Az EU-ban működő cégek több mint harmadának harmadik országbeli a tulajdonosa

2019. 03. 14., 11:03

Számos kulcságazatban nő a harmadik országbeli tulajdonban lévő vállalatok aránya az Európai Unióban, ahol Kína és más feltörekvő gazdaságok egyre több pénzt fektetnek be – írta jelentésében az Európai Bizottság.

A friss értékelés szerint az uniós cégek eszközeinek több mint 35 százaléka harmadik országbeli tulajdonban van, ami azt jelzi, hogy az európai uniós befektetési rendszer az egyik legnyitottabb a világon.

2017 végén 6295 milliárd eurót tett ki az EU-n kívüli vállalatok tulajdonában lévő közvetlen tőkebefektetések állománya. Ezek a beruházások 16 millió munkahelyet biztosítanak közvetlenül a kontinensen.

Továbbra is a hagyományos szereplők – az Egyesült Államok, Kanada, Svájc, Norvégia, Japán és Ausztrália – fektetik be messze a legtöbb pénzt az Európai Unióban: az összes gazdasági ágazatot alapul véve 80 százalékra tehető részesedésük a külföldi tulajdonban lévő vagyonból.

Ugyanakkor ugrásszerű emelkedést mutat a feltörekvő gazdaságok – mindenekelőtt Kína és India – befektetéseinek volumene.

A jelentés rávilágít arra, mennyire fontos hatékonyan végrehajtani a tőkebefektetések átvilágítására vonatkozó új uniós keretrendszert.

„Európa sokat profitál a nyitott beruházási politikájából, de készen kell állnunk a cselekvésre, amikor biztonsági és közérdekek kerülnek veszélybe” – szögezte le Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS