2021-től új források állnak rendelkezésre uniós közlekedési, energetikai és digitalizációs projektekhez.
Az Európai Parlament elfogadta a közlekedési, energetikai és távközlési hálózatok összekapcsolását támogató Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz következő hétéves programját és költségvetését.
A Parlament és a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács idén márciusban állapodott meg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz megújításáról. A program a 2021 és 2027 közötti időszakban 30 milliárd euróból gazdálkodhat majd. Olyan közlekedési, energetikai és digitalizációs projektekhez biztosít forrásokat, amelyek megvalósítása uniós szinten is hasznos. Ilyen kiemelt transzeurópai projekt például a Rail Baltica, amely vasúti folyosót hoz létre a három balti tagállam között, az alternatív üzemanyagok használatát segítő töltőállomás-hálózat kiépítése, vagy a fontos közlekedési útvonalak 5G-lefedettségének biztosítása. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz jóvoltából ezek az eredeti ütemezés szerint 2030-ra megvalósulhatnak.
A képviselőknek sikerült elérniük, hogy a költségvetés 60 százalékát uniós klímavédelmi célok teljesítését segítő projektekre különítsék el, az energiaágazatot támogató források 15 százalékát pedig megújuló energiákkal kapcsolatos, határokon átívelő projektek kapják majd.
Projektek új generációja
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz három területre összpontosít: a közlekedésre (23 milliárd euró), az energetikára (5 milliárd euró) és a digitalizációra (2 milliárd euró). Az Unió 10 milliárd eurót különít el határokon átnyúló közlekedési projektekre azzal a céllal, hogy a tagállami közlekedésben kiépüljenek a hiányzó összeköttetések. Ebből 1,4 milliárd euró a határkeresztező vasúti összeköttetések létrehozását hivatott felgyorsítani. A megversenyeztetett projektek közül a Bizottság választja ki a forráshoz jutókat.
A digitalizáció terén az eszköz a közlekedési és az energiahálózatok digitalizálása mellett olyan közös projekteket fog támogatni, amelyek rendkívül nagy kapacitású, biztonságos és védett digitális hálózatok és 5G rendszerek kiépítését szolgálják.
Az energetika területén a cél az energiahálózatok kölcsönös átjárhatóságának javítása. A projektek kiválasztásánál az is fontos szempont, hogy céljaik egybevágjanak az uniós és a nemzeti energia- és klímatervekkel.
Lendület a közlekedési projektek megvalósításához
A Parlament és a Tanács a transzeurópai közlekedési hálózat új szabályaival kapcsolatban is megállapodásra jutott. Egyszerűbbé válik a nagyprojektek engedélyeztetési eljárása, így kevesebb lesz a csúszás. A tagállamoknak ki kell jelölniük egy kapcsolattartó pontot, amelyhez az egyes projektgazdák közvetlenül fordulhatnak. A projektindításhoz szükséges engedélyeztetési eljárást pedig legfeljebb négy év alatt le kell bonyolítani.
A jelentéstevők nyilatkozatai
A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentéstevője, Marian-Jean Marinescu (EPP, Románia) elmondta: „Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz az egész Unióban segít összekapcsolni a közlekedési hálózatokat és megvalósítani az ágazat dekarbonizációs törekvéseit. Emellett az utazóközönség és az áruk mozgatása esetében hangsúlyosan a vasútra váltást támogatja.”
Dominique Riquet (Renew, Franciaország) társjelentéstevőként figyelmeztetett: „A zöld megállapodás megvalósíthatatlan marad, ha a digitális és környezetvédelmi átmenet időszakában elmaradnak az infrastruktúra-fejlesztések. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pont jókor jön a források biztosításához.”
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentéstevője, Henna Virkkunen (EPP, Finnország) hozzátette: „A hálózatfinanszírozási eszköz kulcsfontosságú határmenti kapcsolódási pontokat és tagállamok közötti megújulóenergia-projekteket finanszíroz, és segít abban, hogy Európa nagyot lépjen előre a digitális és éghajlatsemleges gazdaság felé. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben is versenyképesek maradjunk.”
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.