A külföldi befektetések átvilágítása és az exportellenőrzés döntő szerepet játszik az európai biztonság és közrend megőrzésében – hangsúlyozzák az Európai Bizottság által elfogadott jelentések.
2021-ben a Bizottság több mint 400, az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetést elemzett annak érdekében, hogy ezek a befektetések ne veszélyeztessék az uniós tagállamok biztonságát vagy közrendjét. Kettő kivételével immár valamennyi uniós tagállam rendelkezik átvilágítási mechanizmussal, vagy folyamatban van annak létrehozása. Eközben az uniós exportellenőrzési rendszer keretében a tagállamok ugyanabban az évben mintegy 40 000, nem uniós országokba irányuló, potenciálisan katonai célú áruexportra vonatkozó kérelmet vizsgáltak felül 38,4 milliárd euró értékben, és valamivel több mint 550 esetben megtiltották a szóban forgó exportot – derül ki az Európai Bizottság közleményéből.
Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke és a kereskedelempolitikáért felelős tagja így nyilatkozott: „A növekvő biztonsági kihívások – különösen Oroszország Ukrajna ellen indokolatlanul és provokáció nélkül indított agresszív háborúja – idején alapvető fontosságú, hogy a kereskedelem és a befektetések ellenőrzésére szolgáló stratégiai eszközeink hatékonyan működjenek. Az EU nemzetközi partnereinkkel együttműködve exportellenőrzéseket vezetett be, hogy szankcionálja Oroszországot az Ukrajna elleni pusztító háborúja miatt. Az EU továbbra is nyitott a külföldi befektetések előtt, de ez a nyitottság nem feltétel nélküli. Egyensúlyra van szükség, és folyamatosan erősítenünk kell képességünket ezen egyensúly biztosítására.”
A mostani a második éves jelentés a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról, egyben pedig az első olyan jelentés, amely egy teljes naptári évet fog át, mivel a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló uniós rendelet teljes körű alkalmazása 2020 októberében kezdődött meg. Az együttműködési mechanizmus létrehozása óta a Bizottság több mint 740, közvetlen külföldi befektetéssel összefüggő ügyletet vizsgált meg.
A második éves jelentésből kiderül, hogy 2021-ben bővült a mechanizmus alkalmazása. A jelentés főbb megállapításai a következők:
– A közvetlen külföldi befektetések túlnyomó többsége biztonsági/közrendi szempontból nem jelent problémát, és azokat gyorsan jóváhagyják (mind tagállami szinten, mind a rendelet alapján).
– A Bizottság nagyon gyorsan elvégezte a tagállamok által bejelentett, közvetlen külföldi befektetéssel összefüggő ügyletek értékelését: az értékelések 86 százaléka mindössze 15 naptári nap alatt lezárult.
– Az uniós mechanizmus nem korlátozza az EU közvetlen külföldi tőkebefektetések iránti nyitottságát. A Bizottság az ügyeletek kevesebb mint 3 százaléka nyomán fogalmazott meg véleményt, amelyek továbbra is a biztonságra és a közrendre helyezik a hangsúlyt.
– A jelentés sokkal pontosabb képet nyújt az EU-n belüli befektetési mintákról. Rávilágít, hogy 2021-ben a bejelentett végső befektető származási helye szerint az USA, az Egyesült Királyság, Kína, a Kajmán-szigetek és Kanada tartozott az első öt ország közé. Az orosz közvetlen külföldi befektetések az esetek kevesebb mint 1,5 százalékát, a Belaruszból származók pedig 0,2 százalékát tették ki.
– A közvetlen külföldi befektetések az ágazatok széles körét fedik le, de a legtöbb bejelentett eset a – számos különböző ágazatot, köztük a védelmet, az űripart, az energetikát, az egészségügyet és a félvezető-berendezések gyártását magában foglaló – feldolgozóipart (44 százalék), valamint az információs és kommunikációs technológiákat (32 százalék) érintette.
A mostani az exportellenőrzésekről szóló második jelentés, amely a 2021. szeptember 9-én hatályba lépett, korszerűsített exportellenőrzési rendelet alapján készült. A jelentés a 2020-as évre terjed ki.
A jelentés a kettős felhasználású termékek, azaz a polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékek exportját fedi le. A dokumentum szerint az ilyen termékek teljes engedélyezett exportja 2020-ban mintegy 31 milliárd eurót tett ki.
Az új uniós szabályozás megerősítette az exportellenőrzéseket: új „humánbiztonsági” dimenziót vezetett be, egyszerűsítette az eljárásokat, valamint felgyorsította és átláthatóbbá tette az exportellenőrzési rendszert. A kibertér-felügyeletről és a kialakulóban lévő technológiákról szóló rendelet keretében szakértői munka folyik, amely elsősorban arra összpontosít, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre és miként alkalmazzák az ellenőrzéseket. Az új szabályok azt is lehetővé teszik, hogy az EU szorosabban együttműködjön a partnerországokkal a globális biztonság fokozása és az egyenlő versenyfeltételek előmozdítása érdekében.
További információk:
A közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló jelentés
A közvetlen külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó weboldal
A közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet (kkb-átvilágítási rendelet)
Az exportellenőrzésekről szóló jelentés
Az exportellenőrzésekre vonatkozó weboldal
Exportellenőrzési rendelet
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.