Az EU-tagországok támogatják a megállapodás ideiglenes alkalmazásának elindítását

2020. 12. 28., 16:00

Az Európai Unió mind a 27 tagországa támogatja az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatokról múlt csütörtökön létrejött megállapodás előzetes, ideiglenes alkalmazásának elindítását január 1-jén – közölte hétfői Twitter-üzenetében Sebastian Fischer, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Németország uniós képviseletének szóvivője.

Mint írta, az egyezmény alkalmazása zöld utat kapott a tagállamokat képviselő uniós nagykövetektől, akik múlt pénteken kezdték meg az 1246 oldalas EU-brit kereskedelmi megállapodás előzetes átvizsgálását Michel Barnier-nek, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalójának részvételével.

Az egyezmény ideiglenes alkalmazása azért vált szükségszerűvé, mert a megállapodást az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia, ami már csak az új évben lesz lehetséges. Sajtóforrások szerint az unió képviselőtestülete csak február végén fog dönteni.

A megállapodást az EP mellett a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kell, valamint aláírásához a tagállamokat tömörítő Tanácsnak is hozzájárulását kell adnia. Az uniós nagykövetek útján a tagországok kormányai hétfőn már kifejezték támogatásukat a megállapodás ideiglenes alkalmazásának elindítása mellett, e döntés várhatóan kedden válik hivatalossá.

Az ideiglenes alkalmazás célja az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok jelentős zavarainak megakadályozása. Az ideiglenes alkalmazás lehetővé tenné, hogy megelőzzék a január 1-jéig érvényes átmeneti időszak lejártával járó, a polgárok és a vállalkozások számára is kockázatokat rejtegető súlyos következményeket.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. A februártól zajló tárgyalásokon a leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, valamint arról, hogy ha megállapodás születik, betartatására és az esetleges szerződésszegések szankcionálására milyen jogi eszközök használhatók.

Az egyezmény elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme január 1-jétől, vagyis jövő péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódik, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kereskedelmi forgalomban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS