Kárbejelentés: konkurenciát kap a „kék-sárga” nyomtatvány

2019. 01. 08., 15:04

Elindult a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) új, digitális kárbejelentője, így január 8-tól egy esetleges baleset után az autósok már a mobiltelefonjukon is intézhetik a baleset után a kötelező gépjármű felelősség biztosítási (kgfb) károk bejelentését – jelentette be Pandurics Anett, a szövetség elnöke.

Az e-kárbejentés egyenértékű a hagyományos, „kék-sárga” nyomtatványon történő bejelentéssel, de annál gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést tesz lehetővé. Pandurics Anett elmondta: a legtöbb biztosító társaság számára idén a legfontosabb feladat, hogy a digitalizáció eredményeit hogyan tudják beépíteni a saját ügyviteli, kárrendezési folyamataikba. Közölte: az e-kárbejelentő a Mabisz és 13 tagbiztosító teljes összefogásával valósult meg, a potenciális felhasználók így többkörös előzetes beszélgetések, tesztek során fogalmazhatták meg véleményüket a készülő applikációval kapcsolatban.

Ma még a biztosítók túlnyomó többségben papír formátumban fogadják a kárbejelentéseket a károsultaktól. A „kék-sárga” bejelentő fogalma minden autós számára ismert, de nem sokan tudják felidézni, hogy valójában mit is tartalmaz. A bejelentő hibás kitöltése akár azzal is járhat, hogy a baleset vétlen részese nem, vagy csak késéssel jut hozzá a kártérítés összegéhez – mondta a szövetség elnöke.

Rámutatott: az új, online applikáció gyorsabb kárbejelentési folyamatot tesz lehetővé a károsultaknak. Az alkalmazás könnyen használható szerkesztő modulja segítségével a felhasználók egyszerűen készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása, a helyszín GPS-es meghatározása, továbbá a szerződéses adatok QR-kódos bevitele, mind hozzájárulnak a gyors és egyszerű adatfelvételhez.

A Mabisz szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy a balesetet követően mindkét félnek jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. Erre a károkozónak 5 nap áll rendelkezésére, a károsultnak pedig 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójánál a saját kárigényét bejelentse. Az alkalmazás ezt is leegyszerűsíti, hiszen az adatok kitöltése után, ha minden érintett fél aláírta a bejelentőt, egy gombnyomással el tudják azt küldeni a helyszínről.

Jó évet zárt a biztosítási piac

Pandurics Anett elmondta: tavaly a biztosítási piac díjbevételei az előzetes számok alapján meghaladták az ezer milliárd forintot, ez is jelzi, hogy erőteljesen fejlődik a magyar gazdaság. A biztosítási piacot a vagyon- és a gépjármű-biztosítások húzzák, egyúttal az ügyfelek magasabb értékű biztosítási szerződéseket kötnek. Örvendetes az is, hogy egyre bővül a nyugdíjbiztosítások száma és volumene, már több mint 300 ezren kötöttek nyugdíjbiztosítást, havonta átlagosan 20 ezer forintot fizetnek be az ügyfelek a nyugdíjbiztosítási szerződések alapján. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS