Brexit: a britek jó része nem támogatja az egységkormány tervét

2019. 08. 21., 16:15

A britek nagy része nem támogatja az egységkormány létrehozásának tervét a Boris Johnson vezette konzervatív kormány megbuktatására és a brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének megakadályozására egy szerdán ismertetett felmérés szerint.

A YouGov közvélemény-kutató intézet kutatásának eredményei szerint a megkérdezettek 44 százaléka elutasítja az egységkormány gondolatát, 37 százalék támogatja, 19 százalék pedig bizonytalan az arról szóló elképzeléseket illetően, hogy a brit parlament alsóházában bizalmatlansági indítvány révén megbuktatják a miniszterelnököt, majd pártokon átívelő kormány jön létre, amely kezdeményezi a Brexit időpontjának újbóli elhalasztását, hogy előrehozott választásokat, utána pedig esetleg újabb népszavazást lehessen tartani az EU-tagságról.

A legnagyobb, 77, illetve 76 százalékos arányban a kormányzó Konzervatív Párt szavazói és azok vetik el az átmeneti egységkormány gondolatát, akik a 2016-os népszavazáson a brit EU-tagság megszűnésére voksoltak. Ezzel szemben a parlamenti ellenzék legfőbb erejét alkotó Munkáspárt és a Brexit-referendumon a bennmaradás támogatói 66, valamint 62 százalékban támogatják az ötletet.

Az egységkormány pártolói között viszont nincs egyetértés az ügyvivő miniszterelnök-jelölt személyében. A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn az alkotmányos tradíciókra hivatkozva azt hangsúlyozza, hogy neki kellene az átmeneti kormány élére kerülnie, Jo Swinson, az utóbbi időkben a közvélemény-kutatásokban a Munkáspártot rendre megelőző – határozottan EU-párti – Liberális Demokraták vezetője szerint viszont olyan jelöltre van szükség, aki nagyobb támogatást tudna szerezni az alsóházban.

A YouGov öt politikusról, köztük lehetséges kormányfőjelöltként emlegetett képviselőkről kérdezte az embereket. Jeremy Corbyn elutasítottsága a legnagyobb, 63 százalékos. Mindössze 15 százalék támogatná, míg 22 százalék bizonytalan.

A legnépszerűbb jelölt Ken Clarke, a kormányzó Konzervatív Párt tekintélyes veteránja, a leghosszabb ideje hivatalban lévő parlamenti képviselő. A korábbi pénzügyminisztert, aki Margaret Thatcher és John Major kormányában is szolgált, 25 százalék támogatja, 33 százalék utasítja el, a bizonytalanok aránya pedig 43 százalék.

A második helyen Harriet Harman, a Munkáspárt tapasztalt politikusa, a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselőnő áll 19 százalékos támogatottsággal, 35 százalékos elutasítottsággal, 46 százalék bizonytalan válaszadóval.

Jeremy Corbyn 15 százalékos támogatottsága a harmadik helyre volt elég, a sort pedig Jo Swinson és Caroline Lucas zöldpárti politikus zárja egyaránt 13 százalékos támogatottsággal. Elutasítottságuk viszont alacsonyabb, mint a Munkáspárt vezetőjéé, 39, illetve 38 százalékos.

Jeremy Corbyn a múlt héten helyezte kilátásba, hogy a szeptember elején véget érő törvényhozási szünet után bizalmatlansági indítványt nyújt be Boris Johnson kormányfő ellen. A politikus átmeneti egységkormány létrehozására, a Brexit elhalasztására és előrehozott választások kiírására tett javaslatot, amelynek kampányában egy újabb népszavazás kiírása mellett szállna síkra.

A Munkáspárt vezetőjét azonban többen túlságosan is megosztó személyiségnek tartják, és ezért jelezték, hogy nem tudják támogatni. A Liberális Demokraták vezetője ezért javasolta Ken Clarke és Harriet Harman képviselőket alternatívaként. Mindketten jelezték, hogy készek lennének vállalni a feladatot, hogy megakadályozzák a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnését, amelytől a kormány egyáltalán nem zárkózik el.

A Brexit jelenleg érvényes határnapja október 31.

A YouGov-felmérés augusztus 18-19-én, csaknem 1700 ember megkérdezésével készült. 

MTI/Pietsch Judit, MTI

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS