A koronavírussal kapcsolatos álhírekre figyelmeztet az Európai Parlament

2020. 04. 02., 18:15

Április másodikán, az álhírek leleplezésének nemzetközi napján az Európai Parlament a valótlan hírek veszélyeire hívja fel a figyelmet: az álhírek nem csak az európaiak egészségét sodorják veszélybe, hanem magát a demokráciát is.

Emberek ezrei éjjel-nappal dolgoznak a koronavírusban megbetegedettek megmentésén, eközben egészségügyi szervezetek és az álhíreket ellenőrzők a járvány újabb baljós mellékhatására hívják fel a figyelmet: bizonyos szervezetek és egyének segítség helyett a válságot politikai vagy kereskedelmi célú manipulációra használják ki.

Az uniós intézmények már többször felhívták a figyelmet a félrevezető hírek és csalások veszélyeire. A vírus kapcsán keringő álhírekre adott európai válaszról szóló információk a központi EU oldalon találhatók. Az oldalon a járvánnyal kapcsolatban elterjedt, leggyakoribb álhírek cáfolata mellett megbízható és tényszerű tájékoztatás található a járványra adott uniós válaszról.

Az Unió külügyi szolgálatának részeként működő, az álhírek felkutatásával és cáfolatával foglalkozó munkacsoport EUvsDisinfo honlapon található jelentése szerint több álhír amerikai alt-right körökből, Kínából és Oroszországból érkezik. Az ő esetükben a félrevezető hírek célja politikai: az Európai Unió aláásása vagy politikai változások előidézése.

„Az álhíreket könnyen cáfolhatjuk: az uniós szoldarításnak számos példáját láthattuk már. Ugyan az Unió hatásköre az egészségügy terén erősen korlátozott, de a tagállamok és az Unió egésze folyamatosan keresi a módját, hogy hogyan segíthet a válság áldozatainak. Jelenleg például német orvosok és nővérek foglalkoznak Olaszországból vagy Franciaországból odaszállított COVID-19 betegekkel. Csehország tíz-tízezer védőruhát szállított Olaszországba és Spanyolországba. Ausztria és Franciaország több millió maszkot küldött Olaszországba” – sorolta Othmar Karas (EPP, Ausztria), a Parlament alelnöke.

„A múlt héten az Európai Parlament szinte egyhangúlag fogadta el azokat a sürgős intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a tagállamok felszabadult uniós pénzeket használhatnak fel az egészségügyben, orvosi segítségnyújtásra és a vírus terjedésének lassítására. A többi uniós intézmény is fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy megtalálja a módját, hogyan segítheti hatékonyan és gyorsan a válság áldozatait, legyen szó betegekről, az egészségügyben dolgozókról, vagy a járvány miatt a munkájukat vagy jövedelmüket elvesztőkről” – tette hozzá a néppárti politikus.

Katarina Barley (S&D, Németország) parlamenti alelnök szerint „ilyen időszakokban életek függnek attól, hogy mindnyájan hallgatunk-e az egészségügyi hatóságokra. A hazugságok terjesztése vagy az igazság megkérdőjelezése még veszélyesebbé válik. Fontos, hogy az intézmények továbbra is szorosan együttműködjenek az online tartalomszolgáltatókkal, és arra ösztönözzék őket, hogy részesítsék előnyben a megbízható forrásokat, biztosítsanak kevésbé prominens helyet az álhírleleplezők által félretájékoztatásnak vagy álhírnek minősített tartalmaknak, és  vegyék le a törvénytelen vagy embereket fizikai veszélynek kitévő tartalmakat. A Parlament az egészségügyi dolgozók támogatására kampámyt indít, amelyben megmutatja: itt olyan európaiak élnek, akik vállvetve küzdenek a COVID-19 járvány ellen.”

A szocialista politikus felhívta a figyelmet: mindenkinek oda kell figyelnie az interneten terjedő félretájékoztatási kíséreletekre. „Ma, az álhírleleplezés nemzetközi napján szeretnénk emlékeztetni arra, mennyire fontos a tények ellenőrzése. MInden uniós nyelven elérhető ötleteket adunk arra, hogyan ellenőrzíhetjük magunk is a hírek valóságtartalmát. Ahogy a közösségi távolságtartásra és a kézmosásra vonatkozó szabályokat betartjuk, ugyanígy a hamis tanácsok és manipulatív hírek terjedésének megakadályozását is feladatunknak kell tekintenünk.”

Karas alelnök hozzátette: „Egy ilyen válságban az álhírek leleplezése nem azt jelenti, hogy mások hibáinak kijavításával saját okosságunkban gyönyörködünk. Ehelyett polgári kötelességünk, hogy megvédjük az európaiakat és a demokratikus társadalmunkat.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.
2023. 10. 25., 09:33
epizód: 2023 / 16   |   hossz: 24:08
Az országos munkaerőhiány nagyon jól leszűkíthető adott gazdasági szegmensekre, és nem feltétlenül az elvándorlás okozza - mondta a BizniszPlusz podcastnak Somodi Bettina. A Beck and Partners nemzetközi HR tanácsadó cég üzletágvezetője szerint egy jó szabályozással a külföldi munkavállalók is szépen belesimulhatnának a rendszerbe, és kellenek, mert a nehéz fizikai munkahelyeket a magyarok már évek óta nem töltik be. A szakemberrel azt is megfejtettük, miért és milyen szempontok fontosak a ma már jóval bátrabban váltó munkaerőnek, különösen a fiataloknak.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS