Ébernek kell maradni a járvány akut szakaszát követően is

2022. 04. 28., 10:07

A Covid19-fertőzés jelenlegi alacsonyabb szintje lehetőséget kínál a tagállamoknak arra, hogy megerősítsék járványügyi felügyeleteiket, egészségügyi rendszereiket és a világjárványokra való általános felkészültségüket. Az Európai Bizottság javaslatokat fogalmazott meg a tagállamoknak és közbeszerzési felhívást írt ki az mRNS-, a fehérje- és a vírusvektor-vakcinák gyártásához szükséges tartalékkapacitások biztosítása érdekében.

A közös fellépésnek köszönhetően az EU eddig több százezer ember életét mentette meg azzal, hogy Covid19-oltóanyagot biztosított, emellett fenn tudta tartani az egységes piac működőképességét, minimálisra csökkenthette az utazási korlátozásokat, és mozgósította a kritikus fontosságú termékek gyártási kapacitását arra az esetre, ha újfent zavarok állnának elő az ellátási láncokban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A világjárvány új szakaszában a felkészültség és a reagálás jelentősége megmarad, a koordináció pedig ismét alapvető fontosságú lesz. A Bizottság ezért arra kéri a tagállamokat, hogy még az ősz beköszönte előtt hozzanak intézkedéseket, hiszen folyamatos éberségre van szükség, és biztosítani kell az egészségügyi felkészültség és reagálás töretlen koordinációját.

Ébernek kell maradni a Covid19-világjárvány akut szakaszát követően is

A Covid19-fertőzés jelenlegi alacsonyabb szintje lehetőséget kínál a tagállamoknak arra, hogy megerősítsék járványügyi felügyeleteiket, egészségügyi rendszereiket és a világjárványokra való általános felkészültségüket. A Bizottság mindenekelőtt arra kéri a tagállamokat, hogy:

– gyorsítsák fel az oltások és az emlékeztető dózisok beadását, tekintettel a Covid19 és a szezonális influenza egyidejű terjedésére;

– hozzanak létre olyan integrált felügyeleti rendszereket, amelyek már nem a Covid19-esetek azonosításán és jelentésén, hanem megbízható és reprezentatív becsléseken alapulnak;

– folytassák a célzott teszteléseket és elegendő minta szekvenálását a variánsok terjedésének pontosabb becslése, valamint az új variánsok felderítése érdekében;

– fektessenek be az egészségügyi rendszerek helyreállításába, és vizsgálják meg a világjárvány szélesebb körű egészségügyi hatásait, többek között a mentális egészségre, valamint a kezelések és az ellátás késedelmére kiterjedően;

– alkalmazzanak összehangolt uniós szabályokat a szabad és biztonságos utazás biztosítása érdekében mind az EU-n belül, mind pedig nemzetközi viszonylatban;

– támogassák az oltóanyagok és a terápiás készítmények következő generációjának kifejlesztését;

– fokozzák az együttműködést a Covid19 elleni védőoltásokkal kapcsolatos akaratlan és szándékos félretájékoztatás ellen;

– továbbra is cselekedjenek a globális szolidaritás jegyében, és javítsák a globális irányítást.

Emellett olyan intézkedések előterjesztésére is sor kerül, amelyek célja reziliens ellátási láncokat biztosítani a világjárvány ideje alatt mind az egészségügyi ellenintézkedések, mind a kritikus termékek tekintetében, valamennyi ipari ökoszisztémára kiterjedően. A Bizottság közbeszerzési felhívást is kiír az EU FAB kezdeményezés keretében az mRNS-, a fehérje- és a vírusvektor-vakcinák gyártásához szükséges tartalékkapacitások biztosítása érdekében. A Bizottság az újonnan létrehozott gyártási kapacitást kifejezetten a jövőbeli egészségügyi vészhelyzetekben való felhasználásra tervezi fenntartani. A felhívás az EU/EGT területén létesítményekkel rendelkező oltóanyaggyártóknak szól, akik 2022. június 3-án közép-európai idő szerint 16.00 óráig nyújthatják be részvételi jelentkezésüket.

A közép- és hosszú távú intézkedések közé tartozik a világjárványokra való felkészültség további javítása és a válságreagálás tagállamok közötti, valamint globális szintű koordinációjának megerősítése, az európai egészségügyi unióra vonatkozó javaslatok végrehajtása, a világjárvány szélesebb körű egészségügyi hatásainak kezelése, beleértve a „hosszú Covidot” és a mentális egészségre nehezedő terheket, valamint az egészségügy digitalizációjának felgyorsítása.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke: „A világjárvány új szakaszához értünk, amikor a vészhelyzeti intézkedések helyét a Covid19 fenntarthatóbb kezelése veszi át. Ugyanakkor továbbra is ébernek kell lennünk. A fertőzöttek száma még mindig magas az EU-ban, és világszerte változatlanul sokan esnek a Covid19 halálos áldozatául. Emellett nem lehet kizárni az új variánsok gyors megjelenését és elterjedését sem. A jó hír az, hogy már tudjuk, mit kell tennünk: növelnünk kell az átoltottságot, fel kell gyorsítanunk az emlékeztető oltások beadását, folytatni kell a célzott teszteléseket, és válaszlépéseinket továbbra is szorosan össze kell hangolnunk az EU-ban.”

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök: A Covid19-világjárvány még nem ért véget, meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal. Bár az egészségügyi helyzete javul, fel kell készülnünk minden lehetséges forgatókönyvre, és összehangoltan kell cselekednünk. Nem az a kérdés, hogy megjelennek-e újabb variánsok, hanem az, hogy mikor. A rögtönzött és tagállamonként eltérő megoldások nem tekinthetők járható útnak. Az éberség és a felkészültség fontossága megmarad, nem dőlhetünk hátra, folytatnunk kell munkánkat. Az egészségügyi felkészültség és reagálás sikeres uniós szintű koordinációjára építve ezért újabb, nemzeti és uniós szintű intézkedéseket szorgalmazunk. Tűzoltóból építésszé válunk, és olyan egészségügyi uniót teremtünk, amely a társadalom és a gazdaság nyitottságának és rezilienciájának megőrzése mellett képes védeni az emberek egészségét.” 

Thierry Breton belső piacért felelős biztos: „A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy válság idején mennyire fontos az oltóanyag-előállítási kapacitás azonnali rendelkezésre állása. Soha nem látott fejlődést maga mögött tudva az EU évente 3–4 milliárd oltóanyagnak megfelelő gyártási kapacitást ért el. Az EU FAB lehetővé teszi számunkra, hogy e kapacitás egy részét megőrizzük és fenntartsuk a jövőbeli egészségügyi válságok esetére. Ez az egészségügyi vészhelyzetekre való felkészültségünk ipari dimenziójának egyik sarokköve.”

Sztella Kiriakídisz egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos kijelentette: „A védőoltások, az erős, összehangolt uniós megközelítés és a természetes immunitás nyomán végre lehetőséget kaptunk arra, hogy a vészhelyzeti üzemmódról átálljunk a Covid19 fenntarthatóbb kezelésére. Az esetszám továbbra is magas az EU-ban, de az egészségügyi ágazatra nehezedő nyomás csökken, társadalmunk és gazdaságunk pedig újra nyithat a külvilág felé. Két és fél rendkívüli és nehéz év után az embereknek végre sokkal kevesebb korlátozással kell nap mint nap szembesülniük. Alapvető fontosságú azonban, hogy a tagállamok megőrizzék az éberség és a felkészültség magas szintjét arra az esetre, ha a vírus újabb hullámaival és variánsaival kell felvennünk a harcot, hiszen a világjárvány még nem ért véget. Most, hogy az oltóanyag-ellátás már nem jelent kihívást, globálisan is növelni kell az átoltottságot. Az, hogy a Covid19 milyen hatással lesz mindennapi életünkre az elkövetkezendő években, nagymértékben függ a most meghozott uniós szintű és globális döntésektől.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS