Az Európai Bizottság javaslatokat a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítésére.
Az iránymutatás megfogalmazza a Bizottság elvárásait, határozottabb kötelezettségvállalásokat és minél szélesebb körű részvételt sürgetve az aláírók részéről, akik egy szilárdabb nyomonkövetési keretre és egyértelmű mutatókra építve elősegíthetik a dezinformáció terjesztéséből származó pénzügyi előnyök visszaszorítását, a felhasználók aktívabb szerepvállalását a dezinformáció terjedésének megállításában, a tényellenőrzőkkel való együttműködést az uniós tagállamokban és nyelveken, valamint a kutatók adathozzáféréséhez szükséges keretek megteremtését.
Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök a következőket mondta: „Az online dezinformáció jelentette fenyegetések gyorsan változnak, ezért fokoznunk kell közös fellépésünket a polgárok szerepvállalásának megerősítése és a demokratikus információs tér védelme érdekében. Új, hatékonyabb kódexre van szükség, amely elősegíti az online platformok és más szereplők szolgáltatásaiban rejlő rendszerszintű kockázatok kezelését és algoritmusaik javítását, megszüntetve azt a helyzetet, hogy a piac csupán önmagát szabályozza és eközben jövedelmet húz a dezinformáció terjesztéséből – mindeközben azonban teljes mértékben tiszteletben kell tartanunk a szólásszabadságot.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „Meg kell zaboláznunk az infodémiát és az olyan hamis információk terjesztését, amelyek emberéleteket veszélyeztetnek. A dezinformáció terjesztése nem lehet többé bevételi forrás. Nagyobb elkötelezettséget kell megkövetelnünk az online platformok, a teljes hirdetési ökoszisztéma és a tényellenőrző hálózatok részéről. Emellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály további hatékony eszközöket biztosít a dezinformáció elleni fellépéshez.”
Az iránymutatás a kódex szigorítását sürgeti, a következő területek megerősítése révén:
A Bizottság arra bíztatja az EU-ban működő bejáratott és feltörekvő platformokat, az online hirdetési ökoszisztéma érintett szereplőit (pl. hirdetéscsere-cégeket, hirdetéstechnológiai szolgáltatókat, a hirdetésekből bevételhez jutó márkákat), a magáncélú üzenetküldő szolgáltatásokat, valamint a kódex hatékony működéséhez erőforrásaikkal vagy szakértelmükkel hozzájárulni tudó érdekelt feleket, hogy csatlakozzanak a kódexhez. A megerősített kódexnek új, testre szabott kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia, amelyek igazodnak az aláírók által nyújtott szolgáltatások méretéhez és jellegéhez.
A platformoknak és az online hirdetési ökoszisztéma szereplőinek felelősséget kell vállalniuk, és jobban együtt kell működniük a dezinformációból szerzett bevételek megszüntetése érdekében, nevezetesen az egyes aláírók által kiszűrt dezinformációs hirdetésekre vonatkozó információcsere, a reklámkihelyezésekkel kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság javítása, valamint a leleplezett hamis tartalmakat módszeresen terjesztő szereplők kizárása révén.
A megerősített kódexnek átfogóan le kell fednie a dezinformáció terjesztését szolgáló manipulatív magatartások jelenlegi és jövőbeli formáit (köztük a botokat, a hamis fiókokat, a szervezett manipulációs kampányokat, a profillopásokat), és testre szabott kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia a hatásmérséklés érdekében hozott intézkedések átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében.
A felhasználóknak hozzá kell férniük az online környezet jobb megértéséhez és a biztonságos navigációhoz szükséges eszközökhöz. Az aláíróknak átláthatóvá kell tenniük ajánlórendszereiket, azaz azt, ahogyan a felhasználóknak megjelenítik a tartalmakat, és kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk, hogy rendszereik ne segíthessék elő a dezinformáció vírusszerű terjedését. Emellett könnyen elérhető, hatékony eszközöket és eljárásokat kell kidolgozniuk a felhasználók számára, hogy azok jelenteni tudják a közérdekre vagy az egyénekre nézve potenciálisan káros dezinformációt. Azon felhasználók számára, akiknek a tartalmait vagy felhasználói fiókjait hasonló bejelentések nyomán korlátozták, megfelelő és átlátható fellebbezési és jogorvoslati mechanizmust kell biztosítani. A megerősített kódexnek emellett növelnie kell a közérdekű megbízható információk láthatóságát, és figyelmeztetnie kell a felhasználókat, akik a tényellenőrzők által hamisként megjelölt tartalmakkal kapcsolatba kerültek.
Az új kódexnek elő kell segítenie a tényellenőrzőkkel való jobb együttműködést, növelve a lefedett uniós országok és nyelvek körét. A megerősített kódexnek emellett szilárd keretet kell biztosítania a kutatók adatokhoz való hozzáféréséhez.
A megerősített kódexnek tartalmaznia kell egy hatékonyabb nyomonkövetési keretet, amely a platformok által hozott intézkedések eredményeit és hatását, valamint a kódexnek az EU-n belüli dezinformációra kifejtett általános hatását mérő, egyértelműen meghatározott fő teljesítménymutatókon (KPI) alapul. A platformoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottságnak a megtett intézkedésekről és a vonatkozó fő teljesítménymutatókról. Az információkat és az adatokat a platformoknak szabványosított formátumban, tagállamok szerinti bontásban kell rendelkezésre bocsátaniuk.
Végezetül az aláíróknak létre kell hozniuk egy Átláthatósági Központot, ahol nyomon követhető, milyen politikákat fogadtak el a kódex vállalásainak végrehajtása érdekében, hogyan hajtották végre azokat, és hogyan alakulnak a fő teljesítménymutatók szempontjából releváns adatok és mérőszámok. Az iránymutatás emellett javaslatot tesz egy állandó munkacsoport létrehozására is, amelyet a Bizottság elnökölne. Ebben az aláírók mellett az Európai Külügyi Szolgálat, az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA) és a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO) képviseltetné magát, mely utóbbi több mint 11 millió eurót kapott arra, hogy nyolc regionális központot hozzon létre, és hogy tevékenységét kiterjessze a tagállamokban. A munkacsoport, amelyet szakértők fognak segíteni, elvégzi a kódex felülvizsgálatát és kiigazítását a technológiai, társadalmi, piaci és jogalkotási fejlemények tükrében.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.