Az Európai Bizottság elfogadta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism, CBAM) végrehajtására vonatkozó szabályokat az átmeneti szakaszra vonatkozóan, amely 2023. október 1-jén kezdődik és 2025 végéig tart.
A végrehajtási rendelet részletezi a CBAM hatálya alá tartozó áruk uniós importőreire vonatkozó átmeneti jelentéstételi kötelezettségeket, valamint a CBAM hatálya alá tartozó áruk előállítási folyamata során felszabaduló beágyazott kibocsátások kiszámítására szolgáló átmeneti módszertant.
A CBAM átmeneti szakaszában a kereskedőknek csak be kell számolniuk a mechanizmus hatálya alá tartozó behozatalukba beágyazott kibocsátásokról, pénzügyi kiigazítást nem kell fizetniük. Ez megfelelő időt biztosít a vállalkozások számára ahhoz, hogy nyugodtan felkészüljenek, ugyanakkor lehetővé teszi a végleges módszertan 2026-ig történő finomhangolását – olvasható a Bizottság közleményében.
Annak érdekében, hogy segítséget nyújtson mind az importőröknek, mind a harmadik országbeli gyártóknak, a Bizottság iránymutatást tett közzé az uniós importőrök és a nem uniós létesítmények számára az új szabályok gyakorlati végrehajtásáról. Ezzel párhuzamosan folyamatban van olyan célzott informatikai eszközök kifejlesztése, amelyek segítik az importőröket e számítások elvégzésében és jelentésében, valamint olyan képzési anyagok, webináriumok és oktatóanyagok kidolgozása, amelyek az átmeneti mechanizmus kezdetétől támogatják a vállalkozásokat. Noha az importőröket arra kérik, hogy 2023. október 1-jétől gyűjtsék a negyedik negyedévi adatokat, első jelentésüket csak 2024. január 31-ig kell benyújtani.
A végrehajtási rendelet Bizottság általi elfogadását megelőzően nyilvános konzultációra került sor, majd a rendeletet az uniós tagállamok képviselőiből álló CBAM-bizottság jóváhagyta. Az EU ambiciózus „Irány az 55%!” intézkedéscsomagjának egyik központi pillére, a CBAM az EU mérföldkőnek számító eszköze a kibocsátásáthelyezés elleni küzdelemben. Kibocsátásáthelyezés akkor következik be, amikor az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatok a kevésbé szigorú normák kihasználása érdekében külföldre helyezik át a nagy szén-dioxid-kibocsátású termelést, vagy ha az uniós termékeket szén-dioxid-intenzívebb import váltja fel, ami viszont aláássa az uniós éghajlat-politikai fellépést.
2023. október 1-től az importőrnek vagy a közvetett vámjogi képviselőnek jelentenie kell egyes termékek – cement, villamos energia, trágyázószerek, vas és acéltermékek, hidrogén – szabad forgalomba bocsátását vagy az ezen árukból aktív feldolgozási eljárással létrejött, feldolgozott termékek behozatalát. A jelentést az Európai Bizottság számára negyedévente kell elkészíteni.
Minden, valamely tagállamban letelepedett importőrnek, aki ilyen árukat akar az EU területére behozni, engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státuszt kell kérnie, mivel az átmeneti időszak után, 2026. január 1-től már kizárólag így lehet a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás jogosultja.
Nem kell azonban alkalmazni a CBAM-rendeletet az alábbi árukra:
A rendelettel szabályozott árukörre a nem preferenciális származásra vonatkozó szabályok irányadók.
A felsorolt árukat importáló gazdálkodók a részletes szabályokat a CBAM-rendeletben találják, amely magyar nyelven is letölthető az EU hivatalos oldaláról.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.