Brexit: 181 490 magyar kért tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyt

2023. 11. 23., 19:40

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss negyedéves adatai szerint szeptember végéig több mint 7,5 millió letelepedési kérelmet nyújtottak be a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Azok az EU-polgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, továbbra is az országban maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel európai uniós letelepedett státusért (EU Settled Status) – kell folyamodniuk.

Ugyanez vonatkozik az EU, Izland, Norvégia és Liechtenstein alkotta szélesebb Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint Svájc Nagy-Britanniában élő állampolgáraira.

A kérvények beadási határideje elvileg 2021. június 30-án lejárt. A brit kormány azonban továbbra is folyamatosan biztatja a jogosultakat arra, hogy mindenképpen adják be folyamodványukat, mert a hatóságok a határidő letelte ellenére befogadják és elbírálják a kritériumoknak megfelelő letelepedési kérelmeket.

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett új összesítése szerint a 27 EU-tagország, valamint az EGT és Svájc Nagy-Britanniában élő állampolgárai részéről szeptember 30-ig 7 590 750 letelepedési kérvény érkezett, és e folyamodványok közül több mint 1,5 milliót a 2021. június 30-i határidő után nyújtottak be.

A belügyi tárca ismertetése szerint a csaknem 7,6 millió folyamodvány valójában 6,2 millió kérvényezőtől érkezett, mivel sokan ismételt folyamodványokat adtak be. Köztük vannak azok is, akik az előzetes letelepedett státus véglegessé nyilvánítását kérték.

Az előzetes letelepedett státust azok a jogosultak kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Ők is megvárhatják azonban az öt év leteltét, és az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

Az újabb kérvényezés kötelezettsége az ő esetükben is hamarosan megszűnik. A londoni felsőbíróság ugyanis a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok érdekvédelmi szervezeteinek keresetére az idén a Brexit-megállapodással ellentétesnek minősítette, hogy az előzetes letelepedett státusú uniós állampolgároknak újból a brit hatóságokhoz kell folyamodniuk a végleges letelepedési engedélyért.

A végzés nyomán a brit belügyminisztérium bejelentette: lépéseket tesz annak érdekében, hogy a lehető legtöbb esetben automatikussá váljon az előzetes letelepedett státus véglegessé minősítése az erre jogosultak számára.

A tárca csütörtökön ismertetett negyedéves statisztikája szerint szeptember 30-ig 181 490 magyar állampolgár folyamodott tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért.

A lista élén a románok állnak 1 607 500 letelepedési folyamodvánnyal, őket a lengyelek követik, akik közül szeptember végéig 1 221 320-an kértek nagy-britanniai letelepedett státust. (MTI/Kertész Róbert, London)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS