Covid19: már közel 50 milliárd euróval támogatta az EU a partnerországokat

Covid19: már közel 50 milliárd euróval támogatta az EU a partnerországokat
2022. 09. 13., 17:24

A Covid19-világjárvány 2020 eleji kitörése óta az EU, az uniós tagállamok és az európai pénzügyi intézmények az „Európa együtt” égisze alatt 47,7 milliárd euró összegben folyósítottak segélyeket a partnerországoknak a világjárvány és következményei kezeléséhez.

Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos így fogalmazott: „Büszke vagyok arra, hogy Európa – bár maga is megszenvedte a Covid19-válságot – összefogott az „Európa együtt” kezdeményezés égisze alatt, és tevőlegesen is szolidaritást vállalt a világjárvány és annak következményei által sújtott partnerországokkal. Megbízható és stabil partnerként az „Európa együtt” kezdeményezés keretében továbbra is támogatni fogjuk őket az új, sokrétű és globális válságok kezelésében, például az Ukrajna elleni orosz agresszió méltatlanul elszenvedett következményeinek elhárításában.”

Az „Európa együtt” kezdeményezés Covid19-járványra adott válaszlépései több 140 országnak nyújtanak támogatást. Az „Európa együtt” csomag keretében mostanáig mozgósított 53,7 milliárd euróból 2021. december 31-ig 47,7 milliárd eurót fizettek ki:

– 3 milliárd eurót a humanitárius szükségletekkel kapcsolatos szükséghelyzeti reagálásra;

– 10,6 milliárd eurót az egészségügyi és vízellátási rendszerek, valamint a szennyvízelvezető és -tisztító hálózatok megerősítésére;

– 34,1 milliárd eurót pedig a világjárvány társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítésére (a munkahelyek megszűnését és az oktatást is beleértve).

Az „Európa együtt” 2021 végéig a felajánlott 53,7 milliárd euró 88,8%-át folyósította. 2021 áprilisára a kifizetések összege elérte a 34 milliárd eurót, 2021 végére pedig a 47,7 milliárd eurót (+13,7 milliárd euró).

2021. december 31-én a következő volt a kifizetések állása a kötelezettségvállalásokhoz viszonyítva:

– szomszédság: 13,6 milliárd euró a 15,6 milliárdból;

– szubszaharai Afrika: 8,3 milliárd euró a 9 milliárdból;

– Nyugat-Balkán és Törökország: 6,8 milliárd euró a 7,6 milliárdból;

– Ázsia és a csendes-óceáni térség: 4 milliárd euró a 4,3 milliárdból;

– Latin-Amerika és a Karib-térség; 2,5 milliárd euró a 3,2 milliárdból;

– Afrika, Karib-térség és csendes-óceáni térség, regionális támogatás: 539 millió euró a 743 millióból;

– tengerentúli területek és Grönland: 579 millió euró a 631 millióból;

– globális programok: 8,6 milliárd euró a 9,7 milliárdból.

Az „Európa együtt” kezdeményezést 2020. április 8-án indult azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson az uniós partnerországoknak a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemben. Az eredetileg felajánlott pénzügyi támogatás összege megközelítőleg 20 milliárd euró volt, amely az EU, az uniós tagállamok, valamint a pénzügyi intézmények – mindenekelőtt az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – forrásaiból állt.

A pénzügyi kötelezettségvállalások ezt követően 2021 januárjára megkétszereződtek, vagyis 40,5 milliárd euróra nőttek, majd 2021 áprilisára elérték a 46 milliárd eurót, 2021 végére pedig az 53,7 milliárd eurót.

Ez a kollektív globális támogatás a következőkre összpontosul:

1. szükséghelyzet-reagálás az azonnali humanitárius szükségletekre;

2. az egészségügyi, vízellátási, higiéniai és élelmezési rendszerek megerősítése, valamint

3. a világjárvány társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítése.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026-07-09 11:25:00
A polgári jog, így a Polgári Törvénykönyv védelemben részesít minden személyiségi jogot, de bizonyos személyiségi jogokat külön is nevesít. Ide tartozik a magántitokhoz fűződő jog is, amely az egyénnek a saját adatai, titkai feletti rendelkezést testesíti meg. Hogyan valósul meg a magántitok védelme? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS