„Az Északi Áramlat elleni támadások rámutattak kritikus infrastruktúráink sebezhetőségére”

A kritikus infrastruktúrák geopolitikai környezete rendkívül labilis, többek között Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja, a hibrid támadások megnövekedett száma és az Északi Áramlat gázvezeték elleni szabotázsakció miatt is. Az uniós polgárok, vállalkozások és hatóságok függenek a kritikus infrastruktúráktól, hiszen az ilyen infrastruktúrát üzemeltető szervezetek alapvető szolgáltatásokat nyújtanak. E szolgáltatások kritikusak a létfontosságú társadalmi funkciók szempontjából, és azok nyújtását semmi nem akadályozhatja a belső piacon – hangsúlyozza a bizottság közleménye.

„Az Északi Áramlat elleni közelmúltbeli támadások rámutattak a kritikus infrastruktúráink sebezhetőségére. Európa naivitásának és ártatlanságának kora ezzel véget ért. A kritikus infrastruktúráinkat érő támadásokkal szembeni fellépésről szóló új protokoll, valamint az erre vonatkozó, nemrégiben elfogadott és megerősített uniós jogszabályok révén minden eddiginél erősebb védőpajzsot vonunk Európa köré az ilyen fenyegetésekkel szemben” – mondta Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök.

„Az uniós polgárok és vállalkozások az alapvető szolgáltatásokat nyújtó kritikus infrastruktúrákra támaszkodnak. Ezért fokoznunk kell fellépéseinket annak érdekében, hogy javítsuk e kritikus infrastruktúrák rezilienciáját az egyre összetettebb biztonsági környezetben. A ma javasolt terv kulcsfontosságú előrelépést jelent ebbe az irányba, mivel ezáltal összehangoltabban tudunk majd fellépni a támadáskísérletekkel szemben. Továbbra is együtt fogunk működni az ilyen kihívásokkal szembesülő tagállamok támogatása érdekében” – mondta Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos.

A terv akkor alkalmazható, amikor

• az esemény legalább hat tagállamban jelentős zavart okoz;
• az esemény legalább két tagállamban jelentős zavart okoz, és az esemény széles körű és jelentős, technikai vagy politikai relevanciával bíró hatása miatt az uniós szintű reagálás időben történő szakpolitikai koordinációjára van szükség.

Három fő célkitűzés

A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó terv célja a következő három fő célkitűzés elérése egy kritikus infrastruktúrát érintő jelentős eseményre való reagálás során:

A közös helyzetismeret javítása a tagállamokban előforduló, kritikus infrastruktúrát érintő jelentős eseményeknek, azok eredetének és az összes operatív és stratégiai/politikai szinten érdekelt felet érintő lehetséges következményeinek jobb megértése révén.

A nyilvánosság felé történő kommunikáció összehangolása a kritikus infrastruktúrát érintő jelentős eseményt követően a nagyközönség felé közvetített üzenetek közötti eltérések minimalizálása érdekében. A nyilvánosságnak szánt egyértelmű kommunikáció a dezinformáció elleni küzdelem szempontjából is fontos.

Hatékony reagálás biztosítása a tagállamok reagálásának, valamint a tagállamok közötti és az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel folytatott együttműködésnek a megerősítése révén. Ez enyhíteni fogja a kritikus infrastruktúrát érintő jelentős események hatásait, és lehetővé teszi az alapvető szolgáltatások gyors helyreállítását.

Az ajánlás a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó tervvel kapcsolatos ügyekben valamennyi érintett szereplő számára kapcsolattartó pontokat irányoz elő. A kritikus infrastruktúrát érintő jelentős esemény által érintett tagállamok megosztják az eseményre vonatkozó releváns információkat a Tanács soros elnökségével és a Bizottsággal. Az ajánlás előírja, hogy amennyiben kritikus infrastruktúrát érintő jelentős esemény következik be, a tagállamoknak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és adott esetben az EKSZ-nek, valamint az érintett uniós szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek haladéktalanul alkalmazniuk kell a tervet.