Bor-, zöldség- és gyümölcságazat: rendkívüli intézkedéseket fogadott el az Európai Bizottság

2021. 10. 06., 20:30

A borágazatot támogató intézkedések közé tartozik a kockázatkezelési eszközök – például a betakarítási biztosítás és a kölcsönös kockázatkezelési alapok – fokozott támogatása, valamint a már hatályban lévő rugalmassági intézkedések 2022. október 15-ig történő meghosszabbítása. A zöldség- és gyümölcságazatban a termelői szervezeteknek nyújtott támogatás – amelyet rendszerint a termelési érték alapján számítanak ki – nem lesz alacsonyabb a tavalyi szint 85 százalékánál.

Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős biztos így fogalmazott: „Az idei szélsőséges időjárási viszonyok – a tavaszi fagyoktól kezdve az áradásokon át a hőhullámokig – rendkívüli kihívást jelentettek a bor-, valamint a zöldség- és gyümölcságazat számára. Ezek a gondok a koronavírus-válság miatt már eleve problémás 2020-as évet követték. A 2020-ban már előterjesztett és 2021-ben meghosszabbított intézkedéseken túl a mostani várva várt támogatási intézkedések is jelentősen fognak javítani a termelők helyzetén unió-szerte.”

A borágazatra vonatkozó rendkívüli intézkedések közé tartoznak a következők:

  • Az uniós országok továbbra is bármikor módosíthatják nemzeti támogatási programjaikat, noha erre általában évente csak kétszer van lehetőség (minden év március 1-jéig, illetve június 30-ig).
  • A promóciós és tájékoztatási tevékenységek, a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, a zöldszüret és a beruházások esetében 2022. október 15-ig meghosszabbították az uniós költségvetésből származó megnövelt hozzájárulás nyújtásának lehetőségét.
  • Az uniós költségvetésnek a betakarítási biztosításhoz való hozzájárulását 2022. október 15-ig 70-ről 80 százalékra növelték.
  • A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásának költségeit fedező uniós támogatást megduplázták: a végrehajtás első, második és harmadik évében érvényes 10, 8 és 4 százalékról 20, 16, illetve 8 százalékra.
  • A borászati program intézkedéseihez biztosított rugalmassági időszakot 2022. október 15-ig meghosszabbították.

A zöldség- és gyümölcságazatban a termelői szervezeteknek nyújtott uniós támogatást – amelyet rendszerint az adott évi termelési érték alapján számítanak ki – úgy kompenzálják, hogy az legalább a tavalyi szint 85 százaléka legyen, még akkor is, ha az idei érték alacsonyabb. Ezt a kompenzációt akkor nyújtják, ha a termelés csökkenése a termelői szervezet befolyásán kívül eső természeti katasztrófákhoz, éghajlati eseményekhez, növénybetegségekhez vagy kártevőfertőzésekhez kapcsolódik, és a termelés szintje az előző évhez képest legalább 35 százalékkal alacsonyabb. Ezen túlmenően, ha a termelők bizonyítják, hogy megelőző intézkedéseket hoztak a termelés csökkenését eredményező tényező ellen, a támogatás tekintetében alkalmazott termelési érték meg fog egyezni a tavalyi értékkel.

Előzmények

A koronavírus-világjárvány által okozott példátlan kihívások miatt 2020 májusában elfogadásra került az első intézkedéscsomag. Ezeket az intézkedéseket kiegészítette a 2020 júliusában elfogadott, borágazatra vonatkozó második csomag.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS