Brexit: 181 490 magyar kért tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyt

2023. 11. 23., 19:40

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss negyedéves adatai szerint szeptember végéig több mint 7,5 millió letelepedési kérelmet nyújtottak be a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Azok az EU-polgárok azonban, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában, továbbra is az országban maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával, de ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel európai uniós letelepedett státusért (EU Settled Status) – kell folyamodniuk.

Ugyanez vonatkozik az EU, Izland, Norvégia és Liechtenstein alkotta szélesebb Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint Svájc Nagy-Britanniában élő állampolgáraira.

A kérvények beadási határideje elvileg 2021. június 30-án lejárt. A brit kormány azonban továbbra is folyamatosan biztatja a jogosultakat arra, hogy mindenképpen adják be folyamodványukat, mert a hatóságok a határidő letelte ellenére befogadják és elbírálják a kritériumoknak megfelelő letelepedési kérelmeket.

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett új összesítése szerint a 27 EU-tagország, valamint az EGT és Svájc Nagy-Britanniában élő állampolgárai részéről szeptember 30-ig 7 590 750 letelepedési kérvény érkezett, és e folyamodványok közül több mint 1,5 milliót a 2021. június 30-i határidő után nyújtottak be.

A belügyi tárca ismertetése szerint a csaknem 7,6 millió folyamodvány valójában 6,2 millió kérvényezőtől érkezett, mivel sokan ismételt folyamodványokat adtak be. Köztük vannak azok is, akik az előzetes letelepedett státus véglegessé nyilvánítását kérték.

Az előzetes letelepedett státust azok a jogosultak kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Ők is megvárhatják azonban az öt év leteltét, és az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

Az újabb kérvényezés kötelezettsége az ő esetükben is hamarosan megszűnik. A londoni felsőbíróság ugyanis a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok érdekvédelmi szervezeteinek keresetére az idén a Brexit-megállapodással ellentétesnek minősítette, hogy az előzetes letelepedett státusú uniós állampolgároknak újból a brit hatóságokhoz kell folyamodniuk a végleges letelepedési engedélyért.

A végzés nyomán a brit belügyminisztérium bejelentette: lépéseket tesz annak érdekében, hogy a lehető legtöbb esetben automatikussá váljon az előzetes letelepedett státus véglegessé minősítése az erre jogosultak számára.

A tárca csütörtökön ismertetett negyedéves statisztikája szerint szeptember 30-ig 181 490 magyar állampolgár folyamodott tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyért.

A lista élén a románok állnak 1 607 500 letelepedési folyamodvánnyal, őket a lengyelek követik, akik közül szeptember végéig 1 221 320-an kértek nagy-britanniai letelepedett státust. (MTI/Kertész Róbert, London)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-22 04:22:00
Nógrád vármegye kivételével az ország egész területén nőtt az álláshirdetésekre érkezett jelentkezések száma 2024 harmadik negyedében az előző év azonos időszakához képest; a legnagyobb emelkedés Somogy, Fejér és Zala vármegyékben volt megfigyelhető. Ezzel párhuzamosan az elérhető állások száma kis mértékben, de tovább csökkent – derül ki a Profession.hu idei harmadik negyedéves jelentéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS