Több ezer vállalkozásnak kötelező lesz ez a biztosítás januártól

2023. 12. 18., 18:40

Kötelező környezetvédelmi felelősségbiztosítás meglétét írja elő a magyar vállalkozásoknak egy jövő januártól hatályos kormányrendelet. A GRANTIS jogértelmezése szerint a rendelet a hazai vállalkozások széles körére vonatkozik, a biztosítás hiánya pedig büntetést von maga után.

Kötelező környezetvédelmi felelősségbiztosítással kell rendelkezniük 2024. január 1-től azoknak a vállalkozásoknak, amelyek hulladékot termelnek és a telephelyükön tárgyévben képződött hulladék mennyisége meghaladja

– nem veszélyes hulladék esetén a 2 000 kg-ot,
– veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
– nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5 000 kg-ot.

A rendelet érdekessége, hogy az hulladéktermelő gazdálkodó szervezetekre is vonatkozik. A GRANTIS értelemzése szerint így a rendelet hatálya alá tartozik minden olyan vállalkozás, amelyik a fenti mértékű hulladékot előállítja, így például éttermek, élelmiszerüzletek, szálláshelyek, fodrászatok, kozmetikák is, amennyiben az előállított heti hulladék mértéke meghaladja a 38 kg-ot, és így a tárgyévi 2 000 kg-ot.

„Akár egy nagyobb háztartás is képes arra, hogy hetente 38 kilogramm szemetet állítson elő. Ezt a mennyiséget ma egy kisvállalkozás is könnyedén eléri Magyarországon. Ahol ez megtörténik, ott a rendelet előírja a környezetvédelmi felelősségbiztosítás meglétét” – összegzi a független pénzügyi alkusz jogértelmezését Rédei Lajos, a GRANTIS vállalati vagyonbiztosítási üzletágvezetője.

Legalább 10 millió forintos biztosítás kell

A vállalkozásoknak leglalább 10 millió forintos biztosítási összegű környezetvédelmi biztosítással kell rendelkezniük. Egy ilyen felelősségbiztosítás például abban segít, hogy a telephelyen történő környezetszennnyezésből adódó helyreállítási költségekre, kárenyhítésre, az okozott károk helyreállítására legyen fedezet.

A vagyonvédelmi szakértők felhívják a figyelmet, hogy a korábban piacon elérhető környezetvédelmi felelősségbiztosítások jelentős része nem felel meg a rendelet előírásainak (jellemzően a 10 millió forintos limitösszeg nem áll rendelkezésre önállóan), ezért azoknak a vállalkozásoknak is új szerződést kell kötniük, amik korábban már rendelkeztek ilyen biztosítással.

A biztosítás díja több tényezőtől függ, például a vállalkozás tevékenységétől és méretétől.

„Azok a vállalkozások, amelyek el akarják kerülni a biztosítás hiánya miatti büntetés kockázatát, még idén köthetnek környezetvédelmi felelősségbiztosítást, leggyorsabban pénzügyi tanácsadó segítségével. A szakértő felméri a vállalkozást, ez alapján díjkalkulációt készít a rendeletnek megfelelő biztosításokat összehasonlítva, és segíti a vállalkozás és a biztosító közötti szerződés mihamarabbi létrejöttét” – mondta a folyamatról a szakértő.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS