Brexit: nincs jobb kompromisszum a jelenleginél

2018. 11. 19., 13:00

Nem nyithatók újra a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás tervezetéről, annál jobb kompromisszumot ugyanis nem lehet elérni – jelentette ki több bennmaradó európai uniós tagállam szakminisztere is hétfőn Brüsszelben.

„A mostaninál nem lehet jobb egyezséget kötni” -- mondta Michael Roth német Európa-ügyi államminiszter a huszonhetek képviselőinek Brexit-ügyi egyeztetése előtt.

Az ugyancsak a belga fővárosban tartózkodó Peter Altmaier német gazdasági miniszter szintén elvetette a tárgyalások újranyitásának lehetőségét.

Ales Chmelar EU-ügyekért felelős cseh államtitkár ennél enyhébben fogalmazott, amikor reményének adott hangot, hogy már nem kell visszatérni a tárgyalóasztalhoz.

Jean Asselborn, a luxemburgi diplomácia vezetője kiemelte, „bármilyen megállapodás jobb, mint a rendezetlen kiválás”, rámutatva, hogy utóbbi elkerülése mindkét félnek érdeke, a legfőbb vitás kérdésnek számító ír-északír határellenőrzés ügyére nem létezik jobb megoldás.

Hozzátette: a brit kormányfőt elismerés illeti, amiért feladta korábbi véleményét, és immár úgy látja, hogy bármilyen egyezség jobb a megállapodás nélküli Brexitnél.

Hasonló véleményének adott hangot többek között még Didier Reynders belga és Stef Blok holland külügyminiszter is, és mindketten egy ambiciózus jövőbeli viszony kialakításának szükségességéről beszéltek.

Arra a kérdésre, hogy „túléli-e” a megállapodás-tervezet ezt a hetet, Reynders azt válaszolta, hogy Brüsszelben igen, Londonban nem biztos.

Gernot Blümel, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria képviselője hangsúlyozta, a technikai szinten már elfogadott szöveg a lehető legjobb kompromisszum, ezért erősen bízik a megállapodás parlamenti jóváhagyásában. Kiemelte, nem számít a jövő év március 29-re tervezett brit kilépési dátum meghosszabbítására.

Fájdalmas hét kezdődik az európai politikában. Az asztalon vannak a válási papírok, a végéhez közeledik 45 évnyi bonyolult házasság” – közölte.

Az Európai Bizottság keddre le akarja zárni a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat véglegesítését, amelyet a kiválási szerződéshez fognak csatolni. A tagállamoknak ezután még lenne 48 órájuk kiértékelni, a vasárnapi rendkívüli Brexit-ügyi uniós csúcstalálkozón pedig ezt is aláírnák a tervek szerint.

A tervezetről majd még a brit parlamentnek is szavaznia kell, ennek kimenetele viszont egyelőre közel sem egyértelmű, sőt az elutasítás tűnik valószínűbbnek.

MTI/Bajnok Artúr, Brüsszel

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS