A Magyar Nemzeti Bank a továbbiakban nem tartja szükségesnek a biztosítók osztalékfizetési korlátjának fenntartását. Az osztalékok mértékénél viszont figyelembe kell venni a jegybank volatilitási tőkepuffer fenntartására vonatkozó ajánlását, s a változó hozamkörnyezetnek a tőkére gyakorolt hatását is – közölte az MNB friss vezetői körlevelében. A korlátozások feloldása a részvény-visszavásárlási és a nagy összegű változó javadalmazási célú kifizetésekre is vonatkozik.
A Magyar Nemzeti Bank a biztosítók számára kiadott vezetői körlevelében jelezte: a biztosítók stabil tőkehelyzete és a járványhelyzetből fakadó biztosítási kockázatok mérséklődése miatt a továbbiakban nem tartja indokoltnak a szektor osztalékkifizetési korlátozásának fenntartását. Az enyhítés a részvény-visszavásárlási kifizetésekre, illetve a nagy összegű változó javadalmazások teljesítésére is vonatkozik.
Az osztalékok kifizetése kapcsán ugyanakkor továbbra is szükséges, hogy a biztosítók feleljenek meg a jegybanknak a – folyamatos tőkemegfelelést nyújtó – 50 százalékos volatilitási tőkepuffer fenntartásáról szóló 2016. évi ajánlásban megfogalmazott elvárásainak. A tőketervezés során figyelembe kell venni emellett az elmúlt időszak hozamemelkedéseinek következményeit, illetve a hozamkörnyezet megváltozásából fakadó kockázatokat is.
Mint emlékezetes, az MNB a járvány gazdasági kockázatai miatt – összhangban a hasonló nemzetközi lépésekkel – először 2020 áprilisában fogalmazta meg vezetői körlevelében elvárását a kifizetések ideiglenes felfüggesztésére. A jegybank ezután 2020 októberében egy újabb körlevelében javasolta, hogy a szektor a 2020. évi osztalékkifizetéseit halassza el 2021-re. Az MNB kezdeményezte, hogy utóbbi esetben is csak akkor kerüljön sor ilyen kifizetésekre, ha az adott biztosító tőkefeltöltöttsége a teljesítés után is eléri vagy meghaladja a nemzetközi és hazai tőkemegfelelés szokásos átlagát (ezek az értékek az elmúlt években a 205-243 százalékos sávban mozogtak).
A jegybanki fellépésnek köszönhetően a hazai biztosítók tőkeszintje a tavalyi évben is folyamatosan magas maradt (tavaly szeptember végén a szektorszíntű átlag a jogszabályi elvárás több mint kétszerese, 221 százalékos volt), és mindezt nem veszélyeztette az osztalékok kiáramlása. A magyarországi biztosítók így mind szektor-, mind egyedi szinten kellő tőkeerővel rendelkeztek a járványhelyzetből adódó kockázatok kezelésére. Tavaly kizárólag olyan piaci szereplő esetében került sor osztalékfizetésre, amelynek tőkemegfelelése a tranzakció után is a szektor szokásos átlagával azonos, illetve magasabb mértékű volt.
Az MNB a hitelintézetek esetében tavaly december végén jelentette be: 2022 januárjától ismét fizethetnek osztalékot a piaci szereplők, s e szektorban is lehetővé válnak a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlások és a teljesítményjavadalmazást szolgáló kifizetések is. Az MNB a bankok esetében – összhangban az EKB 2021 szeptember végi hasonló döntésével is – azért nem hosszabbította meg e korlátozását, mivel jelentősen csökkentek a törlesztési moratóriummal kapcsolatos kockázatok és megfelelő a bankok értékvesztés-fedezettségi szintje.
(Magyar Nemzeti Bank)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.