Az Európai Unió Tanácsa ajánlásokat fogadott el a sikeres digitális oktatást és képzést lehetővé tevő fő tényezőkről, valamint a digitális készségek és kompetenciák oktatás és képzés keretében történő elsajátítása biztosításának javításáról.
A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy javítani kell az oktatási és képzési rendszerek digitális felkészültségét a reziliencia, a hozzáférhetőség, a magas minőség és az inkluzivitás tekintetében. Mi több, a digitális évtized szakpolitikai program keretében az EU kötelezettségvállalási célértékként tűzte ki, hogy 2030-ra a 16–74 évesek 80 százaléka rendelkezzen legalább alapszintű digitális készségekkel. Ennek fényében és a készségek európai évének (2023) összefüggésében minden korábbinál fontosabb az oktatás és képzés igényeire összpontosítani a digitális transzformáció tekintetében, intézkedéseket foganatosítva minden szinten (iskola előtti nevelés, alapfok, középfok és szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés), az egész életen át tartó tanulás szemszögéből és a lakosság valamennyi csoportja (pl. fiatalok, felnőttek és szakemberek) számára – olvasható a Tanács közleményében.
A digitális készségekről és kompetenciákról a mai napon elfogadott ajánlásban a Tanács ajánlja, hogy a tagállamok állapodjanak meg a digitális oktatásra, valamint készségekre és kompetenciákrairányuló nemzeti – és adott esetben regionális – stratégiákról, illetve stratégiai megközelítésekről, és felkéri őket, hogy:
– határozzák meg vagy vizsgálják felül az ilyen készségek és kompetenciák elsajátításának biztosítására irányuló nemzeti célkitűzéseket
– hozzanak a „kiemelt vagy nehezen elérhető csoportokat” célzó intézkedéseket
– erősítsék a digitális készségeket és kompetenciákat az alap- és középfokú oktatásban
– mozdítsák elő a digitális készségek különböző tantárgyak keretében, transzverzálisan történő oktatását
– fejlesszék minden hallgató digitális készségeit és kompetenciáit a felsőoktatásban, tanulási lehetőségeket kínálva minden szinten és tudományterületen
– biztosítsanak lehetőséget a felnőttek számára a digitális készségek elsajátítására és kezeljék az IKT-szakemberhiányt
Ezzel egyidejűleg a sikeres digitális oktatást és képzést lehetővé tevő fő tényezőkről szóló ajánlásban a Tanács arra összpontosít, hogy az oktatási és képzési rendszereket miként lehet alkalmassá tenni a digitális korra. Iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy hogyan kell felkészíteni az embereket a technológia kreatív, biztonságos és felelős használatára, mégpedig a technológia működésének megértésére alapozva. Egyéb intézkedések mellett felkéri a tagállamokat arra, hogy:
– építsék be a digitális technológiákat a tanításba és növeljék a tanárok szerepvállalását azok használata terén,
– támogassák a digitális oktatási eszközök fejlesztését, beleértve a mesterséges intelligencia hatására irányuló kutatásokat is,
– hozzanak kiberbiztonsági intézkedéseket az oktatás és képzés területén, beleértve a tudatosságnövelést is,
– ruházzanak be a hálózati összekapcsoltságba, a digitális infrastruktúrába és a digitális hozzáférhetőségbe az oktatás és a képzés területén.
Az ajánlásokat közzé fogják tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az Európai Bizottság nyomon fogja követni a végrehajtásukat a tagállamokban, majd öt éven belül jelentést fog készíteni, amelyet megküld a Tanácsnak.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.