25 000 euróra nő a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás

2019. 02. 24., 09:45

Jelentősen növekedni fog a mezőgazdasági termelőknek nyújtható nemzeti támogatás felső határa, nagyobb rugalmasságot és hatékonyságot téve lehetővé különösen válság idején és a hatóságok gyors reagálását igénylő helyzetekben – tájékoztatott az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság elfogadta a mezőgazdasági ágazatban nyújtott – úgynevezett csekély összegű (de minimis) – állami támogatásokról szóló felülvizsgált szabályokat, amelyekkel megnöveli a nemzeti hatóságok által a mezőgazdasági termelők támogatására a bizottság előzetes jóváhagyása nélkül felhasználható maximális összeget. Ez a határozat lehetővé fogja tenni az uniós országok számára, hogy a piac torzítása nélkül növeljék a mezőgazdasági termelők támogatását, miközben csökkenti a nemzeti hatóságok adminisztratív terheit.

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos kijelentette: „A mezőgazdasági szektor számára nyújtható állami támogatás új szabályainak bevezetésére irányuló bizottsági javaslat tükrözi, hogy milyen fontos ez a támogatási forma válság idején. A gazdaságoknak nyújtható támogatás maximális összegének növelése nagyobb rugalmasságot biztosít a nemzeti hatóságoknak, akik gyorsabban és hatékonyabban tudnak majd támogatást nyújtani a kiszolgáltatott helyzetben lévő mezőgazdasági termelőknek. Bizonyos esetekben az egyes mezőgazdasági termelőknek nyújtható állami támogatás összege 66 százalékkal növekszik. Ezek az új szabályok a jövőben is a – tagállamok által továbbra is alkalmazható – bejelentett állami támogatásokra vonatkozó szokásos szabályok mellett lesznek alkalmazhatóak.”

A támogatás maximális összege az egyes gazdaságoknak három év alatt nyújtható 15 000 euróról 20 000 euróra emelkedik. Az esetleges versenytorzulás elkerülése érdekében minden egyes uniós ország számára meg lett határozva egy maximális nemzeti összeg, amelyet az ország nem léphet túl. Az egyes nemzeti felső összeghatárokat a szóban forgó hároméves időszakra vonatkozóan az ország éves mezőgazdasági termelésének 1,25 százalékában határozzák meg (a jelenlegi szabályok szerint ez az összeg 1% volt). Ez a nemzeti felső összeghatár 25 százalékos növelését jelenti.

Ha egy ország a teljes nemzeti támogatási keretének legfeljebb 50 százalékát költi el egy adott mezőgazdasági ágazatban, tovább növelheti a csekély összegű támogatást gazdaságonként 25 000 euróra, a nemzeti maximumot pedig az éves termelés 1,5 százalékra. Ez a mezőgazdasági termelőnkénti felső határ 66 százalékos növelésének, valamint a nemzeti felső összeghatár 50 százalékos növelésének felel meg.

Azon országok esetében, amelyek e legmagasabb felső határ mellett döntenek, az új szabályok értelmében nemzeti szinten kötelező központi nyilvántartást kell létrehozni. Ez lehetővé fogja tenni a nyújtott támogatások nyilvántartását annak érdekében, hogy egyszerűbbé és hatékonyabbá váljon az úgynevezett csekély összegű támogatás nyújtása és nyomon követése. Több tagállam jelenleg is vezet ilyen nyilvántartást, ami lehetővé teszi számukra, hogy azonnal alkalmazzák a magasabb felső határokat.

A megemelt felső határok március 14-én lépnek hatályba, és visszamenőlegesen alkalmazhatók az összes feltételt teljesítő támogatásokra.

Csekély összegű támogatások

Az uniós állami támogatási szabályok szerint az uniós országok értesítik a bizottságot az állami támogatásról, és addig nem hajthatják végre a támogatási intézkedést, amíg azt a bizottság jóvá nem hagyta. Ugyanakkor, ha a támogatási összeg elég alacsony – és ez a helyzet a csekély összegű támogatások esetében –, az uniós országoknak nem kell azt bejelenteniük, és a bizottság engedélyére sincs szükség. Csekély összegéből adódóan a támogatás nem fenyegeti a belső piaci versenyt és kereskedelmet.

A csekély összegű támogatást a tagállamok jellemzően akkor alkalmazzák, ha gyorsan – különösen válság idején –, az állami támogatási szabályok szerinti támogatási program létrehozása nélkül kell cselekedniük. Az ilyen támogatást általában nagyon speciális célokra használják fel, például járvány kitörését követően az állatbetegségek megelőzésére vagy gyors felszámolására, illetve a mezőgazdasági termelőknek az uniós vagy a nemzeti jog által nem védett állatok, például a vaddisznók által okozott károk megtérítésére. A védett állatfajok (farkas, hiúz, medve stb.) által okozott károkat a bejelentett állami támogatásra vonatkozó szabályok szerint lehet megtéríteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.
2026-10-13 10:40:00
A névviseléshez való jog alapvető személyiségi jog. A házasságkötéskor a házastársak dönthetnek arról, hogy kívánnak-e a születési nevüktől eltérő házassági nevet viselni. Milyen lehetőségek vannak a házastársak névviselése körében? Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.
2026-10-10 05:30:49
A kereskedelemben 2030-ig nemcsak a technológiák és a munkakörök változnak meg, hanem az eredményes munkavégzéshez szükséges készségek is. A digitális tudás, az adatok értelmezése és a mesterséges intelligencia használata mellett felértékelődik az ügyfélkapcsolat, a problémamegoldás, az alkalmazkodás és a folyamatos tanulás képessége.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS