25 000 euróra nő a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás

2019. 02. 24., 09:45

Jelentősen növekedni fog a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás felső határa, nagyobb rugalmasságot és hatékonyságot téve lehetővé különösen válság idején és a hatóságok gyors reagálását igénylő helyzetekben – tájékoztatott az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság elfogadta a mezőgazdasági ágazatban nyújtott – úgynevezett csekély összegű (de minimis) – állami támogatásokról szóló felülvizsgált szabályokat, amelyekkel megnöveli a nemzeti hatóságok által a mezőgazdasági termelők támogatására a bizottság előzetes jóváhagyása nélkül felhasználható maximális összeget. Ez a határozat lehetővé fogja tenni az uniós országok számára, hogy a piac torzítása nélkül növeljék a mezőgazdasági termelők támogatását, miközben csökkenti a nemzeti hatóságok adminisztratív terheit.

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos kijelentette: „A mezőgazdasági szektor számára nyújtható állami támogatás új szabályainak bevezetésére irányuló bizottsági javaslat tükrözi, hogy milyen fontos ez a támogatási forma válság idején. A gazdaságoknak nyújtható támogatás maximális összegének növelése nagyobb rugalmasságot biztosít a nemzeti hatóságoknak, akik gyorsabban és hatékonyabban tudnak majd támogatást nyújtani a kiszolgáltatott helyzetben lévő mezőgazdasági termelőknek. Bizonyos esetekben az egyes mezőgazdasági termelőknek nyújtható állami támogatás összege 66 százalékkal növekszik. Ezek az új szabályok a jövőben is a – tagállamok által továbbra is alkalmazható – bejelentett állami támogatásokra vonatkozó szokásos szabályok mellett lesznek alkalmazhatóak.

A támogatás maximális összege az egyes gazdaságoknak három év alatt nyújtható 15 000 euróról 20 000 euróra emelkedik. Az esetleges versenytorzulás elkerülése érdekében minden egyes uniós ország számára meg lett határozva egy maximális nemzeti összeg, amelyet az ország nem léphet túl. Az egyes nemzeti felső összeghatárokat a szóban forgó hároméves időszakra vonatkozóan az ország éves mezőgazdasági termelésének 1,25 százalékában határozzák meg (a jelenlegi szabályok szerint ez az összeg 1% volt). Ez a nemzeti felső összeghatár 25 százalékos növelését jelenti.

Ha egy ország a teljes nemzeti támogatási keretének legfeljebb 50 százalékát költi el egy adott mezőgazdasági ágazatban, tovább növelheti a csekély összegű támogatást gazdaságonként 25 000 euróra, a nemzeti maximumot pedig az éves termelés 1,5 százalékra. Ez a mezőgazdasági termelőnkénti felső határ 66 százalékos növelésének, valamint a nemzeti felső összeghatár 50 százalékos növelésének felel meg.

Azon országok esetében, amelyek e legmagasabb felső határ mellett döntenek, az új szabályok értelmében nemzeti szinten kötelező központi nyilvántartást kell létrehozni. Ez lehetővé fogja tenni a nyújtott támogatások nyilvántartását annak érdekében, hogy egyszerűbbé és hatékonyabbá váljon az úgynevezett csekély összegű támogatás nyújtása és nyomon követése. Több tagállam jelenleg is vezet ilyen nyilvántartást, ami lehetővé teszi számukra, hogy azonnal alkalmazzák a magasabb felső határokat.

A megemelt felső határok március 14-én lépnek hatályba, és visszamenőlegesen alkalmazhatók az összes feltételt teljesítő támogatásokra.

Csekély összegű támogatások

Az uniós állami támogatási szabályok szerint az uniós országok értesítik a bizottságot az állami támogatásról, és addig nem hajthatják végre a támogatási intézkedést, amíg azt a bizottság jóvá nem hagyta. Ugyanakkor, ha a támogatási összeg elég alacsony – és ez a helyzet a csekély összegű támogatások esetében –, az uniós országoknak nem kell azt bejelenteniük, és a bizottság engedélyére sincs szükség. Csekély összegéből adódóan a támogatás nem fenyegeti a belső piaci versenyt és kereskedelmet.

A csekély összegű támogatást a tagállamok jellemzően akkor alkalmazzák, ha gyorsan – különösen válság idején –, az állami támogatási szabályok szerinti támogatási program létrehozása nélkül kell cselekedniük. Az ilyen támogatást általában nagyon speciális célokra használják fel, például járvány kitörését követően az állatbetegségek megelőzésére vagy gyors felszámolására, illetve a mezőgazdasági termelőknek az uniós vagy a nemzeti jog által nem védett állatok, például a vaddisznók által okozott károk megtérítésére. A védett állatfajok (farkas, hiúz, medve stb.) által okozott károkat a bejelentett állami támogatásra vonatkozó szabályok szerint lehet megtéríteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.