Aszály Európában: az EU-tagállamok megállapodtak a támogatási intézkedésekről

2019. 08. 30., 10:20

Az uniós tagállamok több támogatási intézkedést is elfogadtak, amelyekre az Európai Bizottság azért tett javaslatot, hogy enyhítse a mezőgazdasági termelők kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt felmerült pénzügyi nehézségeit, és javítsa az állatok számára szükséges takarmány hozzáférhetőségét.

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos kijelentette: „A szélsőséges időjárási események kezdete óta szorosan nyomon követjük a helyzetet, és készen állunk mezőgazdasági termelőink támogatására. A bizottság mindvégig szoros kapcsolatban állt valamennyi tagállammal, és szükség esetén késedelem nélkül reagáltunk. Ezek az intézkedések pénzügyi könnyítést jelentenek az európai mezőgazdasági termelőknek, és védelmet nyújtanak nekik az állatállományaik számára szükséges takarmány tekintetében fellépő hiány ellen.”

A tagállamok megállapodtak arról, hogy magasabb előleg-igénybevételi lehetőséget, valamint számos kivételes eltérési lehetőséget biztosítanak a mezőgazdasági termelőknek a környezetbarátabbá tételt szolgáló (ún. ökologizálási) szabályoktól. Ezek az intézkedések segítik a termelőket abban, hogy elegendő takarmányt tudjanak biztosítani állataik számára. Az érintett mezőgazdasági termelők a közös agrárpolitika (KAP) keretében teljesített kifizetések nagyobb százalékát kaphatják meg a pénzforgalmuk javítása érdekében. Ez a következőket foglalja magában:

  • közvetlen kifizetéseiknek akár 70 százalékához már október közepéig hozzájutnak; és
  • a vidékfejlesztési kifizetéseik 85 százalékát is megkaphatják,

amint szeptember elején hivatalosan elfogadásra kerül az intézkedéscsomag.

A takarmányok hozzáférhetőségének javítása érdekében bizonyos ökologizálási szabályoktól való eltérések is engedélyezve lesznek. Ez az alábbiak lehetőségét foglalja magában:

  • a parlagon hagyott földterületek önálló növénykultúrának vagy ökológiai jelentőségű területnek minősülhetnek, noha az állatok legeltetése vagy a betakarítás megtörtént,
  • köztes kultúrának tiszta kultúra is vethető (nem a jelenleg előírt módon keverve a növényeket), ha azt valóban legeltetésre vagy takarmánytermelésre szánják,
  • a köztes kultúrák esetében alkalmazott 8 hetes minimális időszak lerövidíthető annak érdekében, hogy a szántóföldi termelők a téli terményeket a köztes kultúrák után mihamarabb elvethessék.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS