Covid19: már közel 50 milliárd euróval támogatta az EU a partnerországokat

Covid19: már közel 50 milliárd euróval támogatta az EU a partnerországokat
2022. 09. 13., 17:24

A Covid19-világjárvány 2020 eleji kitörése óta az EU, az uniós tagállamok és az európai pénzügyi intézmények az „Európa együtt” égisze alatt 47,7 milliárd euró összegben folyósítottak segélyeket a partnerországoknak a világjárvány és következményei kezeléséhez.

Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős biztos így fogalmazott: „Büszke vagyok arra, hogy Európa – bár maga is megszenvedte a Covid19-válságot – összefogott az „Európa együtt” kezdeményezés égisze alatt, és tevőlegesen is szolidaritást vállalt a világjárvány és annak következményei által sújtott partnerországokkal. Megbízható és stabil partnerként az „Európa együtt” kezdeményezés keretében továbbra is támogatni fogjuk őket az új, sokrétű és globális válságok kezelésében, például az Ukrajna elleni orosz agresszió méltatlanul elszenvedett következményeinek elhárításában.”

Az „Európa együtt” kezdeményezés Covid19-járványra adott válaszlépései több 140 országnak nyújtanak támogatást. Az „Európa együtt” csomag keretében mostanáig mozgósított 53,7 milliárd euróból 2021. december 31-ig 47,7 milliárd eurót fizettek ki:

– 3 milliárd eurót a humanitárius szükségletekkel kapcsolatos szükséghelyzeti reagálásra;

– 10,6 milliárd eurót az egészségügyi és vízellátási rendszerek, valamint a szennyvízelvezető és -tisztító hálózatok megerősítésére;

– 34,1 milliárd eurót pedig a világjárvány társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítésére (a munkahelyek megszűnését és az oktatást is beleértve).

Az „Európa együtt” 2021 végéig a felajánlott 53,7 milliárd euró 88,8%-át folyósította. 2021 áprilisára a kifizetések összege elérte a 34 milliárd eurót, 2021 végére pedig a 47,7 milliárd eurót (+13,7 milliárd euró).

2021. december 31-én a következő volt a kifizetések állása a kötelezettségvállalásokhoz viszonyítva:

– szomszédság: 13,6 milliárd euró a 15,6 milliárdból;

– szubszaharai Afrika: 8,3 milliárd euró a 9 milliárdból;

– Nyugat-Balkán és Törökország: 6,8 milliárd euró a 7,6 milliárdból;

– Ázsia és a csendes-óceáni térség: 4 milliárd euró a 4,3 milliárdból;

– Latin-Amerika és a Karib-térség; 2,5 milliárd euró a 3,2 milliárdból;

– Afrika, Karib-térség és csendes-óceáni térség, regionális támogatás: 539 millió euró a 743 millióból;

– tengerentúli területek és Grönland: 579 millió euró a 631 millióból;

– globális programok: 8,6 milliárd euró a 9,7 milliárdból.

Az „Európa együtt” kezdeményezést 2020. április 8-án indult azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson az uniós partnerországoknak a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemben. Az eredetileg felajánlott pénzügyi támogatás összege megközelítőleg 20 milliárd euró volt, amely az EU, az uniós tagállamok, valamint a pénzügyi intézmények – mindenekelőtt az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – forrásaiból állt.

A pénzügyi kötelezettségvállalások ezt követően 2021 januárjára megkétszereződtek, vagyis 40,5 milliárd euróra nőttek, majd 2021 áprilisára elérték a 46 milliárd eurót, 2021 végére pedig az 53,7 milliárd eurót.

Ez a kollektív globális támogatás a következőkre összpontosul:

1. szükséghelyzet-reagálás az azonnali humanitárius szükségletekre;

2. az egészségügyi, vízellátási, higiéniai és élelmezési rendszerek megerősítése, valamint

3. a világjárvány társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítése.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS