Brexit: a britek jó része nem támogatja az egységkormány tervét

2019. 08. 21., 16:15

A britek nagy része nem támogatja az egységkormány létrehozásának tervét a Boris Johnson vezette konzervatív kormány megbuktatására és a brit európai uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének megakadályozására egy szerdán ismertetett felmérés szerint.

A YouGov közvélemény-kutató intézet kutatásának eredményei szerint a megkérdezettek 44 százaléka elutasítja az egységkormány gondolatát, 37 százalék támogatja, 19 százalék pedig bizonytalan az arról szóló elképzeléseket illetően, hogy a brit parlament alsóházában bizalmatlansági indítvány révén megbuktatják a miniszterelnököt, majd pártokon átívelő kormány jön létre, amely kezdeményezi a Brexit időpontjának újbóli elhalasztását, hogy előrehozott választásokat, utána pedig esetleg újabb népszavazást lehessen tartani az EU-tagságról.

A legnagyobb, 77, illetve 76 százalékos arányban a kormányzó Konzervatív Párt szavazói és azok vetik el az átmeneti egységkormány gondolatát, akik a 2016-os népszavazáson a brit EU-tagság megszűnésére voksoltak. Ezzel szemben a parlamenti ellenzék legfőbb erejét alkotó Munkáspárt és a Brexit-referendumon a bennmaradás támogatói 66, valamint 62 százalékban támogatják az ötletet.

Az egységkormány pártolói között viszont nincs egyetértés az ügyvivő miniszterelnök-jelölt személyében. A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn az alkotmányos tradíciókra hivatkozva azt hangsúlyozza, hogy neki kellene az átmeneti kormány élére kerülnie, Jo Swinson, az utóbbi időkben a közvélemény-kutatásokban a Munkáspártot rendre megelőző – határozottan EU-párti – Liberális Demokraták vezetője szerint viszont olyan jelöltre van szükség, aki nagyobb támogatást tudna szerezni az alsóházban.

A YouGov öt politikusról, köztük lehetséges kormányfőjelöltként emlegetett képviselőkről kérdezte az embereket. Jeremy Corbyn elutasítottsága a legnagyobb, 63 százalékos. Mindössze 15 százalék támogatná, míg 22 százalék bizonytalan.

A legnépszerűbb jelölt Ken Clarke, a kormányzó Konzervatív Párt tekintélyes veteránja, a leghosszabb ideje hivatalban lévő parlamenti képviselő. A korábbi pénzügyminisztert, aki Margaret Thatcher és John Major kormányában is szolgált, 25 százalék támogatja, 33 százalék utasítja el, a bizonytalanok aránya pedig 43 százalék.

A második helyen Harriet Harman, a Munkáspárt tapasztalt politikusa, a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselőnő áll 19 százalékos támogatottsággal, 35 százalékos elutasítottsággal, 46 százalék bizonytalan válaszadóval.

Jeremy Corbyn 15 százalékos támogatottsága a harmadik helyre volt elég, a sort pedig Jo Swinson és Caroline Lucas zöldpárti politikus zárja egyaránt 13 százalékos támogatottsággal. Elutasítottságuk viszont alacsonyabb, mint a Munkáspárt vezetőjéé, 39, illetve 38 százalékos.

Jeremy Corbyn a múlt héten helyezte kilátásba, hogy a szeptember elején véget érő törvényhozási szünet után bizalmatlansági indítványt nyújt be Boris Johnson kormányfő ellen. A politikus átmeneti egységkormány létrehozására, a Brexit elhalasztására és előrehozott választások kiírására tett javaslatot, amelynek kampányában egy újabb népszavazás kiírása mellett szállna síkra.

A Munkáspárt vezetőjét azonban többen túlságosan is megosztó személyiségnek tartják, és ezért jelezték, hogy nem tudják támogatni. A Liberális Demokraták vezetője ezért javasolta Ken Clarke és Harriet Harman képviselőket alternatívaként. Mindketten jelezték, hogy készek lennének vállalni a feladatot, hogy megakadályozzák a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnését, amelytől a kormány egyáltalán nem zárkózik el.

A Brexit jelenleg érvényes határnapja október 31.

A YouGov-felmérés augusztus 18-19-én, csaknem 1700 ember megkérdezésével készült. 

MTI/Pietsch Judit, MTI

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-22 18:10:00
A mezőgazdasági termelői árak 2023-ban 16 százalékkal csökkentek, ezen belül a növényi termékek ára 28 százalékkal elmaradt a megelőző évitől, az állatok és állati termékeké pedig 12 százalékkal nőtt. A ráfordítási árak 1,1 százalékos mérséklődéséhez főként a folyó termelőfelhasználás összetevőinek 2,5 százalékos csökkenése járult hozzá, míg a mezőgazdasági beruházások árszínvonala 10 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS