Az Oroszországból származó EU-import több mint 60 százaléka energia

2022. 03. 07., 12:47

2011 és 2021 között az Oroszországból származó energia-behozatal 2012-ben volt a legmagasabb (157 milliárd euró), 2020-ban pedig a legalacsonyabb (60 milliárd euró) – tájékoztatott az Eurostat.

2021-ben Oroszország volt az Európai Unió ötödik legnagyobb exportpartnere, az EU-n kívüli országokba irányuló export 4,1 százaléka érkezett Oroszországba, 89 milliárd euró értékben. Az EU- kívüli országok közül Oroszország volta harmadik legnagyobb importpartner: a tagállamokba 158 milliárd euró értékben érkezett orosz áru, ami a teljes uniós import 7,5 százaléka.

A COVID-19 válság következtében 2020-ban mind az EU és Oroszország az export és az import egyaránt csökkent, a 16 milliárd eurós deficit pedig a legalacsonyabb kereskedelmi hiány volt 2011 és 2021 között. (A külkereskedelmi deficit a 2011-ben 89 milliárd euró, 2021-ben 69 milliárd euró volt.)

2011 és 2021 között az Oroszországba irányuló uniós export és az onnan származó import is csökkent. A kivitel 2012-ben volt a legmagasabb (118 milliárd euró) és 2016-ban a legalacsonyabb (69 milliárd euró). A legnagyobb, 204 milliárd eurós behozatalt 2012-ben, a legalacsonyabbat (95 milliárd euró)

Az Oroszországból származó uniós import 62 százalékát az energia tette ki 2021-ben (99 milliárd euró). 2011-ben az energia súlya az Oroszországból származó behozatalban még közel 77 százalékos volt (148 milliárd euró).

2011 és 2021 között az Oroszországból származó energia-behozatal 2012-ben volt a legmagasabb (157 milliárd euró), 2020-ban pedig a legalacsonyabb (60 milliárd euró).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS