A magyarok kétharmada pozitívan látja az Európai Unió jövőjét

Az emelkedő árak és a megélhetési költségek (42 százalék), valamint a gazdasági helyzet (41 százalék) voltak a fő témák, amelyek az európai polgárokat arra ösztönözték, hogy az idén júniusban tartott európai parlamenti választásokon szavazzanak. A szavazók egyharmada (34 százalék) szerint a nemzetközi helyzet volt az a téma, amely szavazásra ösztönözte őket, és hasonló arányban említik a demokrácia és a jogállamiság védelmét (32 százalék). Azok, akik nem szavaztak, szintén azt mondják, hogy a megélhetési költségek (46 százalék) és a gazdasági helyzet (36 százalék) motiválhatta volna őket a választásokon való részvételre.

Magyarországon az emelkedő árakat és megélhetési költségek növekedését a válaszadók 53 százaléka, a gazdasági helyzetet 46 százaléka, a nemzetközi helyzetet 36 százalék jelölte meg. Negyedik helyen az egészségügyi és társadalmi jólét kérdése volt a magyaroknak a legfontosabb (35 százalék), míg a jogállamiság helyzete 32 százaléknak volt motiváló erő (ötödik a rangsorban). Azok, akik nem szavaztak, 56 százalékban a megélhetési költségek emelkedését és 46 százalékban a gazdasági helyzetet jelölték meg lehetséges motiváló erőként.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke így kommentálta a felmérés eredményeit: „Júniusban az emberek Európa-szerte hallatták hangjukat, az európai parlamenti választásokon az elmúlt 30 év legmagasabb részvételi arányát tapasztaltuk. Az európaiak felhatalmazást adtak arra, hogy cselekedjünk, válaszokat és megoldásokat adjunk, és pozitív változást hozzunk a mindennapjaikba. Meg fogjuk ezt valósítani. A következő hetekben az Európai Parlament megvizsgálja az új Európai Bizottság tagjait, hogy megbizonyosodjon arról, a Bizottság foglalkozni fog az emberek számára legfontosabb kérdésekkel: a megélhetési költségekkel, a gazdaságunk helyzetével, a demokráciával, a jogállamisággal, a migrációval és a biztonsággal. Az Európai Parlament továbbra is azon fog dolgozni, hogy az emberek hangja számítson az EU-ban.”

Az EU támogatottsága a gazdasági nehézségek ellenére továbbra is magas. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a polgárok optimistán tekintenek az EU jövőjére (65 százalék), és továbbra is pozitív benyomásaik vannak az EU-ról (48 százalék; csupán 16 százalék nyilatkozott úgy, hogy negatív képe van az EU-ról). Az EU-tagságot is kedvezően ítélik meg. Tízből hét európai (70 százalék) úgy gondolja, hogy országa számára előnyös az EU-tagság, és ez az arány az elmúlt években stabil maradt. Uniós szinten, összességében, négy fő érv van arra, miért tartják előnyösnek a tagságot: a tagállamok közötti fokozott együttműködés (36 százalék), a béke védelme és a biztonság megerősítése (32 százalék), az EU hozzájárulása a gazdasági növekedéshez (28 százalék) és új munkalehetőségek megteremtése (24 százalék).

Magyarországon összességében 68 százalék látja pozitívan az Unió jövőjét, és a válaszadók 47 százalékának pozitív a képe is az EU-ról (14 százalékuknak negatív). A magyar válaszadók 74 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországának az uniós tagság előnyére vált, és 21 százalék szerint vált hátrányára. A négy legfontosabb előny, amit a magyar válaszadók megneveznek: az új munkalehetőségek (40 százalék), az ország gazdasági fejlődése (34 százalék), az életszínvonal emelkedése (22 százalék) és a tagállamok közötti együttműködés (20 százalék).

Az európai parlamenti demokráciába vetett bizalom az EP tízedik parlamenti ciklusának kezdetén különösen magas: a polgárok 42 százaléka pozitív képet alkot az Európai Parlamentről – ez a valaha mért legmagasabb eredmény e tekintetben uniós szinten. A magyar válaszadók esetében ez a mutató 44 százalék.

Az európaiak a júniusi európai választásokon megerősítették, hogy támogatják az uniós demokráciát. A részvételi arány 50,74 százalék volt, ami az elmúlt 30 évben a legmagasabb arány, és hasonlóan magas, mint 2019-ben. A részvételi arány a 27 tagállamból 16-ban nőtt a 2019-es európai választásokhoz képest. Azt, hogy a szavazás számít, a polgárok 56 százaléka is megerősíti, akik egyetértenek azzal, hogy számít a hangjuk az EU-ban – ez 8 százalékpontos növekedés a 2024. február/márciusi adatokhoz képest (48 százalék). A magyarok 44 százaléka gondolja úgy, hogy számít a hangja az EU-ban, ez 16 százalékpontos csökkenés a februári 60 százalékhoz képest.

A választások utáni felmérés elemzése arra enged következtetni, hogy az európai választásokon való részvétel sok polgár számára szokássá vált. Arra a kérdésre, hogy miért szavaznak, a választók 46 százaléka azt válaszolta, hogy mindig így tesznek, 42 százalékuk szerint ez állampolgári kötelességük, 20 százalékuk pedig azt mondta, szeretné támogatni a hozzájuk közel álló politikai pártot (uniós átlag). A döntés, hogy kire szavazzanak a 2024-es európai választásokon, elsősorban azon alapult, hogy a pártok javaslatai mennyire álltak közel a választók elképzeléseihez és értékeihez. Az adott párt európai kérdésekkel kapcsolatos javaslatai voltak a leggyakoribb indokok, amiért az adott pártra szavaztak (47 százalék, +4 százalékpont 2019 óta uniós átlagban). 

A magyar választók 41 százaléka (mínusz 7 százalékpont 2019-hez képest) annak alapján választott pártot, mennyire tetszettek az adott párt javaslatai abban a kérdésben, amely a legfontosabb volt a választók számára ezen a választáson. A kérdésre, hogy elsősorban miért szavazott az adott pártra, a választók 40 százaléka (mínusz 5 százalékpont) mondta azt, hogy általában erre a pártra szavaz. A magyar választók 38 százaléka (mínusz 1 százalékpont) pedig azt mondta, hogy az adott párt európai kérdésekkel kapcsolatos javaslatai alapján választott. A magyar válaszadók 38 százaléka mondta, hogy mindig szavaz, 29 százalék szerint ez állampolgári kötelessége, és 25 százalék az általa választott pártot vagy jelöltek kívánta támogatni.