Kivárnak az utazásokkal a magyarok

Kivárnak az utazásokkal a magyarok
2021. 06. 17., 14:30

A magyarok többsége a koronavírus-járvány miatt továbbra is óvatos utazási terveit illetően: a válaszadók 63 százaléka legkorábban nyár végére tervez utazást, a nyáron utazni készülőknek ugyanakkor már 51 százaléka gondolkodik külföldi útban, ami meghaladja a tavaly nyár elején mért 44 százalékos arányt – derül ki a Netrisk.hu felmérésére érkezett közel 6000 válaszból.

A nemzetközi utazások kapcsán az egyes országok még az Európai Unión belül is igen eltérő szabályokat alkalmaznak jelenleg, ez is az oka a nagyfokú bizonytalanságnak. Azoknak is, akik külföldi utat terveznek a nyárra, a fele a környező országokba, autóval tervez eljutni a kiszemelt helyre.

A gyorsan változó helyzethez való gyors alkalmazkodás igényét jelzi az is, hogy az összes válaszadónak az 51 százaléka pedig mindenképpen saját szervezésben, egyénileg utazik.
A nyári utazások háromnegyede idén maximum egy hetet tesz majd ki: a válaszadók 43 százaléka 43 százaléka éppen egyhetes, további 32 százaléka pedig néhány napos utazásra vállalkozik az idei szezonban.

Az utazásra készülők 81 százalék az utasbiztosítás kiválasztásakor figyelembe veszi, hogy az milyen jellegű és szintű Covid-19 fedezetet tartalmaz. A világjárvány tavalyi kitörésére a biztosítótársaságok gyorsan reagáltak. Számos biztosító azóta már beépített olyan, korábban csak elvétve előforduló fedezetet, mint a karanténintézkedések miatti többletköltségek térítése vagy az utazásnak covid-fertőződés miatti lemondása.

Ugyanakkor nem csupán a károk jellege alapján vállaltfedezet miatt lehet jelentős eltérés az egyes biztosítók konstrukciói között, hanem abban a tekintetben is, hogy a Konzuli Szolgálat által Covid-19 miatt nem javasolt országokban felmerülő, a járványhoz kapcsolódó kockázatokat vállalja-e vagy sem. Ennek kiderítése érdekében mindenképpen célszerű összehasonlítani az egyes ajánlatokat, ehhez pedig érdemes szakértő alkusz segítségét igénybe venni.

2021 első öt hónapjában a Netrisk.hu oldalán utasbiztosítást kötők egyharmada négy országot keresett fel: Horvátországot (10 százalék), Németországot (9 százalék), Ausztriát (8 százalék) és Svájcot (7 százalék), utóbbi országok esetében a biztosítást zömmel üzleti, munkavállalási célból kötötték. Az átlagos nyaralási célpontok kiesése miatt arányaiban jelentősen megnőtt a távolabbi, egzotikusabb úticélok aránya: Egyesült Arab Emírségek (6 százalék), Maldív-szigetek (3 százalék), Egyiptom (3 százalék), Mexikó (2 százalék).

Ezek az utak jellemzően hosszabb ideig is tartanak, és magasabb térítési limiteket is igényelnek, ennek köszönhetően 2021 eddigi időszakában egy utas átlagosan 11 700 forintért vett utasbiztosítást, ami átlagosan harmadával magasabb, mint 2019 első öt hónapjában (8 800 forint).

„A határokon belüli utak fókuszba kerülése megnövelte az érdeklődést a belföldi utasbiztosítások iránt, bár ezek népszerűsége továbbra is elmarad a külföldre szóló biztosításokétól – magyarázza Cseh Anett, a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. – A válaszadók 30 százaléka jelezte, hogy ilyen biztosítást belföldi útra is kötne. Igaz, további 18 százaléknyian nem is tudnak erről a lehetőségről.”

A belföldi utasbiztosításban olyan klasszikus utasbiztosítási fedezetek szerepelnek, mint a poggyászbiztosítás, útlemondás (sztornó) biztosítás, vagy éppen gépjárműassistance-szolgáltatás. Emellett olyan egészségügyi problémákkal kapcsolatos térítéseket is nyújt, mint a betegszállítás költsége, a nyaralás megszakítása miatt ki nem használt szállásköltség térítése, vagy éppen az utazás során elszenvedett baleset miatt járó táppénzkiegészítés.

A MABISZ adatai szerint a Covid-19 drámai hatást gyakorolt az utasbiztosításokra: míg 2019-ben a hazai biztosítók utasbiztosítási díjbevétele elérte a 18 milliárd forintot, tavaly ez az érték alig kerül 6,4 milliárd forint fölé.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS