„A dezinformáció terjesztése nem lehet többé bevételi forrás”

2021. 05. 27., 18:15

Az Európai Bizottság javaslatokat a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítésére.

Az iránymutatás megfogalmazza a Bizottság elvárásait, határozottabb kötelezettségvállalásokat és minél szélesebb körű részvételt sürgetve az aláírók részéről, akik egy szilárdabb nyomonkövetési keretre és egyértelmű mutatókra építve elősegíthetik a dezinformáció terjesztéséből származó pénzügyi előnyök visszaszorítását, a felhasználók aktívabb szerepvállalását a dezinformáció terjedésének megállításában, a tényellenőrzőkkel való együttműködést az uniós tagállamokban és nyelveken, valamint a kutatók adathozzáféréséhez szükséges keretek megteremtését.

Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök a következőket mondta: „Az online dezinformáció jelentette fenyegetések gyorsan változnak, ezért fokoznunk kell közös fellépésünket a polgárok szerepvállalásának megerősítése és a demokratikus információs tér védelme érdekében. Új, hatékonyabb kódexre van szükség, amely elősegíti az online platformok és más szereplők szolgáltatásaiban rejlő rendszerszintű kockázatok kezelését és algoritmusaik javítását, megszüntetve azt a helyzetet, hogy a piac csupán önmagát szabályozza és eközben jövedelmet húz a dezinformáció terjesztéséből – mindeközben azonban teljes mértékben tiszteletben kell tartanunk a szólásszabadságot.

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „Meg kell zaboláznunk az infodémiát és az olyan hamis információk terjesztését, amelyek emberéleteket veszélyeztetnek. A dezinformáció terjesztése nem lehet többé bevételi forrás. Nagyobb elkötelezettséget kell megkövetelnünk az online platformok, a teljes hirdetési ökoszisztéma és a tényellenőrző hálózatok részéről. Emellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály további hatékony eszközöket biztosít a dezinformáció elleni fellépéshez.

Az iránymutatás a kódex szigorítását sürgeti, a következő területek megerősítése révén:

Szélesebb körű részvétel testre szabott kötelezettségvállalásokkal

A Bizottság arra bíztatja az EU-ban működő bejáratott és feltörekvő platformokat, az online hirdetési ökoszisztéma érintett szereplőit (pl. hirdetéscsere-cégeket, hirdetéstechnológiai szolgáltatókat, a hirdetésekből bevételhez jutó márkákat), a magáncélú üzenetküldő szolgáltatásokat, valamint a kódex hatékony működéséhez erőforrásaikkal vagy szakértelmükkel hozzájárulni tudó érdekelt feleket, hogy csatlakozzanak a kódexhez. A megerősített kódexnek új, testre szabott kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia, amelyek igazodnak az aláírók által nyújtott szolgáltatások méretéhez és jellegéhez.

A dezinformáció bevételi forrásainak elzárása

A platformoknak és az online hirdetési ökoszisztéma szereplőinek felelősséget kell vállalniuk, és jobban együtt kell működniük a dezinformációból szerzett bevételek megszüntetése érdekében, nevezetesen az egyes aláírók által kiszűrt dezinformációs hirdetésekre vonatkozó információcsere, a reklámkihelyezésekkel kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság javítása, valamint a leleplezett hamis tartalmakat módszeresen terjesztő szereplők kizárása révén.

A szolgáltatások integritásának biztosítása

A megerősített kódexnek átfogóan le kell fednie a dezinformáció terjesztését szolgáló manipulatív magatartások jelenlegi és jövőbeli formáit (köztük a botokat, a hamis fiókokat, a szervezett manipulációs kampányokat, a profillopásokat), és testre szabott kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia a hatásmérséklés érdekében hozott intézkedések átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében.

A felhasználók segítése a dezinformáció megértésében és bejelentésében

A felhasználóknak hozzá kell férniük az online környezet jobb megértéséhez és a biztonságos navigációhoz szükséges eszközökhöz. Az aláíróknak átláthatóvá kell tenniük ajánlórendszereiket, azaz azt, ahogyan a felhasználóknak megjelenítik a tartalmakat, és kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk, hogy rendszereik ne segíthessék elő a dezinformáció vírusszerű terjedését. Emellett könnyen elérhető, hatékony eszközöket és eljárásokat kell kidolgozniuk a felhasználók számára, hogy azok jelenteni tudják a közérdekre vagy az egyénekre nézve potenciálisan káros dezinformációt. Azon felhasználók számára, akiknek a tartalmait vagy felhasználói fiókjait hasonló bejelentések nyomán korlátozták, megfelelő és átlátható fellebbezési és jogorvoslati mechanizmust kell biztosítani. A megerősített kódexnek emellett növelnie kell a közérdekű megbízható információk láthatóságát, és figyelmeztetnie kell a felhasználókat, akik a tényellenőrzők által hamisként megjelölt tartalmakkal kapcsolatba kerültek.

A tényellenőrzés hatókörének tágítása és jobb adathozzáférés biztosítása a kutatók számára

Az új kódexnek elő kell segítenie a tényellenőrzőkkel való jobb együttműködést, növelve a lefedett uniós országok és nyelvek körét. A megerősített kódexnek emellett szilárd keretet kell biztosítania a kutatók adatokhoz való hozzáféréséhez.

Szilárd nyomonkövetési keret

A megerősített kódexnek tartalmaznia kell egy hatékonyabb nyomonkövetési keretet, amely a platformok által hozott intézkedések eredményeit és hatását, valamint a kódexnek az EU-n belüli dezinformációra kifejtett általános hatását mérő, egyértelműen meghatározott fő teljesítménymutatókon (KPI) alapul. A platformoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottságnak a megtett intézkedésekről és a vonatkozó fő teljesítménymutatókról. Az információkat és az adatokat a platformoknak szabványosított formátumban, tagállamok szerinti bontásban kell rendelkezésre bocsátaniuk.

Végezetül az aláíróknak létre kell hozniuk egy Átláthatósági Központot, ahol nyomon követhető, milyen politikákat fogadtak el a kódex vállalásainak végrehajtása érdekében, hogyan hajtották végre azokat, és hogyan alakulnak a fő teljesítménymutatók szempontjából releváns adatok és mérőszámok. Az iránymutatás emellett javaslatot tesz egy állandó munkacsoport létrehozására is, amelyet a Bizottság elnökölne. Ebben az aláírók mellett az Európai Külügyi Szolgálat, az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA) és a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO) képviseltetné magát, mely utóbbi több mint 11 millió eurót kapott arra, hogy nyolc regionális központot hozzon létre, és hogy tevékenységét kiterjessze a tagállamokban. A munkacsoport, amelyet szakértők fognak segíteni, elvégzi a kódex felülvizsgálatát és kiigazítását a technológiai, társadalmi, piaci és jogalkotási fejlemények tükrében.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS