Tíz százalékkal drágult tavaly a casco

2019. 03. 18., 08:02

A Netrisk.hu adatai szerint 2018-ban 93 200 forint volt a megkötött teljes körű casco biztosítások éves átlagdíja, ami tíz százalékkal magasabb az előző évi 84 400 forintos értéknél. Az emelkedés egyrészt a növekvő gépjárműforgalom miatt megugró kárgyakoriságnak, másrészt a helyreállítási költségek folyamatos emelkedésének a következménye.

A biztosításközvetítő cég értékesítési csatornáinak (partneri, online és call centeres értékesítések) összegző adatai szerint a már meglévő casco-szerződéseiket lecserélő, úgynevezett évfordulós váltók átlagosan 72 ezer forintért találtak maguknak új szerződést, miközben – a jellemzően az autó megvásárlásakor – megkötött új szerződések átlagára 100 ezer forint felett alakult: használt autók esetén 107 ezer, míg új autók esetén 101 600 forint volt az átlagos éves díj. Ennek oka a gépjárműpark eltérő összetétele illetve az, hogy az évfordulós váltók jellemzően több kármentes évvel rendelkeznek, és többségük a váltással eleve a kedvezőbb díj elérésre törekszik.

A díjak növekedésében egyrészt szerepet játszik, hogy az ügyfelek egyre nagyobb hányada választ casco-biztosításához további kiegészítő biztosítási fedezetet, másrészt a gépjárműpiac fokozatos élénkülése miatt a tavaly kötött casco-szerződéseknek már 28 százalékát kötötték kétéves vagy annál is fiatalabb autóra. Ezen autók helyreállítási költsége meghaladja a idősebb járművekét a korszerűbb műszaki megoldásaik és fejlettebb szériafelszereltségeik miatt” – mutat rá Sebestyén László, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója.

Negyven százaléknyian kiegészítő fedezetet is választanak a casco szerződéshez

Évről évre nő azok aránya, akik tudatos ügyfélként különféle kiegészítő biztosításokkal erősítik meg a casco-biztosításuk által kínált védelmet, tavaly már tízből négy szerződő is így járt el. A leggyakoribb ilyen fedezet az asszisztencia szolgáltatás (43 százalék), az üvegkárok önrészbiztosítása (36 százalék), valamint a járműben helyet foglalók élet- vagy balesetbiztosítása (11 százalék).

Az ügyfelek növekvő tudatossága az önrészben is megmutatkozik: a szerződők több mint fele (54 százalék) a kár esetén számára legkedvezőbb, 10 százalék, de minimum 50 ezer forintos  lehetőséget választja. További 35 százalék él a 10 százalék/100 ezer forintos önrészt előíró konstrukcióval. Ezek ugyan némileg drágább biztosítások, mint például a 20 százalékos verziók, de komolyabb kár esetén az ügyfelekre csupán fele akkora anyagi terhet rónak az alacsonyabb önrészarány miatt.

Miközben azt látjuk, hogy a cascót megkötő ügyfelek tudatossága folyamatosan javul, az ilyen védelemmel nem rendelkező autók aránya a teljes állományhoz viszonyítva továbbra is 80 százalék körül mozog. Az ő tudatosságuk erősítésében fontos szerepet játszhatnak a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programjában szereplő, a casco-biztosításokra vonatkozó adócsökkentési elképzelések” – hangsúlyozta Sebestyén László.

A többség egy összegben és átutalással fizet

Az elérhető díjkedvezmények hatására a nagyobb egyszeri kiadás ellenére is egyre többen választják az egy összegű éves díjfizetést: a szerződők 51 százaléka döntött így 2018-ban. Ezt követi a negyedéves díjfizetés (32 százalék), megelőzve a féléves és havi gyakoriságot (9, illetve 8 százalék) Jelentősen, 61-ről 67 százalékra emelkedett egy év alatt azok aránya, akik átutalással rendezik a díjaikat, a csekkes fizetés eközben 26-ról 22 százalékra esett vissza.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS