Kiberbiztosításra alig áldoznak a kkv-k

2023. 12. 10., 10:20

Szinte minden cégnek van már valamilyen biztosítása. Leginkább kötelező és casco, de a vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítás is népszerű, miközben a kibertámadások ellen csak 100-ból 2 cég védekezik – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményeiből.

Az elmúlt két év bizonytalanságai még inkább fokozták a cégek igényét a biztosításokra. Ezt mutatják a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index legutóbbieredményei, amely szerint már szinte minden hazai vállalkozás rendelkezik valamilyen biztosítással.

„A kutatás alapján két év alatt 89-ről 95 százalékra emelkedett a biztosított cégek száma. A megkérdezett vállalkozások közül továbbra is legtöbben kötelező gépjármű felelősségbiztosítással és casco-val rendelkeznek, 74 százalék szemben a két évvel ezelőtti 62 százalékkal. Ezt követően 10-ből 4 cégnek vállalkozói vagyon- vagy vállalkozói felelősségbiztosítása van, miközben az általános felelősségbiztosítással rendelkező cégek aránya jelentősen, 60-ról 32 százalékra visszaesett” – ismertette a kutatás eredményeit Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

„Ezzel szemben az idei harmadik negyedévben a K&H-nál a felelősségbiztosítással rendelkező cégek száma minimálisan, de nőtt – év/év alapon 1,7 százalékkal - míg az ebből származó díjbevételünk év/év alapon közel 10 százalékos növekedést mutatott” – mondta Kaszab Attila, a K&H nem-életbiztosítási üzletágának vezetője, vezérigazgató-helyettese.

A kiberbiztosítás viszont továbbra is a sor végén található. 100-ból mindössze 2 cég gondol erre, holott a Kapersky Lab valós idejű térképe szerint több tízezer támadás éri a magyar cégeket napi szinten, amivel Magyarország jelenleg a 62. helyen áll az országok között.

A céges gépeket féltik leginkább

A kutatás kitért arra is, hogy mely káresemény milyen mértékben érinti érzékenyen a vállalkozásokat. Leginkább a vagyontárgyakban és a gépekben történő, tehát a tárgyi károk miatt aggódnak a cégek, például, ha elromlik, tönkremegy egy berendezés vagy a céges autó összetörik. Tízből négy kkv viszont a szakmai tevékenység során okozott károktól tart legjobban, míg legkevésbé az építési-szerelési munkálatok alatt bekövetkezett kár foglalkoztatja őket.

Ragaszkodnak a biztosítóhoz

A kkv-k és a biztosító társaságok közötti kapcsolatot a hűség jellemzi. A megkérdezett cégek a biztosításaik felét 5 évnél régebben kötötték vagy akkor váltottak utoljára biztosítót, miközben csak nagyjából minden hatodik-hetedik foglalkozott a kérdéssel 1 éven belül.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS