A Brexit és az adatkezelés

2019. 03. 20., 14:46

Függetlenül attól, hogy milyen módon, az Európai Unióval kötendő kilépési megállapodással vagy anélkül, rendezetlenül kerül sor a Brexitre, számos szektorban kell a Brexitet követő időszakkal kapcsolatos nyitott kérdésekre választ találni. Az egyik ilyen az adatvédelem területe, amelyet dr. Solt Istvánnal az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédje tekint át.

„Jelenleg az Egyesült Királyság az Európai Unió tagállamaként áll az Európai Unió új általános adatvédelmi rendeletének hatálya alatt. A kilépési megállapodással történő kilépéssel hosszabb, kétéves, anélkül azonban rövid kilépési folyamat végén ez a helyzet megváltozik, az Egyesült Királyság a GDPR alkalmazása szempontjából harmadik országgá válik. Lényegi különbséget jelent az adatvédelmi szabályok alkalmazásában a Brexit jellege, mivel megállapodással történő kilépés esetén az átmeneti időszak sajátos szabályok időleges alkalmazását hozhatja” – emelte ki dr. Solt István.

Ha a Brexitre az Európai Unióval kötendő megállapodással kerül sor, a 2021-ig tartó átmeneti időszakban a GDPR közvetlenül hatályosuló jogszabály marad az Egyesült Királyságban, és lényegében az egyetlen változást az jelenti majd, hogy a brit adatvédelmi hatóság már nem fog szavazati joggal rendelkezni az Európai Adatvédelmi Testületben, de még fennmaradhat bizonyos fokú képviseleti joga az Egyesült Királyságot érintő ügyekkel kapcsolatban, emellett elképzelhetők korlátozások az Európai Unión kívüli országokból az Egyesült Királyságba történő adattovábbítások vonatkozásában.

Az átmeneti időszakot követően a GDPR nem lesz közvetlenül hatályosuló jogszabály, és az Egyesült Királyságot érintő adatkezelésekre elsősorban az Egyesült Királyság belső adatvédelmi jogának rendelkezései lesznek irányadók, amelybe ugyanakkor bizonyos mértékig beépült a GDPR a kilépéssel kapcsolatos és általános adatvédelmi jogszabályokon keresztül, de természetesen érvényesülni fognak a GDPR Európai Unión kívüli adatkezelésre vonatkozó rendelkezései is. A hatósági felügyelet is ennek megfelelően kettőződik meg, a brit adatvédelmi hatóságnak ugyanis már semmilyen szerepe sem lesz az Európai Adatvédelmi Testületben, kizárólag az Egyesült Királyságban lesz hatásköre, míg az Európai Uniónak maradnak felügyeleti jogosítványai a GDPR alapján végzett adatkezelésekkel kapcsolatban.

Ha az Egyesült Királyságban illetőséggel rendelkező adatkezelő az Európai Unió területén kíván adatkezelési tevékenységet végezni, akkor főszabály szerint az átmeneti időszakot követően az Európai Unióban a GDPR szerinti képviselővel kell majd rendelkeznie. Áttekintésre szorul majd az adatkezelők által a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői modell is annak érdekében, hogy az átmeneti időszakot követően is megfelelő támogatást biztosíthassanak maguknak az adatvédelmi kérdésekkel kapcsolatban.

Az adattovábbításokra az átmeneti időszakot követően a harmadik országokra irányadó szabályok vonatkoznak majd, vagyis az Európai Unióból az Egyesült Királyságba történő adattovábbítások korlátozások alá eshetnek, különösen, ha az Európai Bizottság az Egyesült Királyság reményei ellenére nem hoz az adattovábbítás lehetőségét biztosító megfelelőségi határozatot, amelyben megállapítja, hogy az Egyesült Királyság, annak valamely területe, vagy egy vagy több meghatározott ágazata megfelelő adatvédelmi szintet biztosít.

Ugyanezek, az átmeneti időszakot követő időre vonatkozó szabályok lépnek életbe akkor is, ha az Egyesült Királyság rendezetlenül, az Európai Unióval kötendő megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, a változások azonban nyomban, felkészülést segítő átmeneti időszak nélkül valósulnak meg. Éppen ezért minden adatkezelőnek célszerű áttekintenie az Egyesült Királyságot érintő adatkezeléseit, és felkészülni mindkét eshetőségre még az előirányzott kilépési dátumot, 2019. március 30-át megelőzően. Ennek keretében különösen hangsúlyos lehet az adatkezeléseket szabályozó szerződések felülvizsgálata és módosítása, kiegészítése a megfelelő adatvédelmi kötelezettségekkel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 09., 05:50
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-04-10 10:10:00
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS