A munka helyett az üvegházhatásúgáz-kibocsátást adóztatná egy új európai polgári kezdeményezés

2024. 05. 13., 16:10

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a „Mentsük meg bolygónkat – A munka helyett az üvegházhatásúgáz-kibocsátást adóztassuk inkább” elnevezésű európai polgári kezdeményezést.

A kezdeményezés szervezői arra kérik a Bizottságot, hogy erősítse meg az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot és a kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS), és ehhez gyorsítsa fel az ingyenes kibocsátási egységek kivezetését és szüntesse meg a kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez szükséges szén-dioxid-kibocsátási ár felső határát. Felszólítják továbbá a Bizottságot a szén-dioxid-árazásból származó bevételek újraelosztására és az EU Szociális Klímaalapjának megerősítésére, valamint arra, hogy ösztönözze egy ún. „Klímaklub” létrehozását, ahol a részt vevő országok szilárd szén-dioxid-árazást vezetnének be, kellő figyelmet fordítva arra, hogy a szén-dioxid-árazásból származó bevételeket újraosszák az alacsony jövedelmű háztartások között – olvasható a Bizottság közleményében.

A nyilvántartásba vételtől számítva a szervezőknek hat hónap áll rendelkezésükre, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Amennyiben egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot összegyűjtenek legalább hét különböző tagállamban (és az egyes országokban összegyűjtött támogató nyilatkozatok száma eléri az adott országra vonatkozó küszöbértéket), a Bizottságnak reagálnia kell: el kell döntenie, hogy a kezdeményezésre válaszul tesz-e lépéseket vagy sem. Döntését mindkét esetben meg kell indokolnia.

Az európai polgári kezdeményezés olyan eszköz, amellyel a polgárok bizonyos témákat napirendre tűzhetnek. Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be és hivatalosan 2012 áprilisában indult útjára. Hivatalos nyilvántartásba vételét követően bármely európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy egymillió – és legalább hét uniós tagállamból származó – polgár felkérje az Európai Bizottságot, hogy jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő, ha az adott terület a Bizottság hatáskörébe tartozik. A Bizottság akkor fogad el egy kezdeményezést, ha: (1) a javasolt intézkedés nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő, (2) nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és (3) nem nyilvánvalóan ellentétes az Unió értékeivel. Az európai polgári kezdeményezés létrejötte óta a Bizottság 112 kezdeményezést vett nyilvántartásba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 11:20
Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon? A kérdéseket Zsombéki András, a BDO cégértékelési üzletágának vezetője veszi sorra.
2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.
2026-10-10 05:30:49
A kereskedelemben 2030-ig nemcsak a technológiák és a munkakörök változnak meg, hanem az eredményes munkavégzéshez szükséges készségek is. A digitális tudás, az adatok értelmezése és a mesterséges intelligencia használata mellett felértékelődik az ügyfélkapcsolat, a problémamegoldás, az alkalmazkodás és a folyamatos tanulás képessége.
2026-10-09 14:10:00
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS