A munka helyett az üvegházhatásúgáz-kibocsátást adóztatná egy új európai polgári kezdeményezés

2024. 05. 13., 16:10

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a „Mentsük meg bolygónkat – A munka helyett az üvegházhatásúgáz-kibocsátást adóztassuk inkább” elnevezésű európai polgári kezdeményezést.

A kezdeményezés szervezői arra kérik a Bizottságot, hogy erősítse meg az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot és a kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS), és ehhez gyorsítsa fel az ingyenes kibocsátási egységek kivezetését és szüntesse meg a kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez szükséges szén-dioxid-kibocsátási ár felső határát. Felszólítják továbbá a Bizottságot a szén-dioxid-árazásból származó bevételek újraelosztására és az EU Szociális Klímaalapjának megerősítésére, valamint arra, hogy ösztönözze egy ún. „Klímaklub” létrehozását, ahol a részt vevő országok szilárd szén-dioxid-árazást vezetnének be, kellő figyelmet fordítva arra, hogy a szén-dioxid-árazásból származó bevételeket újraosszák az alacsony jövedelmű háztartások között – olvasható a Bizottság közleményében.

A nyilvántartásba vételtől számítva a szervezőknek hat hónap áll rendelkezésükre, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Amennyiben egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot összegyűjtenek legalább hét különböző tagállamban (és az egyes országokban összegyűjtött támogató nyilatkozatok száma eléri az adott országra vonatkozó küszöbértéket), a Bizottságnak reagálnia kell: el kell döntenie, hogy a kezdeményezésre válaszul tesz-e lépéseket vagy sem. Döntését mindkét esetben meg kell indokolnia.

Az európai polgári kezdeményezés olyan eszköz, amellyel a polgárok bizonyos témákat napirendre tűzhetnek. Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be és hivatalosan 2012 áprilisában indult útjára. Hivatalos nyilvántartásba vételét követően bármely európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy egymillió – és legalább hét uniós tagállamból származó – polgár felkérje az Európai Bizottságot, hogy jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő, ha az adott terület a Bizottság hatáskörébe tartozik. A Bizottság akkor fogad el egy kezdeményezést, ha: (1) a javasolt intézkedés nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy jogi aktusra irányuló javaslatot terjesszen elő, (2) nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és (3) nem nyilvánvalóan ellentétes az Unió értékeivel. Az európai polgári kezdeményezés létrejötte óta a Bizottság 112 kezdeményezést vett nyilvántartásba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS