Az Európai Unió 27 tagállama jóváhagyta a Nagy-Britanniával, mint unión kívüli országgal kialakítandó jövőbeni kapcsolatokra összpontosító tárgyalási álláspontját, amellyel felhatalmazza az Európai Bizottságot a tárgyalások jövő héten esedékes megkezdésére – közölte az uniós tanács kedden.
Az uniós tagállamok álláspontjukban leszögezték: az Európai Unió széles körű és kiegyensúlyozott gazdasági partnerséget kíván létrehozni az Egyesült Királysággal. A jövőbeli partnerséget szilárd kötelezettségvállalásoknak kell alátámasztaniuk, amelyek a gazdaságot illetően egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a nyílt és tisztességes verseny számára, tekintettel az EU és az Egyesült Királyság földrajzi közelségére és a kölcsönös gazdasági függőségre.
Mint írták, az EU vámmentes és kvóták nélküli szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni Londonnal. A megállapodásnak rendelkeznie kell a vámügyi együttműködésről, tartalmaznia kell a hatékony irányítást és felügyeletet, a vitarendezés és a végrehajtás hatékony mechanizmusát.
A halászat vonatkozásában az uniós tagállamok aláhúzták, hogy a jövőbeli partnerségnek meg kell őriznie kölcsönös hozzáférést a halászati vizekhez, valamint a vonatkozó kvóták stabil részarányát. A halászati megállapodást július 1-jéig meg kell kötni, hogy az átmeneti időszak végét követően legyen idő a halászati lehetőségek meghatározására.
A mandátum továbbá rendelkezéseket tartalmaz a jövőbeni együttműködésről is, például a digitális kereskedelem, a szellemi tulajdon, a közbeszerzés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság és a közúti árufuvarozás vonatkozásában.
Hozzátették, az EU átfogó a védelem- és biztonságpolitikai együttműködést kíván kialakítani az Egyesült Királysággal. A partnerségnek magában kell foglalnia a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, valamint a külpolitikát érintő kérdéseket.
Következő lépésként az Európai Bizottság megállapodik az Egyesült Királysággal a tárgyalássorozat első ülésének időpontjáról, amelyet várhatóan március elején tartanak majd.
A tanácskozásra érkezve több uniós miniszter is világossá tette, hogy nehéz tárgyalásokra számítanak.
„Már mögöttünk van egy nehéz tárgyalás a kilépésről, de ez a következő is igencsak az lesz” – mondta Michael Roth, Németország európai ügyekért felelős minisztere. Leszögezte emellett, hogy az egyenlő versenyfeltételek nagyon fontosak Németország számára, és felhívta Nagy-Britannia figyelmét, hogy tartsa magát korábban tett ígéreteihez.
„Kiegyensúlyozott egyezményt kell elérnünk, nem szabad, hogy az idő sürgessen minket” – mondta Amélie de Montchalin európai ügyekért felelős francia miniszter.
Takács Szabolcs, a magyar kormány Brexit-ügyi miniszteri biztosa a Twitteren azt írta, hogy Magyarország üdvözli, hogy a miniszterek tanácsa jóváhagyta az uniós tárgyalási mandátumot. „A megállapodás eléréséhez mindkét félnek nagyratörőnek, megfelelően kiegyensúlyozottnak, megbízhatónak és realistának kell lennie” – írta Takács Szabolcs.
Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból, ezzel december 31-ig tartó átmeneti időszak vette kezdetét.
Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazni fogja az uniós jogot, de már nem rendelkezik képviselettel az uniós intézményekben. Az átmeneti időszak egy alkalommal – egy vagy legfeljebb két évvel – meghosszabbítható, amennyiben erről a két fél július 1. előtt megállapodik, de Boris Johnson brit kormányfő korábban kijelentette, hogy erről szó sem lehet. Az átmeneti időszak célja, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer sarkalatos szabályairól, legfőképpen a kereskedelem területén.
Február elején Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette, hogy megállapodás eléréséhez nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az Európai Unió szabályrendszerét például a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége szavazott a kilépésre. (MTI/Brüsszel)
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Döntő pillanathoz érkezett a paksi atomerőmű bővítése, a következő időszakban fel fog pörögni a munkálatok látványos része – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.