A koronavírussal kapcsolatos álhírekre figyelmeztet az Európai Parlament

2020. 04. 02., 18:15

Április másodikán, az álhírek leleplezésének nemzetközi napján az Európai Parlament a valótlan hírek veszélyeire hívja fel a figyelmet: az álhírek nem csak az európaiak egészségét sodorják veszélybe, hanem magát a demokráciát is.

Emberek ezrei éjjel-nappal dolgoznak a koronavírusban megbetegedettek megmentésén, eközben egészségügyi szervezetek és az álhíreket ellenőrzők a járvány újabb baljós mellékhatására hívják fel a figyelmet: bizonyos szervezetek és egyének segítség helyett a válságot politikai vagy kereskedelmi célú manipulációra használják ki.

Az uniós intézmények már többször felhívták a figyelmet a félrevezető hírek és csalások veszélyeire. A vírus kapcsán keringő álhírekre adott európai válaszról szóló információk a központi EU oldalon találhatók. Az oldalon a járvánnyal kapcsolatban elterjedt, leggyakoribb álhírek cáfolata mellett megbízható és tényszerű tájékoztatás található a járványra adott uniós válaszról.

Az Unió külügyi szolgálatának részeként működő, az álhírek felkutatásával és cáfolatával foglalkozó munkacsoport EUvsDisinfo honlapon található jelentése szerint több álhír amerikai alt-right körökből, Kínából és Oroszországból érkezik. Az ő esetükben a félrevezető hírek célja politikai: az Európai Unió aláásása vagy politikai változások előidézése.

„Az álhíreket könnyen cáfolhatjuk: az uniós szoldarításnak számos példáját láthattuk már. Ugyan az Unió hatásköre az egészségügy terén erősen korlátozott, de a tagállamok és az Unió egésze folyamatosan keresi a módját, hogy hogyan segíthet a válság áldozatainak. Jelenleg például német orvosok és nővérek foglalkoznak Olaszországból vagy Franciaországból odaszállított COVID-19 betegekkel. Csehország tíz-tízezer védőruhát szállított Olaszországba és Spanyolországba. Ausztria és Franciaország több millió maszkot küldött Olaszországba” – sorolta Othmar Karas (EPP, Ausztria), a Parlament alelnöke.

„A múlt héten az Európai Parlament szinte egyhangúlag fogadta el azokat a sürgős intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a tagállamok felszabadult uniós pénzeket használhatnak fel az egészségügyben, orvosi segítségnyújtásra és a vírus terjedésének lassítására. A többi uniós intézmény is fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy megtalálja a módját, hogyan segítheti hatékonyan és gyorsan a válság áldozatait, legyen szó betegekről, az egészségügyben dolgozókról, vagy a járvány miatt a munkájukat vagy jövedelmüket elvesztőkről” – tette hozzá a néppárti politikus.

Katarina Barley (S&D, Németország) parlamenti alelnök szerint „ilyen időszakokban életek függnek attól, hogy mindnyájan hallgatunk-e az egészségügyi hatóságokra. A hazugságok terjesztése vagy az igazság megkérdőjelezése még veszélyesebbé válik. Fontos, hogy az intézmények továbbra is szorosan együttműködjenek az online tartalomszolgáltatókkal, és arra ösztönözzék őket, hogy részesítsék előnyben a megbízható forrásokat, biztosítsanak kevésbé prominens helyet az álhírleleplezők által félretájékoztatásnak vagy álhírnek minősített tartalmaknak, és  vegyék le a törvénytelen vagy embereket fizikai veszélynek kitévő tartalmakat. A Parlament az egészségügyi dolgozók támogatására kampámyt indít, amelyben megmutatja: itt olyan európaiak élnek, akik vállvetve küzdenek a COVID-19 járvány ellen.”

A szocialista politikus felhívta a figyelmet: mindenkinek oda kell figyelnie az interneten terjedő félretájékoztatási kíséreletekre. „Ma, az álhírleleplezés nemzetközi napján szeretnénk emlékeztetni arra, mennyire fontos a tények ellenőrzése. MInden uniós nyelven elérhető ötleteket adunk arra, hogyan ellenőrzíhetjük magunk is a hírek valóságtartalmát. Ahogy a közösségi távolságtartásra és a kézmosásra vonatkozó szabályokat betartjuk, ugyanígy a hamis tanácsok és manipulatív hírek terjedésének megakadályozását is feladatunknak kell tekintenünk.”

Karas alelnök hozzátette: „Egy ilyen válságban az álhírek leleplezése nem azt jelenti, hogy mások hibáinak kijavításával saját okosságunkban gyönyörködünk. Ehelyett polgári kötelességünk, hogy megvédjük az európaiakat és a demokratikus társadalmunkat.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-24 16:10:00
Átadták a CallComm Zrt. új irodáját Nyíregyházán, amelyet a vállalat a Nyíregyházi Egyetem épületében alakított ki. A 2,7 millió euró összértékű beruházással a cég 100 új munkahelyet teremtett és 150 munkavállaló részére indította el szakmai és idegen nyelvi képzési programját.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS