Az Oroszországból származó EU-import több mint 60 százaléka energia

2022. 03. 07., 12:47

2011 és 2021 között az Oroszországból származó energia-behozatal 2012-ben volt a legmagasabb (157 milliárd euró), 2020-ban pedig a legalacsonyabb (60 milliárd euró) – tájékoztatott az Eurostat.

2021-ben Oroszország volt az Európai Unió ötödik legnagyobb exportpartnere, az EU-n kívüli országokba irányuló export 4,1 százaléka érkezett Oroszországba, 89 milliárd euró értékben. Az EU- kívüli országok közül Oroszország volta harmadik legnagyobb importpartner: a tagállamokba 158 milliárd euró értékben érkezett orosz áru, ami a teljes uniós import 7,5 százaléka.

A COVID-19 válság következtében 2020-ban mind az EU és Oroszország az export és az import egyaránt csökkent, a 16 milliárd eurós deficit pedig a legalacsonyabb kereskedelmi hiány volt 2011 és 2021 között. (A külkereskedelmi deficit a 2011-ben 89 milliárd euró, 2021-ben 69 milliárd euró volt.)

2011 és 2021 között az Oroszországba irányuló uniós export és az onnan származó import is csökkent. A kivitel 2012-ben volt a legmagasabb (118 milliárd euró) és 2016-ban a legalacsonyabb (69 milliárd euró). A legnagyobb, 204 milliárd eurós behozatalt 2012-ben, a legalacsonyabbat (95 milliárd euró)

Az Oroszországból származó uniós import 62 százalékát az energia tette ki 2021-ben (99 milliárd euró). 2011-ben az energia súlya az Oroszországból származó behozatalban még közel 77 százalékos volt (148 milliárd euró).

2011 és 2021 között az Oroszországból származó energia-behozatal 2012-ben volt a legmagasabb (157 milliárd euró), 2020-ban pedig a legalacsonyabb (60 milliárd euró).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS