Lejárt közép-európai idő szerint pénteken éjfélkor a brit EU-tagság megszűnésének eredeti határideje, az Egyesült Királyság azonban továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagja. A Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodást a londoni alsóház háromszor is elutasította. Theresa May miniszterelnök a második parlamenti elutasítás után kezdeményezte az EU-nál a kilépési határidő meghosszabbítását.
Theresa May 2017. március 29-én küldött értesítést az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak és az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek arról, hogy a brit kormány aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét.
Az 50. cikkely értelmében az uniós tagság a kilépési szándék hivatalos bejelentése után két évvel, vagy ennél korábbi kilépési időpontot rögzítő megállapodás esetén a megállapodás hatályba lépésével megszűnik. A határidő hosszabbítására van mód, de ehhez az összes többi EU-tagország egyhangú beleegyezése szükséges.
London és az Európai Unió novemberben megállapodásra jutott a kilépés feltételeiről, a brit kormány pedig már az egyezmény elérése előtt törvénybe foglaltatta, hogy az Egyesült Királyság EU-tagsága 2019. március 29-én brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik.
Az EU-val elért 585 oldalas Brexit-megállapodást és a hozzá kapcsolódó - a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszert egyelőre vázlatosan körvonalazó - politikai nyilatkozatot a londoni alsóház azonban először január 15-én, a brit parlamentarizmus újkori történetének eddigi legnagyobb, 230 fős többségével, a március 12-i második szavazáson pedig 149 fős többséggel utasította el.
A konzervatív párti brit kormány pénteken harmadszor is a ház elé terjesztette a Brexit-megállapodást – leválasztva róla a politikai nyilatkozatot --, ám a képviselők ezúttal 58 fős többséggel ismét elutasították az egyezményt.
Theresa May a Brexit-megállapodás második alsóházi elutasítása után kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását június 30-ig.
A múlt heti EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis péntek éjjelig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.
Miután azonban ez nem történt meg, érvényét vesztette a rendezett brit kilépésre megállapított május 22-i határidő, és életbe lépett egy új: Londonnak immár április 12-éig jeleznie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy ha e határidő meghosszabbítását kéri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.
Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása.
Ha e határidőig nincs előrelépés a további Brexit-menetrend ügyében, és ha az EU az újabb halasztás fejében ragaszkodik a brit részvételhez az EP-választásokon, ám ezt a brit kormány - jelenlegi álláspontjának megfelelően - elutasítja, akkor április 12-én a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.
MTI/Kertész Róbert, London
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.