Netrisk: rekordszinten, 52 ezer forint felett a kgfb-díjak

2023. 03. 31., 18:21

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) átlagdíja március elején évi 52 322 forint volt, szemben az egy évvel korábbi 48 088 forinttal – a Netrisk Kgfb-index szerint. Az átlagos casco-díj 42 százalékkal 136 ezer forintra emelkedett. A Magyarországon legnépszerűbb márkák esetében 9-392 ezer forint között szóródnak a kgfb-díjak.

Korábban soha nem látott szintre emelkedett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) átlagdíja: a Netrisk Kgfb-index szerint március elején ez 52 322 forint volt, ami 8,8 százalékos emelkedésnek felel meg éves szinten, 2021-hez képest pedig 27 százalékos növekedést jelent.

Két számjegyű drágulás a járvány előtti szinthez képest

„Az autóbiztosítások, ezen belül a kötelező felelősség- és casco-biztosítások díját nagyban meghatározza az új és a használt autók, valamint az alkatrészek árának alakulása. A pandémia eredményeként komoly problémák léptek fel az ellátási láncokban, így az autógyártók nem tudták kiszolgálni a keresletet. Ez felfelé hajtotta az árakat. Az alapanyagok, az energia, az alkatrészek árának emelkedése szintén megjelenik a biztosítási díjakban. Emellett az euró forinthoz mért árfolyama is befolyásolja az autóárakat” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója.

Az idei év első két hónapjában a Netrisknél 82 ezer, míg 2019 azonos időszakában 66 ezer új kötelező felelősségbiztosítást kötöttek. Az átlagdíjak ugyanezen időszakban 52 ezer forintot tettek ki, ez 27 százalékkal haladja meg a négy évvel korábbi szintet. A casco-biztosítások díja szintén emelkedett 2019-hez képest, az idei átlagdíj 136 ezer forint, ami 42 százalékos emelkedésnek felel meg.

Mennyi a slágermárkák kötelezője?

A magyarországi személyautó-állomány és az újautó-eladások alapján legnépszerűbb autómárkák közül a Suzukiknál, Toyotáknál, Daciáknál, Opeleknél, Fordoknál 9-392 ezer forint között szóródtak az idei kötelező biztosítási díjak a magánszemélyek esetében, az átlag pedig 38 400-48 800 forint volt márkától függően.

Besnyő Márton hozzátette: „Az átlagos díjak emelkedése miatt fontos, hogy az autósok a szerződéskötés előtt megnézzék a kínálatot, mert a biztosítók eltérő árazási politikája miatt ugyanarra az autóra jelentős eltérések lehetnek a kgfb-s és cascós ajánlatok között.”

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS