Boris Johnson: Nagy-Britannia lesz az EU legjobb barátja

2020. 12. 30., 13:00

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia lesz az Európai Unió legjobb barátja a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeit rögzítő megállapodás elfogadása után.

A téli szünetét töltő londoni alsóház a soron kívül összehívott szerdai ülésnapon vitatja meg az EU-val a múlt héten elért átfogó megállapodást, amelyről szavaz is.

Vitaindító felszólalásában Johnson a Downing Street által előzetesen ismertetett részletek szerint kijelenti: a megállapodás törvénybe iktatását célzó tervezet központi célkitűzése az, hogy Nagy-Britannia a legszorosabb baráti viszony és jóakarat jegyében kereskedhessen a jövőben is európai szomszédaival, de úgy, hogy mindeközben megőrizhesse a szuverén ellenőrzést törvényei felett.

Boris Johnson hangsúlyozza: a törvénytervezet megmutatja, hogy „Nagy-Britannia egyszerre lehet európai és szuverén” állam.

Mindezt elképesztő sebességgel sikerült elérni: az Uruguayi Forduló néven ismert világkereskedelmi tárgyalássorozat - amely elvezetett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozáshoz - csaknem nyolc évig tartott, az Európai Unió pedig Kanadával öt évig, Japánnal hat évig tárgyalt, mire kereskedelmi megállapodásra jutott velük.

Nagy-Britannia ugyanakkor nem egészen egy év alatt elérte ugyanezt az EU-val, ráadásul egy világjárvány szorításában – mondja el szerdai parlamenti felszólalásában a brit kormányfő.

Boris Johnson szerint Nagy-Britannia új fejezet kezd történelmében, újra megteremtve liberális, kifelé tekintő, a közjót szolgáló országként betöltött globális szerepét. Nagy-Britannia nem azért lépett ki az Európai Unióból, hogy szakadást idézzen elő az Európához fűződő kapcsolataiban, hanem azért, hogy megoldást leljen az e kapcsolatokat a második világháború óta terhelő régi, idegesítő problémákra. Távolságtartó, kedvetlen tagja, néha kerékkötője is volt az Európai Uniónak, most azonban barátságos szomszéd lesz, a legjobb barát és szövetséges, akit az EU csak kívánhat magának.

A jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről szóló 1246 oldalas megállapodásról – amely 800 oldalnyi függeléket és lábjegyzetet is tartalmaz – többhavi tárgyalási folyamat után múlt csütörtökön állapodtak meg a brit kormány és az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségei.

A megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely százszázalékos vámliberalizációt – vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet – biztosít Nagy-Britannia és az EU kétoldalú áruforgalmában, abban az esetben, ha az áruk megfelelnek a vonatkozó eredetigazolási előírásoknak.

A brit kormány szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg.

Sir Lindsay Hoyle, az alsóház elnöke a kormány kezdeményezésére szerdára egynapos rendkívüli ülésre hívta össze a téli szünetét töltő alsóházat az EU-val kötött megállapodás megvitatására. Az ötórásra tervezett vita után a képviselők szavaznak is az egyezményről, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül.

A Lordok Háza várhatóan még szerda éjjel szintén megvitatja és nagy valószínűséggel jóváhagyja a megállapodást, amely II. Erzsébet királynő formális beleegyezésével azonnal törvényerőre emelkedhet.

Szerdán az Európai Unió és a brit kormány is ceremoniális keretek között aláírja az egyezményt.

A dokumentumot először Brüsszelben látják el kézjegyükkel az Európai Unió vezető tisztviselői. Az egyezmény egy példányát ezután a brit királyi légierő (RAF) repülőgépével Londonba szállítják, és a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban Boris Johnson is aláírja.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS