151 új „reformprojekt” támogatását jelentette be az Európai Bizottság

2023. 03. 22., 12:39

Az Európai Bizottság a Technikai Támogatási Eszköz (TSI) keretében 151 új projektet hagyott jóvá, hogy 2023-ban valamennyi tagállamot támogassa a mintegy 326 korszerű reform előkészítésében, megtervezésében és végrehajtásában.

Az Európai Bizottság a Technikai Támogatási Eszköz (TSI) keretében 151 új projektet hagyott jóvá, hogy 2023-ban valamennyi tagállamot támogassa a mintegy 326 korszerű reform előkészítésében, megtervezésében és végrehajtásában.

A támogatott projektek a tagállamok által megfogalmazott reformigényre reagálnak, ugyanakkor szorosan igazodnak az Európai Uniónak a modern és hatékony közigazgatásra, a fenntartható növekedési stratégiákra és a reziliens gazdaságokra vonatkozó prioritásaihoz – olvasható a bizottság közleményében.

Több reformprojekt a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és a REPowerEU terv kihívásaihoz is kapcsolódik.

„Örömmel jelentem be a Technikai Támogatási Eszköz keretében megvalósuló új reformprojekteket, amelyekből valamennyi tagállam részesülhet. Ez az eszköz elengedhetetlennek bizonyult a tagállamok számára ahhoz, hogy a bizonytalan időkben boldogulni tudjanak. A nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek EU-szerte egyre nagyobb mértékben profitálnak a TSI-ből. A támogatási kérelmek nagy száma egyértelműen jelzi a kulcsfontosságú reformok iránti növekvő igényt, az azok megvalósítására irányuló eltökéltséget, valamint a TSI által nyújtott szakértelem és támogatás értékességét. 2023-ban a TSI fontos szerepet fog játszani a versenyképes nulla nettó kibocsátású gazdaság megteremtéséhez való hozzájárulásban, a készségek és a közigazgatási kapacitás fejlesztésében, valamint a regionális és helyi közösségek életének felpezsdítésében” – mondta Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos.

Példák reformprogramokra

Példák projektekre

Eddig 27 tagállamban több mint 1000 reformprojekt részesült támogatásban – olvasható a Technikai Támogatási Eszköznek szentelt weboldalon. A támogatott reformtevékenységek többek között:

  • közigazgatási szervek operatív képességének és hatékonyságának a javítása,
  • az államháztartási gazdálkodás korszerűsítése,
  • az adóigazgatás reformja,
  • a digitális gazdaság kiépítése,
  • éghajlatvédelmi és energiagazdálkodási célok elérése,
  • a közvetlen külföldi befektetések vonzóbbá tétele,
  • az oktatási rendszer reformja,
  • a finanszírozási lehetőségek javítása a tőkepiaci unióra vonatkozó kezdeményezés keretében,
  • a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos eljárások hatékonyságának javítása.

A reformok egyharmada az energiaügy, a közigazgatás, az államháztartás, a migránsok integrációja és az egészségügy területét érintő kiemelt projektekhez kapcsolódik. Az integrált ellátással kapcsolatos kiemelt kezdeményezés például azokat a tagállamokat célozza meg, amelyek az egészségügyi rendszerek interoperabilitásának és digitalizációjának javítására irányuló reformokat terveznek és kívánnak végrehajtani.

Fokozott együttműködés a tagállamok közigazgatási szervei között

A 2023-as új projektek esetében a TSI továbbra is nagy hangsúlyt fektet a tagállami közigazgatási szervek operatív kapacitásának és hatékonyságának javítására. Ezzel összefüggésben egy új kezdeményezés indul – a közigazgatási együttműködési csereprogram (PACE) –, amelynek célja az egymástól való tanulás és a bevált módszerek előmozdítása a különböző tagállamok köztisztviselői körében a közigazgatási kapacitás, valamint a szakpolitikai döntéshozatali és végrehajtási készségek megerősítése érdekében.

Az idei év során a TSI a tagállamok közötti együttműködést több országot átfogó projektek révén is erősíteni fogja, amelyekre minden eddiginél nagyobb számban kerül sor: a tervben 33 több országra kiterjedő reformprojekt és 10 több régiót érintő projekt szerepel. Az Európai Bizottság az egymástól való tanulás előmozdítása és közös megközelítések kidolgozása révén támogatni fogja a tagállamokat a közös kihívások kezelésében, ugyanakkor testre szabott támogatást nyújt az egyes tagállamoknak vagy régióknak.

Továbbra is előtérben a legfontosabb közös prioritásokhoz kapcsolódó reformok

A 2023-as TSI-projektek továbbra is támogatni fogják a tagállamokat a zöld és digitális átállás megvalósítását célzó reformok megtervezésében és végrehajtásában. A 2023-as TSI-projektek 32 százaléka a zöld megállapodás célkitűzéseinek végrehajtására, 40 százaléka pedig a digitális átállásra és innovációra irányul.

Az Ukrajnával való szolidaritás megerősítése és eszköztárunk hatékonyabb felhasználása érdekében a TSI támogatni fogja a tagállamokat az Oroszországgal szembeni szankciók végrehajtásában. Például a vagyoni eszközök befagyasztásának javítása érdekében az eszköz elő fogja segíteni a vállalatok tényleges tulajdonosának vagy az irányítást gyakorló személynek az azonosítását. A TSI a szankciók kijátszásának megelőzése érdekében a kriptoügyletek nyomon követését, valamint a nemzeti hatóságok szankciók végrehajtására vonatkozó hatásköreinek feltérképezését is segíti.

Ezen túlmenően a TSI a készségek európai évében több tagállamot is támogatni fog nemzeti készségstratégiájuk kialakításában a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány leküzdése érdekében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS