Három új európai polgári kezdeményezést vett nyilvántartásba az Európai Bizottság, egyről pedig megállapította, hogy elfogadhatatlan.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy nyilvántartásba veszi a következő három új európai polgári kezdeményezést:
A bizottság arról is döntést hozott, hogy nem veszi nyilvántartásba az
elnevezésű polgári kezdeményezést, mivel a kért intézkedések nyilvánvalóan kívül esnek a Bizottság uniós szerződésekben meghatározott hatáskörén.
A folyamat jelenlegi szakaszában a bizottság nem vizsgálta a kezdeményezések érdemi tartalmát, csak jogi elfogadhatóságukat. Amennyiben a három nyilvántartásba vett kezdeményezés bármelyike egy éven belül legalább hét tagállamból egymillió támogató nyilatkozatot kap, a bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, és reagál rá. A bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell – olvasható a testület közleményében.
„Állítsuk meg a korrupciót a gyökerénél Európában a források felfüggesztésével azokban az országokban, ahol a határidő lejárta után sem hatékony az igazságszolgáltatás”
A kezdeményezés szervezői felkérik a bizottságot, hogy vezessen be „szigorú, a csatlakozástól számított 10 éves határidőt egy automatikus moratóriumra vonatkozóan, mely a strukturális és a kohéziós forrásoknak az újonnan csatlakozott állam részére történő kifizetését érinti addig, amíg az igazságszolgáltatási rendszerére vonatkozó monitoring mechanizmust meg nem szüntetik.” A szervezők állítása szerint „a hatályos uniós jog lehetőséget nyújt visszaélésszerű értelmezéshez. Bizonyos feltételek mellett az újonnan csatlakozott országok politikai elitjei körében megfigyelhető korrupció más uniós országok kezére játszhat, és az „átmeneti” relatív fogalma a végtelenségig kiterjeszthető. Egy szigorú időkeret meghatározásával elkerülhető a korrupcióra való közvetlen és közvetett motiváltság az uniós tagállamokban.”
Az uniós szerződések értelmében az Európai Bizottság jogi lépéseket tehet az uniós költségvetéssel összefüggő pénzügyi szabályokkal kapcsolatban. A bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítéli a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. szeptember 12-én kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére.
„Intézkedések az éghajlatváltozási vészhelyzet ellen”
A kezdeményezés szervezői felszólítják a bizottságot, hogy „erősítse meg az éghajlatváltozási vészhelyzet elleni intézkedéseket, szem előtt tartva az 1,5° fokos felmelegedési határértéket. Ez azt jelenti, hogy ambiciózusabb éghajlat-politikai célokra és több pénzügyi támogatásra van szükség az éghajlat-politikai intézkedésekhez.” A kezdeményezés különösen azt hangsúlyozza, hogy „az EU-nak 80százalékra kell módosítania a Párizsi Megállapodás szerinti, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit (nemzetileg meghatározott hozzájárulás) annak érdekében, hogy 2035-ig elérje a nulla nettó kibocsátást, az európai éghajlatvédelmi jogszabályokat pedig ennek megfelelően ki kell igazítania.”Emellett a kezdeményezés hivatkozik a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó uniós mechanizmus végrehajtására, említést tesz a partnerországokkal megkötendő szabadkereskedelmi egyezményeknek az éghajlat-politikai intézkedéseket nyomon követő elemzés (Climate Action Tracker) függvényében való aláírásáról, valamint az éghajlatváltozás hatásait bemutató, ingyenes oktatási anyagok biztosításáról.
Az uniós Szerződések értelmében az Európai Bizottság jogi lépéseket tehet a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása céljából, valamint a közös kereskedelempolitika területén. A bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítéli a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. szeptember 23-án kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére.
„Mentsük meg a méheket és a mezőgazdasági termelőket! Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért”
A kezdeményezés szervezői felszólítják a bizottságot, hogy „tegyen javaslatokat jogi aktusokra a szintetikus peszticidek 2035-ig történő fokozatos kivonása, a biológiai sokféleség helyreállítása, továbbá a mezőgazdasági termelőknek az átmenetben történő támogatása céljából.” A szervezők konkrétabban a következőket kívánják elérni: „a szintetikus peszticidek 80 százalékkal történő, a legveszélyesebbekkel kezdődő fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából 2030-ig annak érdekében, hogy 2035-re az EU mezőgazdasága mentessé váljon a szintetikus peszticidektől; a természetes ökoszisztémák helyreállítása a mezőgazdasági térségekben, ami révén a mezőgazdasági termelés iránymutató eszköze lesz a biológiai sokféleség helyreállításának; a mezőgazdaság megreformálása a kis méretű, diverzifikált és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezésével, az agroökológiai és biogazdálkodási gyakorlatok gyors elterjedésének támogatásával, továbbá a peszticidek és géntechnológiai módosítás nélküli gazdálkodás témájában a mezőgazdasági termelőket célzó független képzések és kutatás lehetővé tételével.”
Az uniós Szerződések értelmében az Európai Bizottság jogi lépéseket tehet a közös agrárpolitika és a belső piac, valamint az állat- és növényegészségügyi intézkedések területén. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítéli a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. szeptember 30-án kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére.
„A közös kereskedelempolitika összhangja az uniós szerződésekkel és a nemzetközi joggal”
A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy „A közös kereskedelempolitika összhangja az uniós szerződésekkel és a nemzetközi joggal” elnevezésű polgári kezdeményezés jogilag nem elfogadható, mivel nyilvánvalóan kívül esik a bizottság szerződésekben meghatározott hatáskörén.
A kezdeményezés tárgya „a megszállók megszállt területeken letelepedett vagy ott működő szervezeteivel folytatott kereskedelmi ügyletek szabályozása az onnan származó termékek uniós piacra való belépésének megakadályozásával.” A kezdeményezés szervezői szerint a bizottságnak „annak érdekében, hogy megőrizze a belső piac integritását, és ne segítse elő vagy támogassa jogszerűtlen helyzetek fenntartását, javaslatot kell tennie jogi aktusokra annak megakadályozása érdekében, hogy az uniós jogalanyok a megszállt területekről származó termékeket importáljanak, vagy oda exportáljanak”
E tárgyra vonatkozó jogi aktust csak az Európai Unió működéséről szóló szerződés korlátozó intézkedésekkel foglalkozó, 215. cikke alapján lehetne elfogadni. Mielőtt azonban a Tanács ilyen jogi aktust elfogadhatna, az EU közös kül- és biztonságpolitikája keretében kell döntést hozni egy harmadik országgal meglévő gazdasági és pénzügyi kapcsolatok megszakításáról vagy csökkentéséről. A bizottságnak nincs hatásköre ilyen határozatra irányuló javaslat előterjesztésére.
Mivel ez a kezdeményezés nem felel meg az elfogadhatóság jogi feltételeinek, az Európai Bizottság úgy vélte, hogy azt nem áll módjában nyilvántartásba venni. A rendelet értelmében a javasolt európai polgári kezdeményezés nem eshet nyilvánvalóan a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.
„Európai polgári kezdeményezés”
Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be. Az eszköz 2012 áprilisában, az európai polgári kezdeményezésről szóló – a Szerződés rendelkezéseit végrehajtó – rendelet hatálybalépésével lépett életbe. 2017-ben, az Unió helyzetéről tartott Juncker-beszédben elhangzottaknak megfelelően az Európai Bizottság reformjavaslatokat terjesztett elő az európai polgári kezdeményezésre vonatkozóan annak érdekében, hogy az még inkább felhasználóbarát legyen. Az Európai Parlament és a Tanács 2018 decemberében megállapodott a reformról, és a felülvizsgált szabályok 2020. január 1-jétől lesznek alkalmazandók.
Mindeközben az eljárás egyszerűbb lett, és a szervezőknek együttműködési platform nyújt támogatást. Mindez 41 százalékkal több nyilvántartásba vett kezdeményezést (a Juncker elnök vezette bizottság hivatali ideje alatt 41 nyilvántartásba vétel, szemben az előző bizottság megbízatása alatti 29-cel) és 70 százalékkal kevesebb elutasítást eredményezett (a jelenlegi bizottság mindössze 6 polgári kezdeményezést nem vett nyilvántartásba, szemben az előző bizottság általi 20-szal).
Hivatalos nyilvántartásba vételét követően bármely európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy egymillió – és legalább hét tagállamból származó – polgár felkérje az Európai Bizottságot, hogy jogi aktusra vonatkozó javaslatot terjesszen elő a hatáskörébe tartozó területeken.
Az elfogadhatóság feltételei a következők: a javasolt polgári kezdeményezés nem eshet nyilvánvalóan a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet nyilvánvalóan ellentétes az unió értékeivel.
Átadták az autóalkatrész-gyártással foglalkozó Astotec Automotive Hungary Bt. legújabb kapacitásbővítő beruházását Pápán.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.