Az EP elfogadta a koronavírus-járványra válaszul javasolt 37 milliárd eurós beruházási kezdeményezést

2020. 03. 27., 11:00

Európai Parlament (EP) története során először videokonferencia keretében tartott plenáris ülésén a képviselők távszavazás útján jóváhagyták a koronavírus-járvány elleni fellépéshez szükséges sürgős uniós intézkedéseket, köztük elfogadták a járvánnyal küzdő országokat segítő 37 milliárd eurós (13 ezer milliárd forint) uniós támogatást – közölte az uniós parlament csütörtökön.

Az Európai Bizottság a koronavírus-járványra adandó koordinált uniós válaszlépések keretében javasolt intézkedések között szereplő csomag 37 milliárd eurónyi uniós forrás átcsoportosítását teszi lehetővé a járvány által leginkább sújtott országokba.

A forrást az egészségügyi rendszerek, kis- és középvállalkozások, munkaerőpiacok támogatására és az uniós gazdaságok más sérülékeny területeinek megerősítésére használhatják fel a tagállamok. Magyarország számára a támogatás keretében mintegy 5,6 milliárd eurót (2 ezer milliárd forint) biztosít az unió.

Az uniós országok az összeget a koronavírus elleni fellépésre használhatják a kohéziós politika keretein belül úgy, hogy az uniós bizottság idén nem kéri a strukturális alapok előfinanszírozásának visszatérítését a tagállamoktól. Az így felszabaduló, az uniós kasszából származó 8 milliárd eurót a tagállamok hozzátehetik a strukturális politikára szánt 29 milliárd euróhoz.

Az EP-képviselők továbbá jóváhagyták az uniós Szolidaritási Alap hatályának kiterjesztését a közegészségügyi vészhelyzetekre, így 2020-ban további 800 millió euró válik elérhetővé a tagállamok számára.

A módosítás következtében az alapból biztosított előfinanszírozás arányát minden katasztrófa esetében felemelik 25 százalékra, de legfeljebb 100 millió euró értékig. Az éves uniós költségvetésben 50-ről 100 millióra emelik az alapra elkülönített összeget, és a finanszírozható területek közé felveszik a jelentős közegészségügyi vészhelyzetet, amelynek keretében az orvosi segítségnyújtás, és a betegség megelőzését, megfigyelését és ellenőrzését szolgáló intézkedések támogathatók lesznek.

Az uniós parlament elfogadta a repülőtéri résidőkre vonatkozó szabályok ideiglenes felfüggesztését annak érdekében, hogy leállítsák a koronavírus-járvány miatt üres vagy kevés utassal közlekedő repülőjáratokat.

A repülőterekre vonatkozó jelenlegi szabályozás értelmében a légitársaságoknak a fel- és leszállásra rendelkezésre álló idősávjaik legalább 80 százalékát ki kell használniuk ahhoz, hogy azokat ne veszítsék el a következő, októberben kezdődő szezonra. Ezért több légitársaság a vírus terjedésének kezdete, azaz január vége óta inkább üresen közlekedtette a repülőit.

Az új ideiglenes intézkedésnek köszönhetően a légitársaságok leállíthatják a járvány alatt üresen közlekedő járataikat. A szabályok ideiglenes felfüggesztése miatt ugyanis a fel- és leszállásra használható idősávokat nem kell többé kihasználniuk ahhoz, hogy azokat a következő évadra is megtarthassák.

A szabályozás tehát véget vet a hatalmas környezeti és gazdasági kárral járó úgynevezett szellemjáratoknak. Az elfogadott intézkedés szerint október 24-ig kell eltekinteni az eredeti szabály alkalmazásától. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS