Káresetenként áltagosan 4 évnyi casco díjat fizetnek ki a biztosítók

2023. 09. 06., 14:11

Az MNB friss adatsora szerint 2023 második negyedévében a biztosítók 1.016.925 casco szerződést kezeltek, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A casco állományhoz tartozó átlagos éves díj elérte a 161 ezer forintot, ami 22 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 133 500 forintos értéknél. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a forgalomban lévő gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik ilyen biztosítással, noha a lopáskárokra, valamint az elemi és a saját hibából adódó töréskárokra csakis ez a biztosítás nyújthat fedezetet.

„Az elmúlt 12 hónapban tapasztalt díjemelés nem tér el lényegesen az ebben az időszakban tapasztalt infláció mértékétől – magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Az emelkedés elsődleges oka, hogy mind az alkatrészárak, mind a szervizekben alkalmazott rezsióradíjak lendületesen emelkedtek ebben az időszakban, miközben az autók egyre korszerűbb műszaki megoldásai és a gazdagabb szériafelszereltség szintén felfelé téríti az átlagdíj mértékét.”

Jelenleg a káronként kifizetett átlagos összeg a casco esetében már közelíti a 650 ezer forintot, ami azt jelenti, hogy egy átlagos kár négy évnyi casco díjnak felel meg. Fiatal, néhány éves autók esetében az átlagos kárösszeg már 800 ezer forint felett alakul, és egyre gyakoribbak a többmillió forint értékű kárkifizetések.

Az alacsony cascohányadot részben az elöregedő hazai autópark magyarázza: 2023 félévében a személyautók átlagéletkora elérte a 15,5 évet, és a kisebb értéket képviselő idős autók egy részére már nem éri meg casco biztosítást kötni. Az azonban a jelenlegi biztosítói kínálat ismeretében elmondható, hogy egy 8–10 év alatti személyautónak mindenképpen célszerű cascóval rendelkeznie, hiszen mind a lopáskárok, mind a saját hibás töréskárok, mind pedig az egyre gyakrabban előforduló elemi károk ellen csak ez a biztosításfajta kínál garantált védelmet.

„A káresemények között egyre jelentősebb súlyt képviselnek az egyre hektikusabb időjárásból fakadó károk (szélvihar, áradások, jégeső stb.), melyek egy része immár az év legnagyobb részében jelentkezhet – teszi hozzá Papp Lajos. – Ezt a tendenciát az autósok is jól érzékelik, nem véletlen, hogy egy-egy viharosabb időszakban az alkuszok megugró cascokötés-számokkal találkoznak.”

A díj számos módon csökkenthető

Noha az autó értékéhez viszonyítva a casco éves díja még mindig mérsékeltnek mondható, az autósok egy részét egyértelműen a növekvő díjak tartják vissza a casco megkötésétől. Megfelelő odafigyeléssel azonban a kiadások akár jelentős mértékben is csökkenthetők:

  • Díjösszehasonlítás alkuszi közreműködéssel – Az egyes biztosítók ajánlatai azonos gépjármű esetében is jelentősen eltérhetnek egymástól. Célszerű minden évforduló előtt biztosítási alkusz segítségével néhány perc alatt összehasonlítani az ajánlatokat, mivel ennek eredménye akár 15 százalékot meghaladó spórolás lehet.
  • Együtt kötés más biztosításokkal – Aki a kötelező biztosítást és a cascót ugyanannál a biztosítónál köti meg, gyakran kétszámjegyű százalékos díjkedvezményt kap az adott biztosítótól. A lakásbiztosítások márciusban bevezetésre kerülő éves kampányidőszakában könnyen elképzelhető, hogy a jövőben több biztosító fog a lakásbiztosítás mellé is együttkötési kedvezményt kínálni.
  • Éves elektronikus díjfizetés – Amennyiben az autós egyösszegben, és csekk helyett elektronikus formában rendezi a casco díját, szintén további 10 százalék körüli kedvezményt érhet el a negyedéves, csekken fizető ügyfelekhez képest.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS