Az Európai Bizottság javaslatokat fogadott el a károsodott ökoszisztémák helyreállítása és a természet regenerálása érdekében Európa-szerte, a mezőgazdasági földterületektől és tengerektől kezdve az erdőkig és a városi környezetig.
A Bizottság azt is javasolja, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentsük a vegyi növényvédő szerek használatát és kockázatát. Ezek a kiemelt jogalkotási javaslatok biodiverzitási és a „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia követésére irányulnak, és hozzájárulnak az élelmiszer-ellátás rezilienciájának és biztonságának megvalósításához az EU-ban és világszerte.
A természet helyreállításáról szóló jogszabályjavaslat kulcsfontosságú lépés az ökoszisztémák összeomlásának elkerülése, valamint az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak és a biológiai sokféleség visszaszorulásának megelőzése terén. Az uniós vizes élőhelyek, folyók, erdők, gyepterületek, tengeri ökoszisztémák, városi környezetek és a bennük élő fajok regenerálódása alapvető és költséghatékony megoldást jelent az élelmezésbiztonság, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia, az egészség és a jólét megvalósítására. Hasonlóképpen, a vegyi növényvédő szerekre vonatkozó új szabályok csökkenteni fogják az EU élelmiszerrendszerének környezeti lábnyomát, megóvják a polgárok és a mezőgazdasági dolgozók egészségét és jólétét, továbbá segítenek enyhíteni a talajegészség romlása és a peszticidek okozta beporzóhiány miatt már jelenleg is elszenvedett gazdasági veszteségeket.
A Bizottság javaslatot tett az első olyan jogszabályra, amely kifejezetten az európai természet regenerálódására, a 80 százalékot kitevő, rossz állapotban lévő európai élőhelyek helyrehozására, valamint a természet valamennyi ökoszisztémában történő helyreállítására irányul, az erdőktől és mezőgazdasági földterületektől kezdve a tengerekig, édesvizekig és városi környezetig. A jogszabályjavaslat minden tagállamban alkalmazandó, a különböző ökoszisztémákban a természet helyreállítására vonatkozó, jogilag kötelező erejű célokat célkitűzéséket határoz meg, kiegészítve a meglévő jogszabályokat. Célja, hogy a helyreállítási intézkedések 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalék-át lefedjék, és végső soron a 2050-ig helyreállításra szoruló valamennyi ökoszisztémára kiterjedjenek.
A jogszabály fokozni fogja a természet regenerálódására irányuló intézkedésekkel – például a renaturálással, a fák újratelepítésével, a városok zöldítésével vagy a szennyezés felszámolásával – kapcsolatos meglévő tapasztalatokat, hogy lehetővé tegye a természet helyreállítását. A természet helyreállítása nem egyenlő a természetvédelemmel, és nem vezet automatikusan több védett területekhez. Míg a természet helyreállítása a védett területeken is szükséges egyre rosszabb állapotuk miatt, nem minden helyreállított területnek kell védett területté válnia. A többségüket nem lehet védettnek nyilvánítani, mivel a helyreállítás nem zárja ki a gazdasági tevékenységet. A helyreállítás a természettel való együttélést és -termelést jelenti azáltal, hogy mindenhol visszaállítjuk a biológiai sokféleséget, beleértve azokat a területeket is, ahol gazdasági tevékenység folyik, például a gazdálkodás alá vont erdőkben, a mezőgazdasági földterületeken és a városokban.
A helyreállítás a társadalom minden rétegét közvetlenül érinti és szolgálja. Inkluzív folyamat keretében kell végrehajtani, különösen azokat bevonva, akik életében a különösen pozitív hatást fog gyakorolni, mert megélhetésük tekintetében az egészséges természettől függenek, ideértve a mezőgazdasági termelőket, az erdészeket és a halászokat. A természet helyreállításába való beruházás 8–38 euró gazdasági értéket teremt minden elköltött euró után, az élelmezésbiztonságot, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességet és az éghajlatváltozás mérséklését, valamint az emberi egészséget támogató ökoszisztéma-szolgáltatásoknak köszönhetően. Emellett megerősíti a természetet jelenlétét mindennapi életünkben, ami bizonyítható előnyökkel jár az egészség és a jólét szempontjából, valamint a kulturális és rekreációs értékkel bír.
A természethelyreállítási jogszabály helyreállítási célokat és kötelezettségeket határoz meg a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák széles körére vonatkozóan. A legfontosabb prioritások közé azok az ökoszisztémák tartoznak, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek a szén-dioxid-eltávolítás és -tárolás, valamint a természeti katasztrófák, például az árvizek hatásainak megelőzése vagy csökkentése tekintetében. Az új jogszabály a meglévő jogszabályokra épül, de valamennyi ökoszisztémára kiterjedve túlmutat az élőhelyvédelmi irányelv által lefedett és a Natura 2000 szerinti védett területeken, hogy 2030-ra minden természetes és féltermészetes ökoszisztéma a helyreállítás útjára lépjen. Jelentős uniós finanszírozásban részesül majd: a jelenlegi többéves pénzügyi keretben mintegy 100 milliárd euró áll majd rendelkezésre a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokra, beleértve a helyreállítást is.
– A beporzópopulációk csökkenésének visszafordítása 2030-ig és a populációk számának növelése.
– A zöld városi területek nettó veszteségének megállítása 2030-ig, majd 5 százalék-os növekedés elérése 2050-ig, legalább 10 százalék-os lombkorona-fedettség minden európai nagyvárosban, városban és külvárosban, valamint az épületekbe és infrastruktúrába integrált zöldterületek nettó növekedése.
– A biológiai sokféleség általános növekedése a mezőgazdasági ökoszisztémákban, valamint a gyepterületek lepkéi, a mezőgazdasági területek madárpopulációi, a szántóföldek ásványi talajaiban található szerves szén és a mezőgazdasági földterületeken található, nagy biodiverzitású tájképi elemek pozitív tendenciája.
– A mezőgazdasági használatban lévő és tőzegkitermelési helyszíneken a lecsapolt tőzeglápok helyreállítása, többek között elárasztással.
– A biológiai sokféleség általános növekedése az erdei ökoszisztémákban és az erdei összeköttetések, a száradék, az egyenetlen korú erdők aránya, az erdei madarak és a szervesszén-állomány pozitív tendenciája.
– A tengeri élőhelyek, például a tengeri fűágyak vagy fenéküledék helyreállítása, valamint az ikonikus tengeri fajok, például delfinek és barnadelfinek, cápák és tengeri madarak élőhelyeinek helyreállítása.
– A folyók gátjainak megszüntetése annak érdekében, hogy 2030-ra legalább 25 000 km-nyi folyószakaszon valósuljon meg a szabad vízáramlás.
Annak érdekében, hogy – a nemzeti körülményeknek megfelelő rugalmasság fenntartása mellett – elősegítsék a célok elérését, a jogszabály előírná a tagállamok számára, hogy a tudományos szakértőkkel, érdekelt felekkel és a nyilvánossággal szorosan együttműködve dolgozzanak ki nemzeti helyreállítási terveket. Az irányításra (monitoringra, értékelésre, tervezésre, jelentéstételre és végrehajtásra) vonatkozó egyedi szabályok – amelyek a nemzeti és európai szintű szakpolitikai döntéshozatalt is javítanák – biztosítanák, hogy a hatóságok közösen mérlegeljék a biológiai sokféleséggel, az éghajlattal és a megélhetéssel kapcsolatos kérdéseket.
A javaslat megvalósítja az európai zöld megállapodás egyik kulcsfontosságú elemét: a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia azon kötelezettségvállalását, hogy Európa jó példával jár elöl a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása és a természet helyreállítása terén. Ez az EU kulcsfontosságú hozzájárulása a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni globális keretről folyó tárgyalásokhoz, amelyet a biológiai sokféleségről szóló egyezmény részes feleinek ez év december 7–15-én Montrealban megrendezendő 15. konferenciáján fogadnak el.
A vegyi növényvédő szerek használatának csökkentésére irányuló mai javaslat megvalósítja a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása iránti elkötelezettségünket Európában. A javaslat az európai zöld megállapodással és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiával összhangban elősegíti a fenntartható élelmiszerrendszerek kiépítését, miközben biztosítja a tartós élelmezésbiztonságot és egészségünk védelmét.
A tudósok és a polgárok egyre jobban aggódnak a peszticidek használata, valamint azok maradványainak és metabolitjainak a környezetben való felhalmozódása miatt. Az Európa jövőjéről szóló konferencia végső jelentésében a polgárok kifejezetten kérték, hogy foglalkozzanak a peszticidek használatával és kockázatával. A peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv jelenlegi szabályai azonban túl gyengének bizonyultak, és végrehajtásuk is egyenlőtlenül valósult meg. Az integrált növényvédelem, valamint más alternatív megközelítések alkalmazása terén sem történt elegendő előrelépés. A vegyi növényvédő szerek károsítják az emberi egészséget és csökkentik a biológiai sokféleséget a mezőgazdasági területeken. Szennyezik a levegőt, a vizet és a tágabb környezetet. A Bizottság ezért egyértelmű és kötelező erejű szabályokat javasol:
– Jogilag kötelező erejű uniós szintű célok a vegyi növényvédő szerek használatának és kockázatának, valamint a veszélyesebb növényvédő szerek használatának 2030-ig történő 50 százalék-os csökkentése érdekében. A tagállamok adott paramétereken belül meghatározzák saját nemzeti csökkentési célkitűzéseiket az uniós szintű célok elérésének biztosítása érdekében.
– A kártevők elleni környezetbarát védekezésre vonatkozó szigorú új szabályok: Az új intézkedések biztosítják, hogy minden mezőgazdasági termelő és más hivatásos peszticid-felhasználó integrált növényvédelmet alkalmazzon, előnyben részesítve a kártevőkkel szemben az alternatív megelőző és védekezési módszereket, amelyek során a vegyi növényvédő szereket csak végső megoldásként lehet használni. Az intézkedések magukban foglalják a mezőgazdasági termelők és más szakmai felhasználók kötelező nyilvántartását is. Emellett a tagállamoknak olyan terményspecifikus szabályokat is meg kell állapítaniuk, amelyek meghatározzák a vegyi növényvédő szerek alternatíváit.
– Valamennyi növényvédő szer betiltása az érzékeny területeken. Tilos minden növényvédő szer használata a városi zöldterületeken, beleértve a nyilvános parkokat vagy kerteket, játszótereket, szabadidős vagy sportpályákat, nyilvános utakat és a Natura 2000 hálózat védett területein, valamint a veszélyeztetett beporzók számára megőrzendő, ökológiailag érzékeny területeken.Ezek az új szabályok eltávolítják a vegyi növényvédő szereket a közelünkből a mindennapi életünk során.
A javaslat a meglévő irányelvet rendeletté alakítja át, amely közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban. Ez kezelni fogja azokat a tartós problémákat, amelyeket az elmúlt évtizedben a meglévő szabályok gyenge és egyenlőtlen végrehajtása jellemez. A tagállamoknak az elért eredményekről és a végrehajtásról részletes éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.
A kulcsfontosságú szakpolitikák egy csomagja támogatni fogja a mezőgazdasági termelőket és más felhasználókat a fenntarthatóbb élelmiszer-termelési rendszerekre való átállásban, beleértve a következőket:
– a közös agrárpolitika új szabályai annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők egy ötéves átmeneti időszakban kompenzációban részesüljenek az új szabályok végrehajtásával kapcsolatos költségekért,
– nagyobb erőfeszítések a biológiai és alacsony kockázatú alternatívák körének bővítésére a piacon,
– az EU Horizont programjai keretében az új technológiákat és technikákat – többek között a precíziós gazdálkodást – támogató kutatás és fejlesztés, valamint
– ökológiai cselekvési terv a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia növényvédő szerekre vonatkozó céljainak elérése érdekében.
Az átmenetet a precíziós gazdálkodással kapcsolatos piaci fejlemények is támogatják, például a térinformatikai lokalizációs és kártevő-felismerési technikákat alkalmazó permetezők.
A fenntartható peszticidhasználatra vonatkozó politikájával összhangban a Bizottság hamarosan javaslatot fog tenni egy olyan új intézkedésre, amely figyelembe veszi a globális környezetvédelmi megfontolások melletti elkötelezettségét az élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek meghatározása során. A tiltott anyagok mérhető maradékait tartalmazó importált élelmiszerek idővel nem lesznek forgalmazhatók az EU-ban. Ez olyan „angyali kör” kialakulásához vezet majd, amely arra ösztönzi a harmadik országokat, hogy korlátozzák vagy tiltsák be az EU-ban már betiltott peszticidek használatát.
A Bizottság hamarosan konzultációt indít a tagállamokkal és a harmadik országokkal egy olyan intézkedésről, amely a beporzók globális pusztulásához ismerten hozzájáruló két anyag, a tiametoxam és a klotianidin maradékanyagait nullára csökkenti. Ezek az anyagok az EU-ban már nem engedélyezettek. Az intézkedés elfogadását követően e két anyag mérhető maradékanyagait tartalmazó importált élelmiszerek – bizonyos átmeneti időszak leteltével – többé nem hozhatók forgalomba az EU-ban.
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az emberi élet – a levegő, amit belélegzünk, a víz, amit megiszunk, az étel, amit elfogyasztunk – a természettől függ. Gazdaságunk sem működhet a természet nélkül. Az éghajlati és biodiverzitási válság földi létünk alapjait veszélyezteti. Az éghajlati válság kezelése terén elért eredményeinket ma két olyan jogszabállyal egészítjük ki, amelyek óriási előrelépést jelentenek a fenyegető ökocídium elleni küzdelemben. A természet helyreállításával lehetővé tesszük, hogy továbbra is tiszta levegőt, vizet és élelmiszert biztosítson, és megvédjük magunkat az éghajlati válság legsúlyosabb következményeitől. A peszticidhasználat csökkentése szintén hozzájárul a természet helyreállításához, és védi az ilyen vegyi anyagokkal dolgozó embereket.”
Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta: „Az európaiak egyértelműen azt várják az EU-tól, hogy lépjen fel a természetért, és hozza vissza az életükbe. A tudósok világosan megmondták: kifutunk az időből, zárul a kapu. Egyértelmű az üzleti elképzelés is: a helyreállításra fordított minden egyes euró legalább nyolcat hoz. E mérföldkőnek számító javaslat célja a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák helyreállítása annak érdekében, hogy a természettel együtt élhessünk és boldogulhassunk. A jogszabály mindannyiunk és a jövő nemzedékei, bolygónk és gazdaságunk egészségének a javát szolgálja. Ez az első ilyen jellegű globális kezdeményezés, és reméljük, hogy a hamarosan megrendezendő COP15. konferencián ösztönözni tudja a biológiai sokféleség védelme iránti magas szintű nemzetközi kötelezettségvállalást.”
Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos hangsúlyozta: „Eljött az ideje, hogy irányt váltsunk azzal kapcsolatban, ahogyan a peszticideket használjuk az Unióban. Polgáraink és bolygónk egészsége múlik ezen. E javaslat révén eleget teszünk polgáraink elvárásainak és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában vállalt kötelezettségeinknek, hogy fenntarthatóbb és egészségesebb élelmiszer-termelési rendszert építsünk ki. A talaj, a levegő és az élelmiszerek, és végső soron polgáraink egészségének védelme érdekében csökkentenünk kell a vegyi növényvédő szerek használatát. Most először fogjuk betiltani a növényvédő szerek használatát a nyilvános kertekben és játszótereken, biztosítva, hogy mindennapjainkban sokkal kevésbé legyünk kitéve a kockázatoknak. A közös agrárpolitika öt éven keresztül pénzügyi támogatást nyújt a mezőgazdasági termelőknek az új szabályokkal járó költségek fedezéséhez. Senkit sem hagyunk lemaradni.”
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.