„Importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus”: hamarosan elkezdődik az átmeneti szakasz

 „Importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus”: hamarosan elkezdődik az átmeneti szakasz
2023. 08. 21., 17:22

Az Európai Bizottság elfogadta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism, CBAM) végrehajtására vonatkozó szabályokat az átmeneti szakaszra vonatkozóan, amely 2023. október 1-jén kezdődik és 2025 végéig tart.

A végrehajtási rendelet részletezi a CBAM hatálya alá tartozó áruk uniós importőreire vonatkozó átmeneti jelentéstételi kötelezettségeket, valamint a CBAM hatálya alá tartozó áruk előállítási folyamata során felszabaduló beágyazott kibocsátások kiszámítására szolgáló átmeneti módszertant.

A CBAM átmeneti szakaszában a kereskedőknek csak be kell számolniuk a mechanizmus hatálya alá tartozó behozatalukba beágyazott kibocsátásokról, pénzügyi kiigazítást nem kell fizetniük. Ez megfelelő időt biztosít a vállalkozások számára ahhoz, hogy nyugodtan felkészüljenek, ugyanakkor lehetővé teszi a végleges módszertan 2026-ig történő finomhangolását – olvasható a Bizottság közleményében.

Annak érdekében, hogy segítséget nyújtson mind az importőröknek, mind a harmadik országbeli gyártóknak, a Bizottság iránymutatást tett közzé az uniós importőrök és a nem uniós létesítmények számára az új szabályok gyakorlati végrehajtásáról. Ezzel párhuzamosan folyamatban van olyan célzott informatikai eszközök kifejlesztése, amelyek segítik az importőröket e számítások elvégzésében és jelentésében, valamint olyan képzési anyagok, webináriumok és oktatóanyagok kidolgozása, amelyek az átmeneti mechanizmus kezdetétől támogatják a vállalkozásokat. Noha az importőröket arra kérik, hogy 2023. október 1-jétől gyűjtsék a negyedik negyedévi adatokat, első jelentésüket csak 2024. január 31-ig kell benyújtani.

A végrehajtási rendelet Bizottság általi elfogadását megelőzően nyilvános konzultációra került sor, majd a rendeletet az uniós tagállamok képviselőiből álló CBAM-bizottság jóváhagyta. Az EU ambiciózus „Irány az 55%!” intézkedéscsomagjának egyik központi pillére, a CBAM az EU mérföldkőnek számító eszköze a kibocsátásáthelyezés elleni küzdelemben. Kibocsátásáthelyezés akkor következik be, amikor az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatok a kevésbé szigorú normák kihasználása érdekében külföldre helyezik át a nagy szén-dioxid-kibocsátású termelést, vagy ha az uniós termékeket szén-dioxid-intenzívebb import váltja fel, ami viszont aláássa az uniós éghajlat-politikai fellépést.

NAV-összefoglaló a teendőkről

2023. október 1-től az importőrnek vagy a közvetett vámjogi képviselőnek jelentenie kell egyes termékek – cement, villamos energia, trágyázószerek, vas és acéltermékek, hidrogén – szabad forgalomba bocsátását vagy az ezen árukból aktív feldolgozási eljárással létrejött, feldolgozott termékek behozatalát. A jelentést az Európai Bizottság számára negyedévente kell elkészíteni.  

Minden, valamely tagállamban letelepedett importőrnek, aki ilyen árukat akar az EU területére behozni, engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státuszt kell kérnie, mivel az átmeneti időszak után, 2026. január 1-től már kizárólag így lehet a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás jogosultja.

Nem kell azonban alkalmazni a CBAM-rendeletet az alábbi árukra:

  • ha a következő harmadik országokból, illetve területekről származnak: EFTA-országok – Izland, Liechtenstein, Norvég Királyság, Svájc –, Büsingen, Ceuta, Helgoland, Livigno, Melilla,
  • a 150 eurót meg nem haladó értékű küldeményekre és az ugyanilyen értékű, utasok személyi poggyászának részét képező árukra,
  • a katonai tevékenységhez szükséges árucikkekre.

A rendelettel szabályozott árukörre a nem preferenciális származásra vonatkozó szabályok irányadók.

A felsorolt árukat importáló gazdálkodók a részletes szabályokat a CBAM-rendeletben találják, amely magyar nyelven is letölthető az EU hivatalos oldaláról.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-21 16:25:00
Már elérhető a NAV új alkalmazása, az eÁFA Tool, valamint a használatát bemutató felhasználói kézikönyv. A program megkönnyíti az Excel-sablonban előkészített eÁFA-adatok feldolgozását, ellenőrzését, az XML-állományok előállítását és az eÁFA-M2M-exportfájlok elkészítését.
2026-07-20 10:50:00
A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS