Az Európai Bizottság növeli a hazaszállításra indított repülőjáratokra és a rescEU-készletre szánt költségvetést

2020. 03. 30., 12:15

Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy az uniós költségvetésből 75 millió eurót bocsássanak rendelkezésre annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak az uniós tagállamoknak az uniós polgárok hazaszállításához, valamint hogy növeljék a rescEU-készletre szánt költségvetést.

Johannes Hahn, az uniós költségvetésért felelős biztos így nyilatkozott: „Az intézkedés újabb példa arra, hogy az uniós költségvetés hogyan tud hozzáadott értéket teremteni, amikor és ahol arra a leginkább szükség van. Egyben az európai szolidaritás és együttműködés legjobb példáját is mutatja.”

Janez Lenarčič válságkezelési biztos hozzátette: „Polgáraink biztonságos visszatérése prioritást élvez, és minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy e nehéz időkben a lehető leghamarabb újra családjuk körében lehessenek. Szeretnék köszönetet mondani a tagállamoknak a folyamat során tett erőfeszítéseikért. Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központunk továbbra is a hét minden napján, napi 24 órában együttműködik a tagállamokkal, hogy eleget tegyen kéréseiknek.”

Hazaszállításra indított repülőjáratok

Az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül szervezett és az EU által társfinanszírozott, hazaszállításra indított repülőjáratoknak köszönhetően a járvány kitörése óta már 2 312 embert szállítottak haza Európába Kínából, Japánból, az Egyesült Államokból, Marokkóból, Tunéziából, Grúziából, a Fülöp-szigetekről és a Zöld-foki-szigetekről. A következő napokban több mint 80 további, hazaszállításra indított repülőjáratot terveznek.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében az EU hozzájárul az egynél több tagállam állampolgárait hazaszállító repülőgépek költségeihez a szolidaritás elve alapján.

RescEU-készlet

Az Európai Bizottság javaslata értelmében a vadonatúj, egészségügyi felszerelésből (lélegeztetőgépek, védőmaszkok és alapvető orvosi eszközök) álló rescEU-készlet teljes költségvetése 80 millió euróra emelkedik.

Költségvetés-módosítási tervezetet

A Bizottság e műveletek finanszírozásának biztosítására költségvetés-módosítási tervezetet terjeszt elő, amely az éves uniós kiadások egy részének a legújabb prioritásokkal összhangban történő átszervezésére irányul.

A költségvetés-módosítási tervezet a következőket is előirányozza:

  • 350 millió euró összegű migrációkezelési támogatás Görögországnak, azon a 350 millió euró összegű sürgősségi segélyen felül, amelyet Ursula von der Leyen bizottsági elnök görögországi látogatása alkalmával tett kötelezettségvállalásával összhangban már átcsoportosítottak.
  • 3,6 millió euró az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ számára a fertőző betegségekből származó, az emberi egészséget fenyegető veszélyek azonosítására, értékelésére és kommunikálására irányuló kapacitás, és különösen a koronavírus-válságra tekintettel a szakértői kapacitás növelése érdekében.
  • 100 millió euró Albánia számára a 2019. november 26-i pusztító erejű földrengés okozta károk helyreállítására. Ez az összeg része a 115 millió euró összegű bizottsági vállalásnak és az 1,15 milliárd euró összegű teljes vállalásnak.
  • 3,3 millió euró összegű további finanszírozás az Európai Ügyészség (EPPO) számára a 2020. évi költségvetésének növeléséhez. Az összeg segítségével az EPPO például gyorsabban tud képzett személyzetet felvenni, valamint informatikai eszközöket vásárolni, hogy megkezdhesse az első ügyek feldolgozását. Az EPPO számára már ebben az évben igénybe vett ügyviteli támogatással együtt az EPPO teljes finanszírozása 2020-ban 48 százalékkal emelkedik.

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb hagyja jóvá a költségvetési módosításokat annak biztosítása érdekében, hogy a pénzösszegeket ott lehessen felhasználni, ahol azokra a legsürgősebben szükség van.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS