Bírói függetlenség: nem elégedettek a magyarországi cégek

2019. 04. 29., 13:45

Magyarországon a huszonnyolc EU-tag között az állampolgárok hátulról a tízedik helyre, míg a cégek a második legrosszabbra értékelték a bíróságok függetlenségét – derül ki az idén immár kilencedik alkalommal közzétett igazságügyi eredménytáblából.

Az Európai Bizottság a napokban tette közzé a 2019. évi uniós igazságügyi eredménytáblát, amely összehasonlító áttekintést nyújt az uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek függetlenségéről, minőségéről és hatékonyságáról. A legfontosabb tudnivalókat az Európai Bizottság foglalta össze.

Mi az uniós igazságügyi eredménytábla?

Az uniós igazságügyi eredménytábla olyan összehasonlító tájékoztatási eszköz, amely segítségül szolgál az EU-nak és a tagállamoknak a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek eredményességének javításához. E cél érdekében objektív, megbízható és összehasonlítható adatokat szolgáltat valamennyi tagállam igazságszolgáltatási rendszerének minőségéről, függetlenségéről és hatékonyságáról.

Az eredménytábla hozzájárul a bevált gyakorlatok, a lehetséges fejlesztések és az esetleges hiányosságok azonosításához, továbbá bemutatja a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek működésének időbeli tendenciáit. Nem összesített rangsort jelenít meg, hanem átfogó képet nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek működéséről. Ehhez a tagállamok közös érdekét képviselő különféle mutatókat használ fel.

Az eredménytáblának nem célja az igazságszolgáltatás valamely rendszerének propagálása. A gyorsaság, a függetlenség, a megfizethetőség és a felhasználóbarát hozzáférhetőség a hatékony igazságszolgáltatás lényeges jellemzői közé tartozik, függetlenül attól, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer milyen modellt követ, vagy milyen jogi hagyományokon alapul – olvasható a bizottság közleményében.

Miért fontosak az igazságszolgáltatási rendszerek az Európai Unió számára?

Az igazságszolgáltatási rendszerek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a jogállamiság fenntartásában és az EU alapvető értékeinek megőrzésében. Biztosítják, hogy az egyének és a vállalkozások teljes mértékben élvezhessék az őket megillető jogokat, erősítik a kölcsönös bizalmat, és elősegítik a vállalkozásbarát és beruházásösztönző környezet kialakítását az egységes piacon. Az európai szemeszter – az EU éves gazdaságpolitikai koordinációs ciklusa – ezért a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának javítását egyik prioritásaként kezeli. Az uniós igazságügyi eredménytábla segíti a tagállamokat e prioritás megvalósításában.

Mik a legfontosabb újdonságok az uniós igazságügyi eredménytábla hetedik kiadásában?

A 2019. évi kiadás részletesebben mutatja be az igazságszolgáltatási rendszerek működésének egyes elemeit:

  • Bírói függetlenség: új mutatók a bírókkal kapcsolatos fegyelmi eljárásokban részt vevő hatóságok, a nemzeti ügyészi hivatalok feletti főbb irányítási hatáskörök, valamint a nemzeti ügyészek kinevezése és felmentése tekintetében;
  • Igazságügyi beruházások: új áttekintés arról, hogy a pénzügyi forrásokat mire költik el az egyes igazságszolgáltatási rendszerekben;
  • Az igazságszolgáltatás minősége: új áttekintés a legfelsőbb bíróságokon az ítéletek minőségének javítására alkalmazott standardokról, együttműködésben az európai igazságügyi hálózatokkal (az EU Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetségével és az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózatával).

Az eredménytábla emellett az alábbiakat mutatja be:

  • Hogyan érzékelik a polgárok és a vállalatok a bírói kar függetlenségét a korábbi évekhez képest (lásd „Az EU nemzeti igazságszolgáltatási rendszereinek a nagyközönség által észlelt függetlensége” című 2019. évi Eurobarométer felmérést és „Az EU nemzeti igazságszolgáltatási rendszereinek a vállalatok által észlelt függetlensége” című Eurobarométer felmérést).
  • Miként érinti a költségmentesség és a bírósági illetékek összege az igazságszolgáltatáshoz való jogot.
  • Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés a kiszolgáltatottabb csoportok, például a gyermekek, látássérültek és hallássérült személyek, a nemi alapú erőszak áldozatai és a nem anyanyelvi beszélők számára.

Melyek a 2019. évi uniós igazságügyi eredménytábla főbb megállapításai?

  • Pozitív trend a hatékonyság terén: a nyolc évre (2010–2017) kiterjedő hatékonysági adatok azt mutatják, hogy kedvező fejlemények figyelhetők meg a legtöbb olyan tagállamban, amelyet az európai szemeszter keretében egyedi kihívásokkal szembesülő országként azonosítottak.
  • Az igazságügyi kiadások stabilak maradtak: összességében 2017-ben a tagállami bíróságokra költött államháztartási összkiadások többnyire stabilak maradtak a tagállamokban. E kiadások különböző kategóriák – személyi költségek, épületek, szoftverek, ingatlanbérlet, költségmentesség biztosítása stb. – közötti megoszlása azonban azt mutatja, hogy jelentősek a különbségek a tagállamok kiadási szerkezetében.
  • A bírói függetlenséggel kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak: A tagállamok mintegy kétharmadában az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése 2016-hoz képest javult. Az elmúlt évhez képest azonban a nyilvánosság által érzékelt függetlenség szintje az európai szemeszter keretében egyedi kihívásokkal szembesülő országokként azonosított tagállamok több mint kétharmadában csökkent. A bírói kar és a bírák függetlenségét a válaszadók szerint leginkább a kormányzati és politikai beavatkozás vagy nyomásgyakorlás veszélyezteti.
  • A legtöbb tagállam a bírák képzése révén biztosítja az ítéletek minőségét: ami a legfelsőbb bíróságokon az ítéletek minőségének javítására alkalmazott standardokat illeti, a legtöbb bíróság speciális képzést nyújt a bírák számára a határozatok szerkezetéről, indokolásáról és megszövegezéséről. Egyes tagállamokban a bírósági ügyfeleknek rendelkezésükre állnak olyan mechanizmusok, amelyek célja a bírósági határozatok megértésének elősegítése, ami a polgárbarát igazságszolgáltatási rendszerek javítását célzó, figyelemreméltó gyakorlatnak tekinthető.
  • A nemzeti ügyészségekre és a fegyelmi eljárásokra vonatkozó biztosítékok eltérőek: Ami a nemzeti ügyészségeket illeti, az uniós igazságügyi eredménytábla azt mutatja, hogy néhány tagállamban a fő irányítási hatáskörök többé-kevésbé egyetlen hatóságnál koncentrálódnak. Emellett a legtöbb országban az igazságszolgáltatási/ügyészi tanács vagy az ügyészség részt vesz a nemzeti ügyészek kinevezésében és elbocsátásában. Ami a bírókkal kapcsolatos fegyelmi eljárásokat illeti, a legtöbb tagállamban a fegyelmi szankciókról döntő hatóság független szerv, például bíróság vagy bírói tanács. Egyes tagállamokban ez egy különleges bíróság, amelynek tagjait az igazságszolgáltatási tanács, a bírák, illetve egy tagállamban az igazságügyi miniszter választja vagy nevezi ki.
  • A versenyjog terén csökken az ügyteher: a tagállami bíróságok előtt álló ügyek teljes száma jelentősen csökkent, aminek következtében hét tagállamban csökkent a bírósági felülvizsgálat időtartama.
  • Az infokommunikációs technológiák (IKT) használata bizonyos országokban továbbra is korlátozott: számos tagállam még nem használja ki optimális mértékben az elektronikus ügykezelési rendszerekben rejlő lehetőségeket, és az előző évekhez képest sem sikerült javulást elérni. Bizonyos tagállamokban még mindig nem lehetséges a nemzeti szintű adatgyűjtés minden igazságügyi területen.
  • A rosszabb anyagi helyzetű polgárok korlátozottabban férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz: az eredménytábla megerősíti, hogy bizonyos tagállamokban a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező polgárok bizonyos típusú jogviták esetében egyáltalán nem kapnak költségmentességet. Az elmúlt évhez képest e tagállamok közül kettő tette hozzáférhetőbbé a költségmentességet. Egyes tagállamokban a költségmentesség igénybevételével kapcsolatos nehézségek és az esetenként jelentős mértékű bírósági illetékek együttesen visszatartják a szegénységben élő polgárokat attól, hogy gyakorolják az igazságszolgáltatáshoz való jogukat.
  • A pénzmosási eljárások időtartama továbbra is kihívást jelent: az adatok azt jelzik, hogy a tagállamok mintegy felében a pénzmosás elleni ügyekben indított elsőfokú bírósági eljárások akár egy évig is tarthatnak. Néhány tagállamban, ahol különösen nagyok a kihívások, átlagosan két vagy több évig tartanak ezek az eljárások.

Melyek a Magyarországra vonatkozó főbb megállapítások?

  • Magyarországon a huszonnyolc EU-tag között az állampolgárok hátulról a tizedik helyre, míg a cégek a második legrosszabbra értékelték a bíróságok függetlenségét. Ez egy, illetve négy hellyel rosszabb az egy évvel korábbi jelentésben szereplő helyezésnél.
  • Ezúttal a lakosságnak mintegy 43 százaléka nevezte jónak vagy nagyon jónak a helyzetet, a vállalatok esetében ez 18 százalék.
  • A bíróságok függetlensége a lakosság és a cégek szerint is leginkább a kormányzat, a politikusok, valamint a gazdasági csoportok nyomásgyakorlása miatt sérül.
  • Az elsőfokú ítélet meghozatalához szükséges idő tekintetében Magyarország a közigazgatási ügyekben a negyedik, a polgári és kereskedelmi ügyekben a tizenkettedik helyre került. A pénzmosással kapcsolatos eljárások a vizsgált országok közül átlagosan Magyarországon húzódtak harmadik legtovább, ugyanakkor a helyzet sokat javult a korábbiakhoz képest.
  • Magyarország a beérkezett és a lezárt ügyek számának egymáshoz viszonyított arányát tekintve a középmezőnyben van. Ez az arány 99 százalék volt, azaz a bíróságok valamivel kevesebb ügyben jutottak el az elsőfokú ítéletig, mint ahány új ügy beérkezett.
  • Száz magyarra vetítve 1,5 volt a függőben lévő, elsőfokú döntésre váró ügyek száma, ami az ötödik legjobb eredmény az Európai Bizottság szerint.
  • A szakértők ezeken kívül áttekintést nyújtottak arról, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a bírósági kommunikációban, és ebben Magyarország viszonylag jól teljesített, valamint arról is, hogy az egyes államok mennyit költenek igazságszolgáltatási rendszereikre. Magyarország egy főre vetítve körülbelül 53 eurót költött, s ezzel hátulról hatodik a sorban, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva azonban épp fordítva van, Magyarország fordítja a hatodik legtöbb pénzt a bíróságokra; ez a GDP mintegy 0,4 százalékát jelenti.
  • A 100 ezer főre jutó bírók számát tekintve Magyarország az élbolyban található. A közzétett oszlopdiagram tanúsága szerint csaknem 30 bíró jut 100 ezer magyarra. Az ügyvédek számát illetően hazánk a középmezőnyben van, 100 ezer emberre 113 jutott. (MTI)
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-24 09:37:36
Az árukézbesítő óriás radikális lépése fenntarthatósági szempontból kétszeres előnnyel jár, hiszen egyrészt a nem lebomló, műanyag légpárnák felhasználását 95 százalékkal csökkentette, másrészt olyan papír töltőanyaggal helyettesítette őket, ami egyszerre újrahasznosított és újrafelhasználható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS