30 milliárd euróból kapcsolódhatnak szorosabbra az európai régiók

2021. 07. 07., 18:00

2021-től új források állnak rendelkezésre uniós közlekedési, energetikai és digitalizációs projektekhez.

Az Európai Parlament elfogadta a közlekedési, energetikai és távközlési hálózatok összekapcsolását támogató Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz következő hétéves programját és költségvetését.

A Parlament és a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács idén márciusban állapodott meg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz megújításáról. A program a 2021 és 2027 közötti időszakban 30 milliárd euróból gazdálkodhat majd. Olyan közlekedési, energetikai és digitalizációs projektekhez biztosít forrásokat, amelyek megvalósítása uniós szinten is hasznos. Ilyen kiemelt transzeurópai projekt például a Rail Baltica, amely vasúti folyosót hoz létre a három balti tagállam között, az alternatív üzemanyagok használatát segítő töltőállomás-hálózat kiépítése, vagy a fontos közlekedési útvonalak 5G-lefedettségének biztosítása. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz jóvoltából ezek az eredeti ütemezés szerint 2030-ra megvalósulhatnak.

A képviselőknek sikerült elérniük, hogy a költségvetés 60 százalékát uniós klímavédelmi célok teljesítését segítő projektekre különítsék el, az energiaágazatot támogató források 15 százalékát pedig megújuló energiákkal kapcsolatos, határokon átívelő projektek kapják majd.

Projektek új generációja

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz három területre összpontosít: a közlekedésre (23 milliárd euró), az energetikára (5 milliárd euró) és a digitalizációra (2 milliárd euró). Az Unió 10 milliárd eurót különít el határokon átnyúló közlekedési projektekre azzal a céllal, hogy a tagállami közlekedésben kiépüljenek a hiányzó összeköttetések. Ebből 1,4 milliárd euró a határkeresztező vasúti összeköttetések létrehozását hivatott felgyorsítani. A megversenyeztetett projektek közül a Bizottság választja ki a forráshoz jutókat.

A digitalizáció terén az eszköz a közlekedési és az energiahálózatok digitalizálása mellett olyan közös projekteket fog támogatni, amelyek rendkívül nagy kapacitású, biztonságos és védett digitális hálózatok és 5G rendszerek kiépítését szolgálják.

Az energetika területén a cél az energiahálózatok kölcsönös átjárhatóságának javítása. A projektek kiválasztásánál az is fontos szempont, hogy céljaik egybevágjanak az uniós és a nemzeti energia- és klímatervekkel.

Lendület a közlekedési projektek megvalósításához

A Parlament és a Tanács a transzeurópai közlekedési hálózat új szabályaival kapcsolatban is megállapodásra jutott. Egyszerűbbé válik a nagyprojektek engedélyeztetési eljárása, így kevesebb lesz a csúszás. A tagállamoknak ki kell jelölniük egy kapcsolattartó pontot, amelyhez az egyes projektgazdák közvetlenül fordulhatnak. A projektindításhoz szükséges engedélyeztetési eljárást pedig legfeljebb négy év alatt le kell bonyolítani.

A jelentéstevők nyilatkozatai

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentéstevője, Marian-Jean Marinescu (EPP, Románia) elmondta: „Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz az egész Unióban segít összekapcsolni a közlekedési hálózatokat és megvalósítani az ágazat dekarbonizációs törekvéseit. Emellett az utazóközönség és az áruk mozgatása esetében hangsúlyosan a vasútra váltást támogatja.”

Dominique Riquet (Renew, Franciaország) társjelentéstevőként figyelmeztetett: „A zöld megállapodás megvalósíthatatlan marad, ha a digitális és környezetvédelmi átmenet időszakában elmaradnak az infrastruktúra-fejlesztések. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pont jókor jön a források biztosításához.”

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentéstevője, Henna Virkkunen (EPP, Finnország) hozzátette: „A hálózatfinanszírozási eszköz kulcsfontosságú határmenti kapcsolódási pontokat és tagállamok közötti megújulóenergia-projekteket finanszíroz, és segít abban, hogy Európa nagyot lépjen előre a digitális és éghajlatsemleges gazdaság felé. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben is versenyképesek maradjunk.”

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 20., 10:50
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
2026. 07. 20., 10:30
A nyári hónapokban sok munkavállaló választja azt a megoldást, hogy a szabadságot néhány nap vagy hét távmunkával egészíti ki, és a Balatonról, egy horvát apartmanból vagy éppen egy görög szigetről dolgozik. Bár a „workation” és a digitális nomád életmód egyre népszerűbb, a külföldről végzett munkavégzésnek számos olyan adózási, társadalombiztosítási és munkajogi következménye lehet, amelyre sokan nem is gondolnak – hívja fel a figyelmet a Niveus.
2026. 07. 20., 09:45
Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS