Az EU 15 napot biztosít a gazdasági krízis megelőzését célzó uniós szintű válasz kidolgozására

2020. 03. 27., 10:00

Az Európai Unió 27 tagországának vezetői csütörtökön, éjszakába nyúló tanácskozásukon abban állapodtak meg, 15 napot biztosítanak az euróövezet pénzügyminisztereinek, hogy közös uniós szintű választ találjanak a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis megelőzésére – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a tagállami vezetők videokonferencia keretében tartott csúcsértekezletét követően.

Charles Michel sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az euróövezet pénzügyminisztereinek két hét áll rendelkezésére az eurózóna pénzügyi mentőcsomagja alapján létrejövő speciális hitelkeret részleteinek kidolgozására a koronavírus által sújtott gazdaságok támogatására.

Mivel a tagállamoknak rugalmasságra van szükségük a feladat sikeréhez, a javaslatoknak figyelembe kell venniük a járvány okozta, valamennyi tagországot sújtó válság sokféleségének példátlan természetét.

„Mivel jelenleg legsürgetőbb feladat a koronavírus-járvány és annak közvetlen következményei elleni küzdelem, meg kell kezdeni a társadalom és a gazdaság rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükséges intézkedéseket” – fogalmazott.

Az Európai Tanács elnöke kijelentette, az Európai Unió vezetőinek prioritása az áruk mozgásának biztosítása az egységes piac megőrzése érdekében. Ezzel összefüggésben a tagállamok egyetértettek abban, hogy az ideiglenes belső határokon történő ellenőrzés esetleges bevezetésekor gondoskodnak a személyek és az áruk zökkenőmentes határellenőrzéséről és ezáltal az egységes piac működésének megőrzéséről.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcsértekezletet követően a tanácsi tájékoztatóval összehangolt online sajtóértekezleten hangsúlyozta: a tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy határozottan fellépnek a koronavírus-járvány elleni küzdelem sikerét akadályozó hamis hírek ellen. Átlátható, időszerű és tényeken alapuló tájékoztatást adnak mindenki számára hozzáférhető csatornákon arról, mit tesz az EU a járvány megelőzése és gazdasági hatásainak kezelése, valamint a koronavírus elleni védőoltás létrehozása, gyártása érdekében.

Elmondta, a tagállamok elkötelezték magukat amellett is, hogy mindent megtesznek a kutatás támogatására tett erőfeszítések összehangolásáért. Tájékoztatása szerint az unió ez idáig 17 projekt sikere érdekében 140 millió eurót (mintegy 50 milliárd forint) mozgósított.

Az elfogadott zárónyilatkozat szövege szerint a tagállamok arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy folytassa és gyorsítsa fel erőfeszítéseit az orvosi felszerelések sürgős és megfelelő biztosítása érdekében. Az uniós bizottságnak és az érintett ipari szereplőknek be kell számolniuk a hozzáférhető készletekről és ezek gyártásáról, valamint lépéseket kell tenniük a helyzet javítása érdekében.

A bizottságnak folytatnia kell és fel kell gyorsítania az egyéni védőeszközök, a lélegeztetőgépek és a tesztelési eszközök rendelkezésre állására irányuló közbeszerzéseket. Szükség szerint növelheti az orvostechnikai eszközök, valamint az oltások és a gyógyszerek stratégiai készleteire szánt költségvetését.

A tagországi vezetők támogatásukról biztosították az Európai Unió bővítéséről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, március 25-i tanácsi következtetéseket, amelyben az európai ügyekért felelős miniszterek az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalások megkezdéséről állapodtak meg.

Végezetül arra emlékeztettek, hogy a múlt héten, szintén videokonferencia keretében tartott tanácskozásukon az unió külső határai ellenőrzésének megerősítésében állapodtak meg a nem szükségszerű beutazások összehangolt ideiglenes korlátozásával. Leszögezték: megfelelő időben értékelni fogják a helyzet alakulását, és döntést hoznak az intézkedés esetleges meghosszabbításáról, vagy eltörléséről. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS