Az Európai Parlament november 24-én 18 milliárd eurós hitelt hagyott jóvá Ukrajna számára az ország ellen indított orosz háború miatt.
A 18 milliárd euró az Ukrajna számára havonta szükséges 3–4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023-ra. A pénz a Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására (például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására), a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A kölcsön forrását az Unió a pénzügyi piacokról szerzi be és részletekben, negyedévenként biztosítja Ukrajna rendelkezésére, mert a pénzforrások kiszámíthatósága és folyamatossága kulcsfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna a háború alatt megőrizhesse fizetőképességét.
A kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel, a reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
A kölcsönről szóló rendeletet 507 szavazattal, 38 ellenszavazat és 26 tartózkodás mellett fogadták el.
„Ukrajna az európai értékekért küzd. A Parlament és az Európai Unió humanitárius, katonai és pénzügyi téren figyelemreméltó szolidaritást mutatott Ukrajnával. Fontos, hogy tagjelölti státuszt is adtunk az országnak. Tegnap elindítottuk A remény forrásai' kampányt, amivel segítünk Ukrajnának átvészelni a telet. Ma pedig nagy többséggel és rekordsebességgel jóváhagytuk a háború túlélésében és a kritikusan fontos infrastruktúra helyreállításában segítő, 18 milliárd eurós segélycsomagot” - mondta a szavazást követően a Parlament elnöke” – mondta Roberta Metsola, a Parlament elnöke.
A háború kezdete óta az Unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelynek nagy része az EP által szeptemberben és júliusban jóváhagyott makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.