400 külföldi befektetést elemzett és 40 000 áruexport-kérelmet vizsgált felül az Európai Bizottság

2022. 09. 05., 17:18

A külföldi befektetések átvilágítása és az exportellenőrzés döntő szerepet játszik az európai biztonság és közrend megőrzésében – hangsúlyozzák az Európai Bizottság által elfogadott jelentések.

2021-ben a Bizottság több mint 400, az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetést elemzett annak érdekében, hogy ezek a befektetések ne veszélyeztessék az uniós tagállamok biztonságát vagy közrendjét. Kettő kivételével immár valamennyi uniós tagállam rendelkezik átvilágítási mechanizmussal, vagy folyamatban van annak létrehozása. Eközben az uniós exportellenőrzési rendszer keretében a tagállamok ugyanabban az évben mintegy 40 000, nem uniós országokba irányuló, potenciálisan katonai célú áruexportra vonatkozó kérelmet vizsgáltak felül 38,4 milliárd euró értékben, és valamivel több mint 550 esetben megtiltották a szóban forgó exportot – derül ki az Európai Bizottság közleményéből.

Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke és a kereskedelempolitikáért felelős tagja így nyilatkozott: „A növekvő biztonsági kihívások – különösen Oroszország Ukrajna ellen indokolatlanul és provokáció nélkül indított agresszív háborúja – idején alapvető fontosságú, hogy a kereskedelem és a befektetések ellenőrzésére szolgáló stratégiai eszközeink hatékonyan működjenek. Az EU nemzetközi partnereinkkel együttműködve exportellenőrzéseket vezetett be, hogy szankcionálja Oroszországot az Ukrajna elleni pusztító háborúja miatt. Az EU továbbra is nyitott a külföldi befektetések előtt, de ez a nyitottság nem feltétel nélküli. Egyensúlyra van szükség, és folyamatosan erősítenünk kell képességünket ezen egyensúly biztosítására.”

A közvetlen külföldi befektetések átvilágítása

A mostani a második éves jelentés a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról, egyben pedig az első olyan jelentés, amely egy teljes naptári évet fog át, mivel a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló uniós rendelet teljes körű alkalmazása 2020 októberében kezdődött meg. Az együttműködési mechanizmus létrehozása óta a Bizottság több mint 740, közvetlen külföldi befektetéssel összefüggő ügyletet vizsgált meg.

A második éves jelentésből kiderül, hogy 2021-ben bővült a mechanizmus alkalmazása. A jelentés főbb megállapításai a következők:

– A közvetlen külföldi befektetések túlnyomó többsége biztonsági/közrendi szempontból nem jelent problémát, és azokat gyorsan jóváhagyják (mind tagállami szinten, mind a rendelet alapján).

– A Bizottság nagyon gyorsan elvégezte a tagállamok által bejelentett, közvetlen külföldi befektetéssel összefüggő ügyletek értékelését: az értékelések 86 százaléka mindössze 15 naptári nap alatt lezárult.

– Az uniós mechanizmus nem korlátozza az EU közvetlen külföldi tőkebefektetések iránti nyitottságát. A Bizottság az ügyeletek kevesebb mint 3 százaléka nyomán fogalmazott meg véleményt, amelyek továbbra is a biztonságra és a közrendre helyezik a hangsúlyt.

– A jelentés sokkal pontosabb képet nyújt az EU-n belüli befektetési mintákról. Rávilágít, hogy 2021-ben a bejelentett végső befektető származási helye szerint az USA, az Egyesült Királyság, Kína, a Kajmán-szigetek és Kanada tartozott az első öt ország közé. Az orosz közvetlen külföldi befektetések az esetek kevesebb mint 1,5 százalékát, a Belaruszból származók pedig 0,2 százalékát tették ki.

– A közvetlen külföldi befektetések az ágazatok széles körét fedik le, de a legtöbb bejelentett eset a – számos különböző ágazatot, köztük a védelmet, az űripart, az energetikát, az egészségügyet és a félvezető-berendezések gyártását magában foglaló – feldolgozóipart (44 százalék), valamint az információs és kommunikációs technológiákat (32 százalék) érintette.

Exportellenőrzések

A mostani az exportellenőrzésekről szóló második jelentés, amely a 2021. szeptember 9-én hatályba lépett, korszerűsített exportellenőrzési rendelet alapján készült. A jelentés a 2020-as évre terjed ki.

A jelentés a kettős felhasználású termékek, azaz a polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékek exportját fedi le. A dokumentum szerint az ilyen termékek teljes engedélyezett exportja 2020-ban mintegy 31 milliárd eurót tett ki.

Az új uniós szabályozás megerősítette az exportellenőrzéseket: új „humánbiztonsági” dimenziót vezetett be, egyszerűsítette az eljárásokat, valamint felgyorsította és átláthatóbbá tette az exportellenőrzési rendszert. A kibertér-felügyeletről és a kialakulóban lévő technológiákról szóló rendelet keretében szakértői munka folyik, amely elsősorban arra összpontosít, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre és miként alkalmazzák az ellenőrzéseket. Az új szabályok azt is lehetővé teszik, hogy az EU szorosabban együttműködjön a partnerországokkal a globális biztonság fokozása és az egyenlő versenyfeltételek előmozdítása érdekében.

További információk:
A közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló jelentés
A közvetlen külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó weboldal
A közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet (kkb-átvilágítási rendelet)
Az exportellenőrzésekről szóló jelentés
Az exportellenőrzésekre vonatkozó weboldal
Exportellenőrzési rendelet

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.