17 online óriásplatformot vesz nyilvántartásba az Európai Bizottság

2023. 04. 26., 09:44

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében az Európai Bizottság nyilvántartásba veszi az „online óriásplatformok” és a „nagyon népszerű keresőmotorok” első csoportját.

Az Európai Bizottság elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti első nyilvántartásba vételi határozatokat, amelyek értelmében 17 online óriásplatform és 2 nagyon népszerű online keresőmotor lesz nyilvántartásba véve, amelyek szolgáltatásait havonta legalább 45 millió aktív felhasználó veszi igénybe. A nyilvántartásba vett vállalatok a következők:

Online óriásplatformok:

  • Alibaba AliExpress
  • Amazon Store
  • Apple AppStore
  • Booking.com
  • Facebook
  • Google Play
  • Google Maps
  • Google Shopping
  • Instagram
  • LinkedIn
  • Pinterest
  • Snapchat
  • TikTok
  • Twitter
  • Wikipédia
  • YouTube
  • Zalando

Nagyon népszerű online keresőmotorok:

  • Bing
  • Google Search

A platformokat azon felhasználói adatok alapján vették nyilvántartásba, amelyeket 2023. február 17-ig kellett közzétenniük.

„Szabályaink mögött az a logika áll, hogy a technológiának kell az embereket és napjaink társadalmait szolgálnia, nem pedig fordítva. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály észszerű átláthatóságot és elszámoltathatóságot hivatott biztosítani a platformok és a keresőmotorok számára, a fogyasztók pedig várhatóan nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak majd virtuális életük felett. A nyilvántartásba vételi határozatok komoly előrelépést jelentenek e célok megvalósítása felé” – mondta Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök.

A nyilvántartásba vett platformok és keresőmotorok előtt álló következő lépések

A nyilvántartásba vételtől számítva a vállalatoknak 4 hónapjuk lesz arra, hogy megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti valamennyi új kötelezettségnek. Ezek célja az online felhasználók – köztük a kiskorúak – szerepvállalásának növelése és védelme azáltal, hogy előírják a nyilvántartásba vett szolgálatok számára, hogy értékeljék és csökkentsék rendszerszintű kockázataikat, valamint hogy megbízható tartalommoderálási eszközöket biztosítsanak. Ide tartoznak az alábbiak:

A felhasználók szerepvállalásának növelése:

  • a felhasználók egyértelmű tájékoztatást kapnak arról, hogy miért ajánlanak számukra bizonyos információkat, és jogukban áll kimaradni a profilalkotáson alapuló ajánlórendszerekből;
  • a felhasználók könnyen be tudják majd jelenteni a jogellenes tartalmakat, és a platformoknak kellő gondossággal kell kezelniük ezeket a bejelentéseket;
  • a felhasználók (például etnikai származásra, politikai véleményre vagy szexuális irányultságra utaló) érzékeny adatai alapján nem jeleníthetők meg hirdetések;
  • a platformoknak minden hirdetést címkézniük kell, és tájékoztatniuk kell a felhasználókat arról, hogy ki népszerűsíti azokat;
  • a platformoknak könnyen érthető, közérthetően megfogalmazott összegzést kell adniuk szerződési feltételeikről azon tagállamok nyelvén, ahol működnek.

A kiskorúak szigorú védelme:

  • a platformoknak át kell alakítaniuk rendszereiket annak érdekében, hogy biztosított legyen a kiskorúak magas szintű magánéleti védelme és biztonsága;
  • tiltott lesz a gyermekeknek szóló célzott hirdetések és a profilalkotáson alapuló reklámok bemutatása;
  • a nyilvántartásba vételt követő 4 hónapon belül a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a – többek között a mentális egészségre gyakorolt negatív hatásokra vonatkozó – különleges kockázatértékeléseket, és azokat legkésőbb egy évvel később közzé kell tenni;
  • az említett kockázatok csökkentése érdekében a platformoknak át kell alakítaniuk szolgáltatásaikat, beleértve interfészeiket, ajánlórendszereiket és szerződési feltételeiket is.

Gondosabb tartalommoderálás, kevesebb dezinformáció:

  • a platformoknak és a keresőmotoroknak intézkedéseket kell hozniuk a jogellenes online tartalom terjesztésével, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára gyakorolt negatív hatásokkal kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében;
  • a platformoknak egyértelmű szerződési feltételeket kell megállapítaniuk, és azokat gondosan, nem önkényesen kell érvényesíteniük;
  • a platformoknak rendelkezniük kell egy olyan mechanizmussal, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a jogellenes online tartalmak bejelentését, és gyorsan kell cselekedniük a bejelentések nyomán;
  • a platformoknak elemezniük kell egyedi kockázataikat, és enyhítő intézkedéseket kell bevezetniük, például a dezinformáció terjedésének és a szolgáltatásaik nem hiteles használatának kezelése érdekében.

Nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság:

  • a platformoknak biztosítaniuk kell, hogy kockázatértékeléseiket és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály valamennyi kötelezettségének való megfelelésüket külső és független ellenőrzésnek vessék alá;
  • hozzáférést kell biztosítaniuk a kutatók számára a nyilvánosan hozzáférhető adatokhoz; később pedig külön mechanizmus lesz kialakítva az ellenőrzött kutatók számára;
  • közzé kell tenniük az interfészükön megjelenített összes hirdetés adattárát;
  • a platformoknak átláthatósági jelentéseket kell közzétenniük a tartalommoderálási döntésekről és a kockázatkezelésről.

A nyilvántartásba vett platformoknak és keresőmotoroknak a nyilvántartásba vételi határozatokról szóló értesítéstől számított 4 hónapon belül ki kell igazítaniuk a megfelelést biztosító rendszereiket, erőforrásaikat és folyamataikat, független megfelelési rendszert kell létrehozniuk, továbbá el kell végezniük első éves kockázatértékelésüket, amelyről jelentést kell tenniük a Bizottságnak.

Kockázatértékelés

A platformoknak azonosítaniuk, elemezniük és mérsékelniük kell a rendszerszintű kockázatok széles körét, többek között, hogy a jogellenes online tartalmak és a dezinformáció miként terjeszthetők a szolgáltatásaik révén, valamint a véleménynyilvánítás szabadságára és a tömegtájékoztatás szabadságára gyakorolt hatásokat. Hasonlóképpen fel kell mérniük és csökkenteniük kell a nemi alapú online erőszakkal kapcsolatos, valamint a kiskorúak online védelmét és mentális egészségét érintő konkrét kockázatokat. A nyilvántartásba vett platformok és keresőprogramok kockázatcsökkentési terveit a Bizottság független ellenőrzésnek és felügyeletnek veti alá.   

Új felügyeleti struktúra

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtása egy páneurópai felügyeleti struktúrán keresztül történik majd. Bár a Bizottság a nyilvántartásba vett platformok és keresőmotorok felügyeletéért felelős illetékes hatóság, szorosan együtt fog működni a digitális szolgáltatási koordinátorokkal a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által létrehozott felügyeleti kereten belül. Ezeket a kisebb platformok és keresőmotorok felügyeletéért is felelős nemzeti hatóságokat az uniós tagállamoknak 2024. február 17-ig kell létrehozniuk. Az említett időpont egyben az a határidő is, ameddig az összes többi platformnak teljesítenie kell a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint rájuk vonatkozó kötelezettségeket, és biztosítania kell felhasználói számára a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott védelmet és biztosítékokat.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály érvényesítése érdekében a Bizottság belső és külső multidiszciplináris szakértőket is be tervez vonni a munkafolyamatba, és ennek jegyében a közelmúltban létrehozta az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központot (ECAT). A központ támogatást nyújt annak értékeléséhez, hogy az algoritmikus rendszerek működése összhangban van-e a kockázatkezelési kötelezettségekkel. A Bizottság emellett az érintett ágazatok szakértelmét összegyűjtő digitális végrehajtási ökoszisztémát is kialakít.

A kutatók adatokhoz való hozzáférése

A Bizottság a mai napon véleményezési felhívást is közzétett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kutatói adathozzáféréssel kapcsolatos rendelkezéseit illetően. Ezek célja, hogy jobban nyomon lehessen követni a platformszolgáltatók által a jogellenes online tartalmak (például a gyűlöletbeszéd), más társadalmi kockázatok (például a dezinformáció terjedése) és a felhasználók mentális egészségét esetlegesen érintő kockázatok kezelése érdekében tett intézkedéseket. Ellenőrzött kutatók hozzáférést kapnak az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőmotorok adataihoz az EU-n belüli rendszerszintű kockázatok kutatása céljából. Ez azt jelenti, hogy elemezhetik például a platformok arra vonatkozó döntéseit, hogy a felhasználók mit látnak az interneten és milyen tartalmakkal folytatnak interakciót, továbbá hozzáférnek a korábban nyilvánosságra nem hozott adatokhoz. A kapott visszajelzések fényében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fog előterjeszteni az adatokhoz való hozzáférés olyan egyszerű, gyakorlatias és egyértelmű folyamatának kialakítása érdekében, amely egyúttal megfelelő biztosítékokat is tartalmaz a visszaélések ellen. A konzultáció május 25-ig tart.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 12., 14:20
„A gazdasági szereplők egyre tudatosabban alkalmazkodnak a működési költségekhez, a finanszírozási kihívásokhoz és a bizonytalan gazdasági környezethez. A kérdés, hogy 2025 második negyedéve meghozza-e a fordulatot, vagy egy tartósabb struktúraváltás előtt állunk.”
2025. 05. 12., 10:40
Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.
2025-05-12 22:10:56
Tárgyalásokat folytatott a VOSZ és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tagja, a Barrier Free alapítója, Szirbik István arról, hogy a vállalkozói érdekképviselet teremtsen lehetőséget a mozgáskorlátozott vállalkozók és munkáltatók támogatására és integrálására.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS