A magyarok többsége a koronavírus-járvány miatt továbbra is óvatos utazási terveit illetően: a válaszadók 63 százaléka legkorábban nyár végére tervez utazást, a nyáron utazni készülőknek ugyanakkor már 51 százaléka gondolkodik külföldi útban, ami meghaladja a tavaly nyár elején mért 44 százalékos arányt – derül ki a Netrisk.hu felmérésére érkezett közel 6000 válaszból.
A nemzetközi utazások kapcsán az egyes országok még az Európai Unión belül is igen eltérő szabályokat alkalmaznak jelenleg, ez is az oka a nagyfokú bizonytalanságnak. Azoknak is, akik külföldi utat terveznek a nyárra, a fele a környező országokba, autóval tervez eljutni a kiszemelt helyre.
A gyorsan változó helyzethez való gyors alkalmazkodás igényét jelzi az is, hogy az összes válaszadónak az 51 százaléka pedig mindenképpen saját szervezésben, egyénileg utazik.
A nyári utazások háromnegyede idén maximum egy hetet tesz majd ki: a válaszadók 43 százaléka 43 százaléka éppen egyhetes, további 32 százaléka pedig néhány napos utazásra vállalkozik az idei szezonban.
Az utazásra készülők 81 százalék az utasbiztosítás kiválasztásakor figyelembe veszi, hogy az milyen jellegű és szintű Covid-19 fedezetet tartalmaz. A világjárvány tavalyi kitörésére a biztosítótársaságok gyorsan reagáltak. Számos biztosító azóta már beépített olyan, korábban csak elvétve előforduló fedezetet, mint a karanténintézkedések miatti többletköltségek térítése vagy az utazásnak covid-fertőződés miatti lemondása.
Ugyanakkor nem csupán a károk jellege alapján vállaltfedezet miatt lehet jelentős eltérés az egyes biztosítók konstrukciói között, hanem abban a tekintetben is, hogy a Konzuli Szolgálat által Covid-19 miatt nem javasolt országokban felmerülő, a járványhoz kapcsolódó kockázatokat vállalja-e vagy sem. Ennek kiderítése érdekében mindenképpen célszerű összehasonlítani az egyes ajánlatokat, ehhez pedig érdemes szakértő alkusz segítségét igénybe venni.
2021 első öt hónapjában a Netrisk.hu oldalán utasbiztosítást kötők egyharmada négy országot keresett fel: Horvátországot (10 százalék), Németországot (9 százalék), Ausztriát (8 százalék) és Svájcot (7 százalék), utóbbi országok esetében a biztosítást zömmel üzleti, munkavállalási célból kötötték. Az átlagos nyaralási célpontok kiesése miatt arányaiban jelentősen megnőtt a távolabbi, egzotikusabb úticélok aránya: Egyesült Arab Emírségek (6 százalék), Maldív-szigetek (3 százalék), Egyiptom (3 százalék), Mexikó (2 százalék).
Ezek az utak jellemzően hosszabb ideig is tartanak, és magasabb térítési limiteket is igényelnek, ennek köszönhetően 2021 eddigi időszakában egy utas átlagosan 11 700 forintért vett utasbiztosítást, ami átlagosan harmadával magasabb, mint 2019 első öt hónapjában (8 800 forint).
„A határokon belüli utak fókuszba kerülése megnövelte az érdeklődést a belföldi utasbiztosítások iránt, bár ezek népszerűsége továbbra is elmarad a külföldre szóló biztosításokétól – magyarázza Cseh Anett, a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. – A válaszadók 30 százaléka jelezte, hogy ilyen biztosítást belföldi útra is kötne. Igaz, további 18 százaléknyian nem is tudnak erről a lehetőségről.”
A belföldi utasbiztosításban olyan klasszikus utasbiztosítási fedezetek szerepelnek, mint a poggyászbiztosítás, útlemondás (sztornó) biztosítás, vagy éppen gépjárműassistance-szolgáltatás. Emellett olyan egészségügyi problémákkal kapcsolatos térítéseket is nyújt, mint a betegszállítás költsége, a nyaralás megszakítása miatt ki nem használt szállásköltség térítése, vagy éppen az utazás során elszenvedett baleset miatt járó táppénzkiegészítés.
A MABISZ adatai szerint a Covid-19 drámai hatást gyakorolt az utasbiztosításokra: míg 2019-ben a hazai biztosítók utasbiztosítási díjbevétele elérte a 18 milliárd forintot, tavaly ez az érték alig kerül 6,4 milliárd forint fölé.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
