Több mint 10 százalékkal nőtt 2021-ben a biztosítási szektor díjbevétele

Több mint 10 százalékkal nőtt 2021-ben a biztosítási szektor díjbevétele
2022. 03. 05., 10:19

A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) előzetes adatai alapján a hazai biztosítási piac díjbevétele 10,75 százalékkal, 1376 milliárd forintra emelkedett 2021-ben az előző évihez képest – tájékoztatott a szövetség elnöke.

Pandurics Anett kiemelte: a tavalyi növekedés több mint duplája a megelőző évinek. A növekedés motorja a korábbiaktól eltérően az életbiztosítási ágazat volt, ahol 13,9 százalékkal 634 milliárd forintra nőttek a díjbevételek, míg a nem-élet területen 8,2 százalékkal 742 milliárd forintra emelkedtek.

Az életbiztosításoknál a nyugdíjbiztosítások szegmense tavaly is húzóerő volt, ezen a területen éves összevetésben 13,4 százalékkal emelkedtek a díjbevételek. Az adatok jelzik, hogy a koronavírus miatti válság, illetve az elmúlt két év felerősítette az öngondoskodás jelentőségét. A visszavásárlások aránya is kedvezően alakult, az ügyfelek nem nyúltak hozzá a hosszú távú megtakarításokhoz, ha nem volt feltétlenül szükséges.

Pandurics Anett jelezte: a Mabisz adatai kissé eltérnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáitól, mert a fióktelepek eredményeit a jegybank nem veszi figyelembe.

A nem életbiztosítási területen a vállalati vagyonbiztosítások díjbevételeinek növekedése volt a legmagasabb, 18,5 százalékos. A legalacsonyabb emelkedés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) volt, ezen a területen 3,3 százalékkal nőttek a díjbevételek. A járvány miatt a károk gyakorisága kedvezőbben alakult, a díjakra ugyanakkor egyre nagyobb mértékben hat a kárinfláció – tájékoztatott a Mabisz elnöke. A lakossági vagyonbiztosítások 7,9 százalékkal nőttek. Az utasbiztosítási piac eredményei javultak tavaly, de még mindig gyengén teljesített, a 2019-es számok felét tudta hozni.

Pandurics Anett a sajtótájékoztatón bejelentette: a Mabisz az ukrajnai menekültek ellátása érdekében 10 millió forinttal támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját. A magyarországi biztosítók eddig közvetlenül – anyavállalataik felajánlásai mellett – több mint 135 millió forintot ajánlottak fel a menekültek támogatására olyan segélyszervezeteken keresztül, mint a Magyar Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet.

Van olyan biztosító, amelyik már a Magyarországon maradó menekült családok gyermekeinek iskoláztatására készül iskolaszerek és számítástechnikai eszközök beszerzésével, mások a menekültek elszállásolását segítik. Több társaság emellett munkatársai körében adománygyűjtést vagy pénzadományokat szervez, önkénteseket toboroz a menekültek ellátásának segítéséhez - közölte.

Mészáros László, a Mabisz informatikai főosztályvezetője elmondta: négy éve működik és fejlődik az E-kárbejelentő alkalmazás, több mint 10 ezer kárbejelentés történt 2021-ben ezen a csatornán keresztül, ami 20 százalékos növekedés. Az applikáción keresztül azokat a károkat is be lehet jelenteni a Mabisznak, ahol egy külföldi gépjármű okozta a kárt, a Mabisz elindítja a kárrendezési folyamatot.

Tavalyi fejlesztés a gyorsított azonosítás funkció, amivel a biztosítási kötvény adatai automatikusan kitöltődnek, így a kitöltési idő is csökkent. A jövőben a bejelenthető káresemények körét tervezik bővíteni, illetve a kárrendezést tovább egyszerűsíteni – közölte Mészáros László. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS