1,25 milliárd euró összegű magyar hitel- és garanciaprogramot hagyott jóvá az Európai Bizottság

2022. 10. 26., 16:51

Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar program szükséges, megfelelő és arányos az érintett tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetéséhez.

Az Európai Bizottság 1,25 milliárd euró összegű magyar hitel- és garanciaprogramot hagyott jóvá, amely a kis- és középvállalkozások és nagyvállalatok támogatására szolgál Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben. A programot az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret alapján hagyták jóvá – e keretet a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján 2022. március 23-án fogadta el és 2022. július 20-án módosította, elismerve, hogy az uniós gazdaságban komoly zavar áll fenn –  olvasható a testület közleményében.

Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Ez az 1,25 milliárd eurós program lehetővé teszi Magyarország számára, hogy biztosítsa a vállalkozások számára a tevékenységük folytatásához szükséges likviditási támogatást. A jövőben is kiállunk Ukrajna és az ukrán nép mellett. Ugyanakkor továbbra is szorosan együttműködünk a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti támogatási intézkedések időben, összehangoltan és hatékonyan végrehajthatók legyenek, és mindeközben megőrizzük az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon.

A magyar intézkedés

Magyarország bejelentette a Bizottságnak, hogy az ideiglenes válságkeret alapján 1,25 milliárd euró összegű hitel- és garanciaprogramot hoz létre, hogy likviditási támogatást nyújtson a kkv-knak és a nagyvállalatoknak Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben.

Ezen intézkedés keretében a támogatás a következő formákban valósul meg: i. kedvezményes kamatozású hitelek; valamint ii. a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság („Eximbank”) állami tulajdonú exporthitel-ügynökség által nyújtott hitelgaranciák.

Az intézkedés a jelenlegi geopolitikai válság által hátrányosan érintett, bármely ágazatban működő vállalat előtt nyitva áll, a pénzügyi intézmények kivételével.

A Bizottság megállapította, hogy a magyar program összhangban áll az ideiglenes válságkeretben meghatározott feltételekkel. A garancia formájában nyújtott támogatás esetében: i. a garanciák futamideje nem haladhatja meg a hat évet; ii. a maximális fedezet nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel 90 %-át; valamint iii. a kezességvállalási díjak tiszteletben tartják az ideiglenes válságkeretben meghatározott minimális szinteket. A hitel formájában nyújtott támogatás esetében: i. a hitelek futamideje nem haladhatja meg a nyolc évet; valamint ii. a hitelek kamatlábai megfelelnek az ideiglenes válságkeretben meghatározott minimális szinteknek (a garantált hitelek futamidejét tükröző emeléssel kiegészítve); továbbá iii. közvetett hitelek esetében a pénzügyi közvetítő a lehető legnagyobb mértékben továbbadja az előnyt a kedvezményezettnek. Végül a hiteleket és a garanciákat legkésőbb 2022. december 31-ig nyújtják.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar program az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és az ideiglenes válságkeretben meghatározott feltételekkel összhangban szükséges, megfelelő és arányos az érintett tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetéséhez.

Ennek alapján a Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok szerint jóváhagyta a támogatási intézkedést.

Az ideiglenes válságkeret

Az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret, amelyet 2022. március 23-án fogadtak el, lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az állami támogatási szabályokban előirányzott rugalmassággal élve és az Ukrajna elleni orosz háború kontextusában támogassák vállalkozásaikat.

Az ideiglenes válságkeretet 2022. július 20-án módosították a téli készültségi csomag kiegészítése céljából és a REPowerEU terv célkitűzéseivel összhangban.

Az ideiglenes válságkeret a következő típusú, a tagállamok által nyújtható támogatásokat írja elő:

– Korlátozott összegű támogatás (bármilyen formában) a jelenlegi válság, illetve az azzal összefüggésben hozott szankciók és ellenszankciók által érintett vállalkozásoknak – a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazatban 62 ezer euró, illetve 75 ezer euró megnövelt összegig, az összes többi ágazatban pedig 500 ezer euró összegig,

– Állami kezességvállalások és támogatott hitelek formájában nyújtott likviditási támogatás,

– A magas energiaárak ellentételezésére nyújtott támogatás. A bármilyen formában nyújtható támogatás részben kompenzálja a vállalkozásokat, különösen az intenzív energiafogyasztókat a gáz- és villamosenergia-árak rendkívüli emelkedése miatt felmerülő többletköltségekért. A támogatás kedvezményezettenkénti teljes összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át, és – az energiamegtakarítás ösztönzése érdekében – az előző év azonos időszaka alatti gáz- és villamosenergia-fogyasztás legfeljebb 70%-a, de legfeljebb 2 millió euró lehet. Ha a vállalat működése veszteséges, további támogatásra lehet szükség a gazdasági tevékenység folyamatosságának biztosításához. Ezért az energiaigényes fogyasztók esetében a támogatási intenzitás magasabb, és a tagállamok legfeljebb 25 millió euró összegben, a különösen érintett ágazatokban és alágazatokban tevékenykedő vállalkozások esetében pedig legfeljebb 50 millió euró összegben nyújthatnak e felső határokat meghaladó támogatást;

– A megújuló energiaforrásokra való átállást felgyorsító intézkedések. A tagállamok gyorsan végrehajtható, egyszerűsített pályázati eljárásokat indíthatnak a megújuló energiaforrások, pl. a megújuló hidrogén, a biogáz és a biometán, valamint a tárolás és a megújuló energiával – többek között hőszivattyúkon keresztül – történő fűtés terén megvalósítandó beruházások támogatására, biztosítékokat nyújtva egyúttal arra, hogy az egyenlő versenyfeltételek ne sérüljenek. A tagállamok ezáltal olyan programokat dolgozhatnak ki, amelyek egy bizonyos, a meglévő nemzeti energiaszerkezetre tekintettel támogatásra szoruló technológiára vonatkoznak; valamint

– Az ipari folyamatok dekarbonizációját elősegítő intézkedések. Az energiaellátás diverzifikációjának felgyorsítása érdekében a tagállamok támogathatják a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére irányuló beruházásokat, különösen a villamosítás, az energiahatékonyság növelése, valamint a megújuló, illetve villamos energiával előállított hidrogén használatára való, bizonyos feltételeknek megfelelő átállás terén. A tagállamok i. új, pályázati felhíváson alapuló programokat hozhatnak létre, illetve ii. pályázati felhívás nélkül közvetlenül támogathatnak projekteket, bizonyos korlátokhoz kötve a beruházásonkénti állami támogatás részarányát. A kis- és középvállalkozások, valamint a különösen energiahatékony megoldások számára külön kiegészítő bónuszt irányozhatnának elő.

Esetenként a következő típusú támogatások is lehetségesek, az alábbi feltételek mellett:

a kötelező vagy önkéntes gázkorlátozás által érintett vállalkozások támogatása,

a gáztárolók feltöltésének támogatása,

a szennyezőbb fosszilis tüzelőanyagokra való átállás átmeneti és időben korlátozott támogatása, amennyiben energiahatékonysági erőfeszítésekre kerül sor és nem áll fenn a technológiai bezáródás kockázata, valamint

az Ukrajnába, illetve Ukrajnából árut szállító vállalkozások számára nyújtott biztosítás vagy viszontbiztosítás támogatása.

A szankciók hatálya alá tartozó, orosz ellenőrzés alatt álló jogalanyok ki vannak zárva ezen intézkedések hatálya alól.

Az ideiglenes válságkeret számos biztosítékot tartalmaz:

– arányos módszertan, amelynek értelmében kapcsolatnak kell fennállnia a vállalkozásoknak nyújtható támogatás összege és a gazdasági tevékenységük léptéke és a válság gazdasági hatásainak való kitettségük között;

– támogathatósági feltételek, például az energiaigényes felhasználók olyan vállalkozásokként való meghatározása, amelyek esetében az energiatermékek beszerzése termelési értékük legalább 3%-át teszi ki; valamint

– fenntarthatósági követelmények. A Bizottság annak mérlegelésére kéri a tagállamokat, hogy megkülönböztetésmentes környezetvédelmi vagy ellátásbiztonsági követelményeket állapítsanak meg, amikor támogatást nyújtanak a rendkívül magas gáz- és villamosenergia-árak miatt felmerülő többletköltségek fedezéséhez.

Az ideiglenes válságkeret a likviditástámogatási intézkedések és a megnövekedett energiaköltségek fedezésére irányuló intézkedések tekintetében 2022. december 31-ig lesz érvényben. A megújuló energiaforrások térnyerésének elősegítésére és az ipar dekarbonizációjára 2023. június végéig nyújtható állami támogatás.

A helyzet alakulásának figyelembevétele érdekében a Bizottság folyamatosan nyomon követi az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret alkalmazását. A Bizottság a közelmúltban konzultáció céljából megküldte a tagállamoknak az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret meghosszabbítására és – többek között a sürgősségi piaci beavatkozásról szóló bizottsági javaslat, valamint az EU-ban tapasztalható magas gázárak kezelését és az idei téli ellátásbiztonság garantálását célzó új vészhelyzeti rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat fényében történő – módosítására irányuló javaslattervezetet. A tagállamoknak most lehetőségük nyílik arra, hogy észrevételezzék a Bizottság javaslattervezetét.

Az ideiglenes válságkeret kiegészíti a tagállamok széles körű lehetőségeit arra, hogy az állami támogatásokra vonatkozó hatályos uniós szabályokkal összhangban intézkedéseket dolgozzanak ki.  Például az uniós támogatási szabályok lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy segítséget nyújtsanak a likviditási nehézségekkel küzdő és sürgős megmentési támogatásra szoruló vállalkozásoknak. Ezenfelül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi, hogy a tagállamok kártalanítsák a vállalkozásokat a jelenlegi válsághoz hasonló rendkívüli esemény által közvetlenül okozott kárért.

Ezen túlmenően a Bizottság 2020. március 19-én ideiglenes keretet fogadott el a koronavírus-járvánnyal összefüggésben is. A Covid19-járvánnyal összefüggő ideiglenes keretet 2020. április 3-ánmájus 8-ánjúnius 29-énoktóber 13-án, valamint 2021. január 28-án és november 18-án módosították. A 2022 májusában bejelentetteknek megfelelően a Bizottság – néhány kivételtől eltekintve –a 2022. június 30-i lejárati időpont utáni időszakra nem hosszabbította meg a Covid19-járvánnyal összefüggő ideiglenes keretet. Beruházás- és fizetőképesség-támogatási intézkedések 2022. december 31-ig, illetve 2023. december 31-ig továbbra is bevezethetők, a jelenlegi szabályokban előírtaknak megfelelően. Emellett a Covid19-járvánnyal összefüggő ideiglenes keret már rendelkezik a rugalmas átmenetről, különösen a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok (pl. garanciák, kölcsönök, visszafizetendő előlegek) más támogatási formákká, például közvetlen támogatásokká történő átalakításának és átstrukturálásának a lehetőségéről, amely 2023. június 30-ig áll rendelkezésre, egyértelmű biztosítékok mellett.

A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat betekinthető változatát a Bizottság az SA.104515 ügyszám alatt teszi majd közzé versenypolitikai honlapján, az állami támogatások nyilvántartásában (State Aid Register). Az interneten és a Hivatalos Lapban közzétett, az állami támogatásokra vonatkozó legfrissebb határozatok jegyzéke megtalálható a Competition Weekly e-News hírlevélben.

Itt találhatók további információk az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeretről és más olyan intézkedésekről, melyeket a Bizottság az Ukrajna elleni orosz háború gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-05-29 09:10:00
2024 áprilisában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,2 millió vendég közel 2,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 1,3, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál; a csökkenés az ünnepekhez kötődő hosszú hétvégék idei áprilisi elmaradásával van kapcsolatban.
2024-05-29 09:00:27
Nehéz elvonatkoztatnom a csehszlovák múltamtól – még bőven szocializmus volt, mikor először kóstoltam Komáromban mogorva nagyapám mellett álldogálva a majonézes halsalátát, vagyis a treskát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Nehéz elvonatkoztatnom a csehszlovák múltamtól – még bőven szocializmus volt, mikor először kóstoltam Komáromban mogorva nagyapám mellett álldogálva a majonézes halsalátát, vagyis a treskát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS