Boris Johnson: erőteljes új felhatalmazás a Brexit végigvitelére

2019. 12. 13., 09:30

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a kormányzó Konzervatív Párt az előrejelzésekből következtethetően erőteljes új felhatalmazást kapott az előrehozott parlamenti választáson a brit EU-tagság megszűnési folyamatának (Brexit) végigvitelére. A konzervatívok a pénteken kora reggelig beérkezett eredmények szerint elérték az abszolút többséghez minimálisan szükséges alsóházi mandátumszámot, de a prognózis ennél is jóval nagyobb tory többséget valószínűsít.

Boris Johnson, akit saját nyugat-londoni választókerületében, Uxbridge városnegyedben jelentős fölénnyel újjáválasztottak alsóházi képviselővé, a körzet eredményének péntek hajnali bejelentése utáni rövid felszólalásában közölte: a felhatalmazás nemcsak a Brexit végigvitelére szól, hanem az ország egyesítésére és a brit nép érdekében meghozandó elsődleges fontosságú feladatok végrehajtására, mindenekelőtt az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztésére.

A kormányfő bejelentette: választási ígéreteinek megfelelően a konzervatív kormány 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, hatezerrel a körzeti orvosok állományát és felépít negyven új kórházat.

Johnson megismételte azt a korábban többször is hangoztatott álláspontját, hogy ő nem akart volna decemberre választást kiírni. Hozzátette ugyanakkor: a csütörtöki választás történelmi jelentőségű lett, megteremtve a lehetőséget arra, hogy az új kormány teljesítse a brit nép demokratikusan kifejezésre juttatott akaratát.

A kormányfő ezzel a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazásra utalt, amelyen a többség a kilépésére voksolt.

Johnson már a választás előtt bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, még karácsony előtt ismét az alsóház elé kerül a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás. Az egyezményt a konzervatív kormány – amely az előző, 2017-es választások óta kisebbségben kormányzott – eddig nem tudta ratifikáltatni a parlamentben.

A Downing Street szóvivője péntek hajnalban közölte, hogy a kormány jövő pénteken terjeszti ismét az alsóház elé második olvasatban a Brexit-megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.

A választóhelyiségek csütörtök éjjeli zárása után közzétett exit poll eredeti – azóta valamelyest felülvizsgált – eredménye szerint a Boris Johnson vezette Konzervatív Párt igen jelentős előretöréssel kényelmes többséget szerzett a londoni alsóházban.

Az exit poll által kezdetben valószínűsített eredmény 368 alsóházi mandátumot jósolt a konzervatívoknak, 50-nel többet a 2017-ben szerzett képviselői helynél.

Ez azt jelentette volna, hogy a Konzervatív Párt frakciójának létszáma 86 fővel haladná meg az összes ellenzéki párt együttes frakciólétszámát.

Az abszolút többséghez minimum 326 képviselői mandátum kell a 650 fős alsóházban.

A Konzervatív Párt ezt pénteken kora reggel – amikor a 650 választókerület közül 597 deklarálta eredményét – elérte.

A tényleges eredmények beérkezése nyomán péntek hajnalban módosított előrejelzés azt mutatja, hogy az alsóházi konzervatív frakció létszáma valószínűleg 362 lesz, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 199 mandátumot szerezhetett.

Az új, péntek hajnali prognózis az eredetinél valamivel kisebb, de így is kényelmes, 74 fős alsóházi többséget jelez a Konzervatív Pártnak.

A konzervatívok ezzel is a legjobb eredményüket érnék el az 1987-es választások óta, amikor Margaret Thatcher akkori miniszterelnök 376 tagú alsóházi frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát.

A Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt ugyanakkor valószínűleg 1935 óta a legrosszabb eredményért érte el. Az 1935-ös parlamenti választásokon a Clement Attlee későbbi miniszterelnök vezette Labour 154 képviselői helyhez jutott.

Corbyn pénteken kora reggel bejelentette, hogy a következő választások idején már nem ő vezeti a pártot, bár azt nem közölte, hogy mikor távozik a Labour éléről. Úgy fogalmazott: szeretne mindaddig a posztján maradni, amíg a pártban lezajlik a történtek értékelési folyamata.

Jeremy Corbyn szerint a Labour választási programja népszerű volt és reményt kínált, de a Brexit annyira sarkította a választási vitát, hogy teljesen felülírta a politikai nézetek normális ütköztetésének lehetőségét.

A harmadik legnagyobb országos párt, a Brexitet ellenző, EU-párti Liberális Demokraták vezetője, Jo Swinson elvesztette képviselői mandátumát.

Swinson, a liberális párt első női vezetője - aki alig néhány hónapja került a párt élére - a skóciai Dunbartonshire megye egyik választókerületében indult, de a képviselői helyet a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a Brexitet szintén határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP) szerezte meg.

Jo Swinson – aki a választási kampány elején még azt mondta, hogy a miniszterelnöki tisztségre törekszik – az eredmény péntek hajnali bejelentése utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „a nacionalizmus hulláma öntötte el” az országot az angol-skót határ mindkét oldalán.

Hozzátette, hogy a választás eredménye milliók számára jelent rettegést és elkeseredettséget.

Jo Swinson kiesése a parlamentből azt is jelenti, hogy a Liberális Demokratáknak új vezetőt kell választaniuk. Az országos brit parlamenti pártok vezetői ugyanis minden esetben pártjuk miniszterelnök-jelöltjei is, a brit politikai konvenció alapján viszont ezt a tisztséget csak az viselheti, akinek parlamenti mandátuma van.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-22 04:22:00
Nógrád vármegye kivételével az ország egész területén nőtt az álláshirdetésekre érkezett jelentkezések száma 2024 harmadik negyedében az előző év azonos időszakához képest; a legnagyobb emelkedés Somogy, Fejér és Zala vármegyékben volt megfigyelhető. Ezzel párhuzamosan az elérhető állások száma kis mértékben, de tovább csökkent – derül ki a Profession.hu idei harmadik negyedéves jelentéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS