Az EU-tagországok támogatják a megállapodás ideiglenes alkalmazásának elindítását

2020. 12. 28., 16:00

Az Európai Unió mind a 27 tagországa támogatja az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatokról múlt csütörtökön létrejött megállapodás előzetes, ideiglenes alkalmazásának elindítását január 1-jén – közölte hétfői Twitter-üzenetében Sebastian Fischer, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Németország uniós képviseletének szóvivője.

Mint írta, az egyezmény alkalmazása zöld utat kapott a tagállamokat képviselő uniós nagykövetektől, akik múlt pénteken kezdték meg az 1246 oldalas EU-brit kereskedelmi megállapodás előzetes átvizsgálását Michel Barnier-nek, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalójának részvételével.

Az egyezmény ideiglenes alkalmazása azért vált szükségszerűvé, mert a megállapodást az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia, ami már csak az új évben lesz lehetséges. Sajtóforrások szerint az unió képviselőtestülete csak február végén fog dönteni.

A megállapodást az EP mellett a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kell, valamint aláírásához a tagállamokat tömörítő Tanácsnak is hozzájárulását kell adnia. Az uniós nagykövetek útján a tagországok kormányai hétfőn már kifejezték támogatásukat a megállapodás ideiglenes alkalmazásának elindítása mellett, e döntés várhatóan kedden válik hivatalossá.

Az ideiglenes alkalmazás célja az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok jelentős zavarainak megakadályozása. Az ideiglenes alkalmazás lehetővé tenné, hogy megelőzzék a január 1-jéig érvényes átmeneti időszak lejártával járó, a polgárok és a vállalkozások számára is kockázatokat rejtegető súlyos következményeket.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. A februártól zajló tárgyalásokon a leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, valamint arról, hogy ha megállapodás születik, betartatására és az esetleges szerződésszegések szankcionálására milyen jogi eszközök használhatók.

Az egyezmény elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme január 1-jétől, vagyis jövő péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódik, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kereskedelmi forgalomban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS