25 000 euróra nő a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás

2019. 02. 24., 09:45

Jelentősen növekedni fog a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás felső határa, nagyobb rugalmasságot és hatékonyságot téve lehetővé különösen válság idején és a hatóságok gyors reagálását igénylő helyzetekben – tájékoztatott az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság elfogadta a mezőgazdasági ágazatban nyújtott – úgynevezett csekély összegű (de minimis) – állami támogatásokról szóló felülvizsgált szabályokat, amelyekkel megnöveli a nemzeti hatóságok által a mezőgazdasági termelők támogatására a bizottság előzetes jóváhagyása nélkül felhasználható maximális összeget. Ez a határozat lehetővé fogja tenni az uniós országok számára, hogy a piac torzítása nélkül növeljék a mezőgazdasági termelők támogatását, miközben csökkenti a nemzeti hatóságok adminisztratív terheit.

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos kijelentette: „A mezőgazdasági szektor számára nyújtható állami támogatás új szabályainak bevezetésére irányuló bizottsági javaslat tükrözi, hogy milyen fontos ez a támogatási forma válság idején. A gazdaságoknak nyújtható támogatás maximális összegének növelése nagyobb rugalmasságot biztosít a nemzeti hatóságoknak, akik gyorsabban és hatékonyabban tudnak majd támogatást nyújtani a kiszolgáltatott helyzetben lévő mezőgazdasági termelőknek. Bizonyos esetekben az egyes mezőgazdasági termelőknek nyújtható állami támogatás összege 66 százalékkal növekszik. Ezek az új szabályok a jövőben is a – tagállamok által továbbra is alkalmazható – bejelentett állami támogatásokra vonatkozó szokásos szabályok mellett lesznek alkalmazhatóak.

A támogatás maximális összege az egyes gazdaságoknak három év alatt nyújtható 15 000 euróról 20 000 euróra emelkedik. Az esetleges versenytorzulás elkerülése érdekében minden egyes uniós ország számára meg lett határozva egy maximális nemzeti összeg, amelyet az ország nem léphet túl. Az egyes nemzeti felső összeghatárokat a szóban forgó hároméves időszakra vonatkozóan az ország éves mezőgazdasági termelésének 1,25 százalékában határozzák meg (a jelenlegi szabályok szerint ez az összeg 1% volt). Ez a nemzeti felső összeghatár 25 százalékos növelését jelenti.

Ha egy ország a teljes nemzeti támogatási keretének legfeljebb 50 százalékát költi el egy adott mezőgazdasági ágazatban, tovább növelheti a csekély összegű támogatást gazdaságonként 25 000 euróra, a nemzeti maximumot pedig az éves termelés 1,5 százalékra. Ez a mezőgazdasági termelőnkénti felső határ 66 százalékos növelésének, valamint a nemzeti felső összeghatár 50 százalékos növelésének felel meg.

Azon országok esetében, amelyek e legmagasabb felső határ mellett döntenek, az új szabályok értelmében nemzeti szinten kötelező központi nyilvántartást kell létrehozni. Ez lehetővé fogja tenni a nyújtott támogatások nyilvántartását annak érdekében, hogy egyszerűbbé és hatékonyabbá váljon az úgynevezett csekély összegű támogatás nyújtása és nyomon követése. Több tagállam jelenleg is vezet ilyen nyilvántartást, ami lehetővé teszi számukra, hogy azonnal alkalmazzák a magasabb felső határokat.

A megemelt felső határok március 14-én lépnek hatályba, és visszamenőlegesen alkalmazhatók az összes feltételt teljesítő támogatásokra.

Csekély összegű támogatások

Az uniós állami támogatási szabályok szerint az uniós országok értesítik a bizottságot az állami támogatásról, és addig nem hajthatják végre a támogatási intézkedést, amíg azt a bizottság jóvá nem hagyta. Ugyanakkor, ha a támogatási összeg elég alacsony – és ez a helyzet a csekély összegű támogatások esetében –, az uniós országoknak nem kell azt bejelenteniük, és a bizottság engedélyére sincs szükség. Csekély összegéből adódóan a támogatás nem fenyegeti a belső piaci versenyt és kereskedelmet.

A csekély összegű támogatást a tagállamok jellemzően akkor alkalmazzák, ha gyorsan – különösen válság idején –, az állami támogatási szabályok szerinti támogatási program létrehozása nélkül kell cselekedniük. Az ilyen támogatást általában nagyon speciális célokra használják fel, például járvány kitörését követően az állatbetegségek megelőzésére vagy gyors felszámolására, illetve a mezőgazdasági termelőknek az uniós vagy a nemzeti jog által nem védett állatok, például a vaddisznók által okozott károk megtérítésére. A védett állatfajok (farkas, hiúz, medve stb.) által okozott károkat a bejelentett állami támogatásra vonatkozó szabályok szerint lehet megtéríteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS