Digitális szerzői jogok: megszületett az uniós megállapodás

2019. 02. 14., 12:32

Az alkotóknak, újságíróknak jobb tárgyalási pozíciója lesz az internetóriásokkal szemben – többek között ez is szerepel a szerzői jogi szabályzásról megszületett uniós megállapodásban.

  • Az internetplatformokat ösztönzőkkel veszik rá arra, hogy fizessenek az alkotók és újságírók felhasznált munkájáért.
  • Bizonyos feltöltött tartalomtípusokat, például mémeket vagy GIF-eket szabadon meg lehet osztani.
  • Az „egyedi szavakkal vagy rövid részletekkel” kísért hivatkozásokat szabadon meg lehet osztani.
  • Az újságíróknak minden, a szerzői jogból származó, de a kiadójukhoz beérkező bevételből részesülniük kell.
  • A startup-platformokra enyhébb szabályzás vonatkozik.
  • Az irányelv nem ír elő szűrőket.

Az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói között szerda este megszületett megállapodás célja, hogy a szerzői jogi törvényekben foglalt jogok és kötelességek az interneten is érvényre jussanak. Többek között olyan ismert cégekre lesz hatással az új irányelv, mint a YouTube, a Facebook és a Google News.

A jogalkotók célja az volt, hogy garantálják: az internetre jellemző szólásszabadság továbbra is fennmarad. Ezért például újságcikkekből vett részleteket, GIF-eket és mémeket ezentúl is meg lehet osztani.

Az informális megállapodást hivatalosan is meg kell erősíteni a Tanácsban és az Európai Parlament plenáris ülésén.

A tech-óriásoknak osztozniuk kell a bevételeken a művészekkel és az újságírókkal

A megállapodás javítani kívánja a művészek – többek között a zenészek, előadók és forgatókönyvek szerzői –, a hírszolgáltatók és az újságírók tárgyalási pozícióit akkor, amikor tárgyalni próbálnak a különböző megosztó platformokon megjelent munkájuk után járó fizetségről.

Fenntartva a szólásszabadság

Újságcikk-részletek megosztása nem jelenti majd a hírt kiadó vállalat jogainak megsértését. A megállapodás ugyanakkor garanciákat tartalmaz arra, hogy a hírgyűjtő oldalak ne élhessenek vissza ezzel az engedménnyel. Tehát hírrészlet ugyan továbbra is megjelenhet például a Google News listáján vagy a Facebookon, de csak akkor, ha „nagyon rövid”.

Idézés, kritika, recenzió, karikatúra vagy paródia készítésének céljából ezentúl is fel lehet tölteni védett tartalmakat, így a GIF-ek és mémek továbbra is az interneten maradnak és megoszthatók lesznek.

Sok online oldalra nem érvényes az irányelv

A megállapodás szövege kiemeli, hogy a Wikipediához hasonló, online enciklopédiák nem kereskedelmi célú feltöltése és a nyílt forráskódú szoftverplatformok, mint például a GitHub, automatikusan kívül esnek a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

Erősebb tárgyalási pozíció a szerzők és az előadók számára

Ezentúl ha a szerzői jogok hasznosításáért eredetileg kialkudott díj „aránytalanul” alacsony a művekből származó bevételhez képest, akkor a szerzők további javadalmazást kérhetnek attól, akivel megállapodtak a jogok használatáról.

Hogyan változik a status quo az irányelv hatására?

Az internetvállalatokat jelenleg alig ösztönzi szabályzás arra, hogy tartalmak megjelenítéséért engedélyt szerezzenek be a szerzői jogok birtokosától. A vállalatok a felhasználóik által feltöltött tartalmakért sem vállalnak felelősséget. Az egyetlen jogi kötelezettségük az, hogy a törvénysértő tartalmakat a jogtulajdonos kérésére eltávolítsák. Azonban az erre használt eljárás nehézkes, és nem garantálja, hogy a jogok tulajdonosai tisztességes bevételhez jussanak. Az internetvállalatok felelősségének megállapítása javítja a jogbirtokosok (vagyis zenészek, előadóművészek, forgatókönyv-szerzők, újságírók és kiadók) esélyeit arra, hogy korrekt licencszerződéseket kössenek velük, így tisztességesebb jövedelemhez jussanak az online megjelenő munkájukból.

A német néppárti jelentéstevő, Axel Voss szerint „a megállapodás fontos lépés annak a helyzetnek a helyreigazítása felé, amikor is néhány vállalat hatalmas bevételekre tett szert anélkül, hogy tisztességesen javadalmazott volna több ezer, a kreatív iparágban dolgozó embert és újságírót, akiknek a munkájától ugyanez a vállalat függ.

De a megállapodásban számos kitétel garantálja, hogy az internet továbbra is a szólásszabadság terepe maradjon. Ezek az előírások önmagukban nem lennének szükségesek, mert az irányelv nem teremt új jogokat a jogbirtokosok számára. De meghallgattuk a felmerült aggodalmakat és úgy döntöttünk, hogy inkább duplán garantáljuk a szólásszabadságot. A mémek, a GIF-ek és a szövegrészletek most minden eddiginél nagyobb védelmet élveznek.

Annak is örülök, hogy a tárgyalások során megszületett szöveg különös figyelmet szentel a startup vállalkozások védelmének. A jövő vezető vállalatai a mai startup cégek közül kerülnek ki, a sokszínűség biztosítéka pedig az, hogy nagy számban működjenek innovatív, dinamikus, fiatal vállalkozások.

Ez a megállapodás védi a szerzők, alkotók megélhetését, a sokszínű média fenntartásával megóvja a demokráciát, kiterjeszti a szólásszabadságot, ösztönzi a startupokat és a technológiai fejlődést. Segít az internetnek felkészülni a jövő kihívásaira, hogy egy olyan térré váljon, amely mindenki javát szolgálja, nem a csak a hatalommal bíró kevesekét.”

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS