A britek nagy része nem támogatja az egységkormány létrehozásának tervét a Boris Johnson vezette konzervatív kormány megbuktatására és a brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének megakadályozására egy szerdán ismertetett felmérés szerint.
A YouGov közvélemény-kutató intézet kutatásának eredményei szerint a megkérdezettek 44 százaléka elutasítja az egységkormány gondolatát, 37 százalék támogatja, 19 százalék pedig bizonytalan az arról szóló elképzeléseket illetően, hogy a brit parlament alsóházában bizalmatlansági indítvány révén megbuktatják a miniszterelnököt, majd pártokon átívelő kormány jön létre, amely kezdeményezi a Brexit időpontjának újbóli elhalasztását, hogy előrehozott választásokat, utána pedig esetleg újabb népszavazást lehessen tartani az EU-tagságról.
A legnagyobb, 77, illetve 76 százalékos arányban a kormányzó Konzervatív Párt szavazói és azok vetik el az átmeneti egységkormány gondolatát, akik a 2016-os népszavazáson a brit EU-tagság megszűnésére voksoltak. Ezzel szemben a parlamenti ellenzék legfőbb erejét alkotó Munkáspárt és a Brexit-referendumon a bennmaradás támogatói 66, valamint 62 százalékban támogatják az ötletet.
Az egységkormány pártolói között viszont nincs egyetértés az ügyvivő miniszterelnök-jelölt személyében. A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn az alkotmányos tradíciókra hivatkozva azt hangsúlyozza, hogy neki kellene az átmeneti kormány élére kerülnie, Jo Swinson, az utóbbi időkben a közvélemény-kutatásokban a Munkáspártot rendre megelőző – határozottan EU-párti – Liberális Demokraták vezetője szerint viszont olyan jelöltre van szükség, aki nagyobb támogatást tudna szerezni az alsóházban.
A YouGov öt politikusról, köztük lehetséges kormányfőjelöltként emlegetett képviselőkről kérdezte az embereket. Jeremy Corbyn elutasítottsága a legnagyobb, 63 százalékos. Mindössze 15 százalék támogatná, míg 22 százalék bizonytalan.
A legnépszerűbb jelölt Ken Clarke, a kormányzó Konzervatív Párt tekintélyes veteránja, a leghosszabb ideje hivatalban lévő parlamenti képviselő. A korábbi pénzügyminisztert, aki Margaret Thatcher és John Major kormányában is szolgált, 25 százalék támogatja, 33 százalék utasítja el, a bizonytalanok aránya pedig 43 százalék.
A második helyen Harriet Harman, a Munkáspárt tapasztalt politikusa, a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselőnő áll 19 százalékos támogatottsággal, 35 százalékos elutasítottsággal, 46 százalék bizonytalan válaszadóval.
Jeremy Corbyn 15 százalékos támogatottsága a harmadik helyre volt elég, a sort pedig Jo Swinson és Caroline Lucas zöldpárti politikus zárja egyaránt 13 százalékos támogatottsággal. Elutasítottságuk viszont alacsonyabb, mint a Munkáspárt vezetőjéé, 39, illetve 38 százalékos.
Jeremy Corbyn a múlt héten helyezte kilátásba, hogy a szeptember elején véget érő törvényhozási szünet után bizalmatlansági indítványt nyújt be Boris Johnson kormányfő ellen. A politikus átmeneti egységkormány létrehozására, a Brexit elhalasztására és előrehozott választások kiírására tett javaslatot, amelynek kampányában egy újabb népszavazás kiírása mellett szállna síkra.
A Munkáspárt vezetőjét azonban többen túlságosan is megosztó személyiségnek tartják, és ezért jelezték, hogy nem tudják támogatni. A Liberális Demokraták vezetője ezért javasolta Ken Clarke és Harriet Harman képviselőket alternatívaként. Mindketten jelezték, hogy készek lennének vállalni a feladatot, hogy megakadályozzák a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnését, amelytől a kormány egyáltalán nem zárkózik el.
A Brexit jelenleg érvényes határnapja október 31.
A YouGov-felmérés augusztus 18-19-én, csaknem 1700 ember megkérdezésével készült.
MTI/Pietsch Judit, MTI
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.