Az EP elfogadta a koronavírus-járványra válaszul javasolt 37 milliárd eurós beruházási kezdeményezést

2020. 03. 27., 11:00

Európai Parlament (EP) története során először videokonferencia keretében tartott plenáris ülésén a képviselők távszavazás útján jóváhagyták a koronavírus-járvány elleni fellépéshez szükséges sürgős uniós intézkedéseket, köztük elfogadták a járvánnyal küzdő országokat segítő 37 milliárd eurós (13 ezer milliárd forint) uniós támogatást – közölte az uniós parlament csütörtökön.

Az Európai Bizottság a koronavírus-járványra adandó koordinált uniós válaszlépések keretében javasolt intézkedések között szereplő csomag 37 milliárd eurónyi uniós forrás átcsoportosítását teszi lehetővé a járvány által leginkább sújtott országokba.

A forrást az egészségügyi rendszerek, kis- és középvállalkozások, munkaerőpiacok támogatására és az uniós gazdaságok más sérülékeny területeinek megerősítésére használhatják fel a tagállamok. Magyarország számára a támogatás keretében mintegy 5,6 milliárd eurót (2 ezer milliárd forint) biztosít az unió.

Az uniós országok az összeget a koronavírus elleni fellépésre használhatják a kohéziós politika keretein belül úgy, hogy az uniós bizottság idén nem kéri a strukturális alapok előfinanszírozásának visszatérítését a tagállamoktól. Az így felszabaduló, az uniós kasszából származó 8 milliárd eurót a tagállamok hozzátehetik a strukturális politikára szánt 29 milliárd euróhoz.

Az EP-képviselők továbbá jóváhagyták az uniós Szolidaritási Alap hatályának kiterjesztését a közegészségügyi vészhelyzetekre, így 2020-ban további 800 millió euró válik elérhetővé a tagállamok számára.

A módosítás következtében az alapból biztosított előfinanszírozás arányát minden katasztrófa esetében felemelik 25 százalékra, de legfeljebb 100 millió euró értékig. Az éves uniós költségvetésben 50-ről 100 millióra emelik az alapra elkülönített összeget, és a finanszírozható területek közé felveszik a jelentős közegészségügyi vészhelyzetet, amelynek keretében az orvosi segítségnyújtás, és a betegség megelőzését, megfigyelését és ellenőrzését szolgáló intézkedések támogathatók lesznek.

Az uniós parlament elfogadta a repülőtéri résidőkre vonatkozó szabályok ideiglenes felfüggesztését annak érdekében, hogy leállítsák a koronavírus-járvány miatt üres vagy kevés utassal közlekedő repülőjáratokat.

A repülőterekre vonatkozó jelenlegi szabályozás értelmében a légitársaságoknak a fel- és leszállásra rendelkezésre álló idősávjaik legalább 80 százalékát ki kell használniuk ahhoz, hogy azokat ne veszítsék el a következő, októberben kezdődő szezonra. Ezért több légitársaság a vírus terjedésének kezdete, azaz január vége óta inkább üresen közlekedtette a repülőit.

Az új ideiglenes intézkedésnek köszönhetően a légitársaságok leállíthatják a járvány alatt üresen közlekedő járataikat. A szabályok ideiglenes felfüggesztése miatt ugyanis a fel- és leszállásra használható idősávokat nem kell többé kihasználniuk ahhoz, hogy azokat a következő évadra is megtarthassák.

A szabályozás tehát véget vet a hatalmas környezeti és gazdasági kárral járó úgynevezett szellemjáratoknak. Az elfogadott intézkedés szerint október 24-ig kell eltekinteni az eredeti szabály alkalmazásától. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS