Az Európai Parlament jóváhagyta az Ukrajnának 2023-ra folyósítandó 18 milliárd eurós hitelt

2022. 11. 24., 13:35

Az Európai Parlament november 24-én 18 milliárd eurós hitelt hagyott jóvá Ukrajna számára az ország ellen indított orosz háború miatt.

A 18 milliárd euró az Ukrajna számára havonta szükséges 3–4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023-ra. A pénz a Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására (például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására), a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A kölcsön forrását az Unió a pénzügyi piacokról szerzi be és részletekben, negyedévenként biztosítja Ukrajna rendelkezésére, mert a pénzforrások kiszámíthatósága és folyamatossága kulcsfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna a háború alatt megőrizhesse fizetőképességét.

A kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel, a reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.

A kölcsönről szóló rendeletet 507 szavazattal, 38 ellenszavazat és 26 tartózkodás mellett fogadták el.

„Ukrajna az európai értékekért küzd. A Parlament és az Európai Unió humanitárius, katonai és pénzügyi téren figyelemreméltó szolidaritást mutatott Ukrajnával. Fontos, hogy tagjelölti státuszt is adtunk az országnak. Tegnap elindítottuk A remény forrásai' kampányt, amivel segítünk Ukrajnának átvészelni a telet. Ma pedig nagy többséggel és rekordsebességgel jóváhagytuk a háború túlélésében és a kritikusan fontos infrastruktúra helyreállításában segítő, 18 milliárd eurós segélycsomagot” - mondta a szavazást követően a Parlament elnöke” – mondta Roberta Metsola, a Parlament elnöke.

A háború kezdete óta az Unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelynek nagy része az EP által szeptemberben és júliusban jóváhagyott makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS