeneratív betegségek – tekintetében folyó orvosi kutatásokat. Ez azonban az európai adatvédelmi szabályokkal teljes összhangban a polgárok érdemi hozzájárulását igényli,
  • támogatja az egészségügyi rendszerek hatékonyságát és fenntarthatóságát például a betegek közelmúltban végzett laboratóriumi vagy röntgenvizsgálatának megosztásával. Ilyen módon egy másik tagállambeli kórházban nem szükséges hasonló vizsgálatokat ismételten elvégezni, ami időmegtakarítást eredményez, és csökkenti a kórházi költségeket.

A következő lépések

Az információcsere továbbfejlesztése érdekében közös koordinációs folyamat kialakítására kerül sor a Bizottság és a tagállamok között. Ez lehetővé fogja tenni, hogy az érdekelt felek, például az ágazat képviselői, az egészségügyi szakemberek és a betegek képviselői mind uniós, mind nemzeti szinten hozzájáruljanak hozzászólásaikkal és észrevételeikkel.

A közös koordinációs folyamat biztosítani fogja, hogy valamennyi érintett fél részt vegyen az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátuma kialakításának folyamatában. A tagállamok az e-egészségügyi hálózaton belül gyakorlati iránymutatásokat fognak kidolgozni a végrehajtásra és az előrehaladás nyomon követésére vonatkozóan – zárul az Európai Bizottság közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS