Netrisk: kezd magára találni az utasbiztosítási piac

2023. 06. 02., 10:12

Az idei év első öt hónapjában eddig közel 100 ezer utasbiztosítást kötöttek, a 2022 májusa és 2023 májusa között kötött biztosítások száma pedig az előző két pandémiás évhez képest lényeges növekedést jelent. Az utasbiztosítások átlagdíja lényegében stagnál, az idén alig több mint 10 ezer forintot tett ki. A Netrisken megkötött utasbiztosítások alapján 2022 májusa és 2023 májusa között a top desztinációk között az első helyen Ausztria végzett, a legtöbben pedig városlátogatásra kötöttek biztosítást.

Beérte a járvány előtti szintet az utasbiztosítási piac, legalábbis a díjbevételek alapján – derül ki a Netrisk.hu nyári szezon közeledte apropóján készült összeállításából.

Fokozódó utazási kedv, növekvő megélhetési kiadások

A hivatalos adatok szerint az utasbiztosításokból származó díjbevétel a múlt év során 15,2 milliárd forint volt, ez majdnem megegyezik a pandémia előtti 15,4 milliárd forintos összeggel. Az még kérdés, hogy az idén hogyan alakul a piac, bár az utazási kedvet fokozza a járványhatás eltűnése, ugyanakkor a megélhetési kiadások emelkedése visszafogja azt.

„A hosszú távú, teljes piacra vonatkozó jegybanki díjbevételi adatok arra utalnak, hogy egyre tudatosabbak a külföldre utazó magyar turisták. 2017-ben ugyanis az utasbiztosítási bevétel 10,8 milliárd forint volt, egy évvel később 13,6 milliárd forintot tett ki, majd jött a 2019-es 15,4 milliárd forint. Ugyanakkor az utazások járványhoz köthető visszaesése miatt 2020-ban és 2021-ben 6,3 és közel 8 milliárd forintos piacról volt szó” – ismertette a piaci trendeket Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója.

Stagnálnak a díjak

A szakember azt is elmondta, hogy bár az utazási főszezon még nem indult el, 2022 és 2023 első öt hónapja között közel 236 ezer utasbiztosítást kötöttek. Ez a 2021 májusa és 2020 májusa között mért értékhez képest 50 százalékos növekedésnek felel meg, valamint közel 3 százalékkal meghaladja a 2019-es szintet, azaz a 2019 májusa és 2020 májusa között kötött utasbiztosítások számát. Tehát a piac elérte a járvány előtti szintet.

Az utasbiztosítások esetében minimális az árváltozás rövid és hosszú távon. Az idén eddig az átlagdíj alig több mint 10 ezer forint volt, míg 2019-ben meghaladta a 9 ezer forintot, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben pedig 10 ezer forint felett alakult.

Ausztria és a városlátogatás az élen

A Netrisken megkötött utasbiztosítások alapján 2022 májusa és 2023 májusa között a top desztinációk között az első helyen Ausztria végzett, utána horvátországi utazásra kötötték a legtöbb utasbiztosítást, majd Olaszország, Spanyolország és Görögország következett a sorban. Ebben az időszakban egyébként a legtöbben, az ügyfelek 31 százaléka városlátogatásra kötött biztosítást, míg a tengerparti nyaralást keresők aránya 17 százalék volt. A Netrisk adataiból kiderül továbbá az is, hogy az elmúlt években, így az idén is 6-7 napos utazásokra kötnek biztosítást a turisták és átlagosan ketten utaznak együtt külföldre.

Besnyő Márton azt is elmondta, hogy ahogy a legtöbb biztosításnál, az utasbiztosításnál is érdemes megnézni a kínálatot. Nemcsak az díjak miatt, hanem azért is, mert a különböző biztosításokhoz más-más szolgáltatások kapcsolódnak. Emellett fontos, hogy milyen utazásról van szó, más utasbiztosítás kell egy hétvégi városlátogatáshoz, mint egy 5-10 napos tengerparti nyaraláshoz vagy akár egy rafting hétvégéhez.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS