A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében az Európai Bizottság nyilvántartásba veszi az „online óriásplatformok” és a „nagyon népszerű keresőmotorok” első csoportját.
Az Európai Bizottság elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti első nyilvántartásba vételi határozatokat, amelyek értelmében 17 online óriásplatform és 2 nagyon népszerű online keresőmotor lesz nyilvántartásba véve, amelyek szolgáltatásait havonta legalább 45 millió aktív felhasználó veszi igénybe. A nyilvántartásba vett vállalatok a következők:
Online óriásplatformok:
Nagyon népszerű online keresőmotorok:
A platformokat azon felhasználói adatok alapján vették nyilvántartásba, amelyeket 2023. február 17-ig kellett közzétenniük.
„Szabályaink mögött az a logika áll, hogy a technológiának kell az embereket és napjaink társadalmait szolgálnia, nem pedig fordítva. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály észszerű átláthatóságot és elszámoltathatóságot hivatott biztosítani a platformok és a keresőmotorok számára, a fogyasztók pedig várhatóan nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak majd virtuális életük felett. A nyilvántartásba vételi határozatok komoly előrelépést jelentenek e célok megvalósítása felé” – mondta Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök.
A nyilvántartásba vételtől számítva a vállalatoknak 4 hónapjuk lesz arra, hogy megfeleljenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti valamennyi új kötelezettségnek. Ezek célja az online felhasználók – köztük a kiskorúak – szerepvállalásának növelése és védelme azáltal, hogy előírják a nyilvántartásba vett szolgálatok számára, hogy értékeljék és csökkentsék rendszerszintű kockázataikat, valamint hogy megbízható tartalommoderálási eszközöket biztosítsanak. Ide tartoznak az alábbiak:
A felhasználók szerepvállalásának növelése:
A kiskorúak szigorú védelme:
Gondosabb tartalommoderálás, kevesebb dezinformáció:
Nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság:
A nyilvántartásba vett platformoknak és keresőmotoroknak a nyilvántartásba vételi határozatokról szóló értesítéstől számított 4 hónapon belül ki kell igazítaniuk a megfelelést biztosító rendszereiket, erőforrásaikat és folyamataikat, független megfelelési rendszert kell létrehozniuk, továbbá el kell végezniük első éves kockázatértékelésüket, amelyről jelentést kell tenniük a Bizottságnak.
A platformoknak azonosítaniuk, elemezniük és mérsékelniük kell a rendszerszintű kockázatok széles körét, többek között, hogy a jogellenes online tartalmak és a dezinformáció miként terjeszthetők a szolgáltatásaik révén, valamint a véleménynyilvánítás szabadságára és a tömegtájékoztatás szabadságára gyakorolt hatásokat. Hasonlóképpen fel kell mérniük és csökkenteniük kell a nemi alapú online erőszakkal kapcsolatos, valamint a kiskorúak online védelmét és mentális egészségét érintő konkrét kockázatokat. A nyilvántartásba vett platformok és keresőprogramok kockázatcsökkentési terveit a Bizottság független ellenőrzésnek és felügyeletnek veti alá.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtása egy páneurópai felügyeleti struktúrán keresztül történik majd. Bár a Bizottság a nyilvántartásba vett platformok és keresőmotorok felügyeletéért felelős illetékes hatóság, szorosan együtt fog működni a digitális szolgáltatási koordinátorokkal a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által létrehozott felügyeleti kereten belül. Ezeket a kisebb platformok és keresőmotorok felügyeletéért is felelős nemzeti hatóságokat az uniós tagállamoknak 2024. február 17-ig kell létrehozniuk. Az említett időpont egyben az a határidő is, ameddig az összes többi platformnak teljesítenie kell a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint rájuk vonatkozó kötelezettségeket, és biztosítania kell felhasználói számára a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott védelmet és biztosítékokat.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály érvényesítése érdekében a Bizottság belső és külső multidiszciplináris szakértőket is be tervez vonni a munkafolyamatba, és ennek jegyében a közelmúltban létrehozta az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központot (ECAT). A központ támogatást nyújt annak értékeléséhez, hogy az algoritmikus rendszerek működése összhangban van-e a kockázatkezelési kötelezettségekkel. A Bizottság emellett az érintett ágazatok szakértelmét összegyűjtő digitális végrehajtási ökoszisztémát is kialakít.
A Bizottság a mai napon véleményezési felhívást is közzétett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kutatói adathozzáféréssel kapcsolatos rendelkezéseit illetően. Ezek célja, hogy jobban nyomon lehessen követni a platformszolgáltatók által a jogellenes online tartalmak (például a gyűlöletbeszéd), más társadalmi kockázatok (például a dezinformáció terjedése) és a felhasználók mentális egészségét esetlegesen érintő kockázatok kezelése érdekében tett intézkedéseket. Ellenőrzött kutatók hozzáférést kapnak az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőmotorok adataihoz az EU-n belüli rendszerszintű kockázatok kutatása céljából. Ez azt jelenti, hogy elemezhetik például a platformok arra vonatkozó döntéseit, hogy a felhasználók mit látnak az interneten és milyen tartalmakkal folytatnak interakciót, továbbá hozzáférnek a korábban nyilvánosságra nem hozott adatokhoz. A kapott visszajelzések fényében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fog előterjeszteni az adatokhoz való hozzáférés olyan egyszerű, gyakorlatias és egyértelmű folyamatának kialakítása érdekében, amely egyúttal megfelelő biztosítékokat is tartalmaz a visszaélések ellen. A konzultáció május 25-ig tart.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.